A gazdák szíve a helyén van – erről szól a Magyarok Kenyere program

2010-ben egy emberi, tiszta gondolat mentén született az ötlet, hogy a gabonatermesztő gazdák a termény egy részét jótékony célra ajánlották fel, mindezt úgy, hogy az összegyűlt gabonát összeöntötték, majd kenyeret sütöttek egy részéből. A liszt nagyobbik részét pedig akkor még elsősorban a Dévai Szent Ferenc Alapítvány számára adták át Böjte Csaba árváinak megsegítésére.

Az első évben 10 tonna gyűlt össze. A program sikeres volt, egyre nagyobb figyelmet kapott. A növekvő társadalmi igényt már nehezen lehetett kiszolgálni, hiszen ez a vállalás komoly szervezőerőt, logisztikát és pénzügyi hátteret is igényelt. Emellett a gazdák azt is világosan látták, hogy nem elég a dél-baranyai térség részvétele, országos szintre kell emelni a programot.

Jakab István: egy emberi és tiszta gondolat mentén született a Magyarok Kenyere Program ötlete – 2020-ban 1100 tonna gabonaadomány gyűlt össze – Fotó: Agroinform

Ekkor kapcsolódott be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) a szervezésbe. A megyei kamarai és a MAGOSZ szervezetek összefogásával országos szintre tudtuk kiterjeszteni a programot, megyei gyűjtőpontokat tudtunk kialakítani. Ezen kívül megyei szintű megállapodásokat kötöttünk a malmokkal, akik nagyrészt adományként ajánlották fel a gabona megőrlését. A két szervezet jelentős támogatást nyújtott és nyújt a programnak. Innentől kezdve sokkal több rászorulónak lehetett eljuttatni az adományokat a karitatív és egyházi szervezeteken keresztül.

Két évvel ezelőtt a MAGOSZ a teljes szervezést átvette, és a programot kiterjesztettük az egész Kárpát-medencére, az elmúlt évtől pedig a diaszpórában élő magyarságra is.

A tavalyi év a kiemelkedően sikeres 2019-es esztendőt is meghaladóan eredményes volt, amelyet tükröz az

1100 tonnányi összegyűjtött termény, az ebből őrölt 610 tonnát meghaladó lisztadomány, a pénzadományok gyarapodó állománya, a mintegy 8500 adományozó szerte a Kárpát-medencéből és a több mint 500 adományozott szervezet, intézmény, amely közel 100 ezer honfitársunkhoz juttatja el a segítséget.

A program fejlődése számokban:

Mindenki, aki 1 szemet is adományoz, tudnia kell, hogy célba ér a felajánlás, és azok kapják, akiknek szánták.

Szintén nagy lépés, hogy átvettük a Magyarok Kenyere Alapítványt, amelynek immár közhasznú szervezetként az adó 1%-a is felajánlható.

A program minden jelentősebb állomásához kapcsolódik valamilyen rendezvény. Hogyan alakultak ezek a koronavírus-járvány alatt?

Az első esemény a búzaszentelés, amely a római katolikusoknál a népszokás szerint Szent Márk napjához kapcsolódik (április 25.). Az ünnepnek nagy jelentősége van a hagyományok mindennapokba való visszahozásában, az idén Zentán, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének (VASZ) közreműködésével valósult meg. A járványhelyzet sajnos meggátolta, hogy a teljes Kárpát-medence gazdatársadalma együtt kérjen áldást a vetésre, virtuális térben zajlott az esemény.

Búzaszentelő Ünnepséggel vette kezdetét a vajdasági Zentán – fotó: Molnár Igor

A búzaösszeöntés gyönyörű ünnep az aratás után: ekkor az ország minden tájáról, határon túli területekről és a diaszpórából (USA-ból is) kapunk 10-10 kg gabonát, amit egybeöntünk. A sót Parajdról hozzuk, a vizet a Tisza forrásvidékéről, a kovászt pedig mindig más-más területekről. A tavalyi, szarvasi búzaösszeöntő ünnepségen ott volt a Házelnök, az Agrárminiszter, a Parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke, a NAK és a MAGOSZ elnöke, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, a miniszterelnök különmegbízottja, és minden határon átnyúló szervezet képviselője. Ez az, ami a nemzeti egységet hűen szimbolizálja.

Nyáron a Szent István Bazilikában helyezzük el ünnepélyes keretek között az aratókoszorút, majd következik az adományozás ünnepe. Mindenhol nem tudunk ott lenni, de minden évben van egy jelképes átadó ünnepség, melynek fővédnöke Herczegh Anita, a Köztársasági Elnök felesége, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete. Az ünnepélyes átadás tavaly elmaradt a járványhelyzet miatt, de a korábbi években már Vajdaságban, Erdélyben, Kárpátalján is szerveztünk ünnepséget, legutóbb a Felvidékre terveztük. Ami biztos: a járvány ellenére az adományok az utolsó szemig eljutnak a rászorulókhoz.

A szervezők nem elégednek meg az adományozással, arra is gondot fordítanak, hogy a határon túli magyar gazdaszervezetek naprakész információkkal rendelkezzenek a mezőgazdaságot érintő kérdésekben. Miből áll a segítségnyújtás?

A Magyarok Kenyere programon keresztül nem csak gabonát, az egységet szimbolizáló kenyeret adjuk, hanem tudást is. Számunkra kiemelt jelentőséggel bír, hogy a határon túli magyar gazdálkodók versenyképességéhez is megadjunk minden információt, erősítsük a gazdasági együttműködéseket. Ez a tevékenységünk jól kiegészíti a kormány határon túli gazdaságfejlesztési programját is. A MAGOSZ és NAK abban támogatja a gazdákat, hogy minden lehetőséget megismerjenek, főleg most, amikor új szabályozás fog életbe lépni az új Közös Agrárpolitika elfogadásával.

Ekkora változás ugyanis nem volt még a Közös Agrárpolitika szabályozásában. Hamarosan eldől, hogy a Green Deal-t, a Termőföldtől az asztalig stratégiát és a Biodiverzitás stratégiát hogyan lehet majd aprópénzre váltani.

A magyar gazdák számára az a legfontosabb, hogy a maximális forrást tudjuk igénybe venni. A tudást és információt, amit összegyűjtünk, átadjuk a határon túli szervezeteknek is, hogy számukra is világos legyen minden a megalapozott döntések meghozatalához, ezzel segíthetjük őket abban, hogy saját erőből is képesek legyenek a rászorulók ellátására és saját megélhetésük biztosítására.

Kérdés, hogy a portugál elnökség ideje alatt megszületik-e a döntés a Közös Agrárpolitika megvalósítását szabályozó feltételekről. Megszületnek-e a jogszabályokkal kapcsolatos stratégiai döntések, amit majd a Bizottság formába önt. Ezután a Kamarával és 17 szakmai szervezettel kidolgozzuk a stratégiát: hol lehet jobban forrást szerezni, melyik módszer az, amivel jobban hozzá tudunk férni a támogatási lehetőségekhez. A legnagyobb viták most a kisgazdaságokat érintően zajlanak, de az is nagy kérdés, hogy mi lesz a végleges elvárás az ökológiai gazdálkodásba vont területek arányáról.

Óriási változások várhatóak a Közös Agrárpolitika szabályozásában – Fotó: pixabay

A kárpátaljai magyar gazdák számára milyen eszközökkel tudnak segítséget nyújtani?

Korábban volt egy gépesítési program, amelynek keretében a régi mezőgazdasági gépek lecserélésében, a modernizációban tudtunk segíteni. Ez újra időszerű, 40-50 éves gépekkel nem lehet versenyképesen termelni.
Szintén gondot fordítunk a vetőmag biztosítására is: ebben az évben 450 hektárra való kukorica-vetőmagot szállítottunk rászoruló gazdáknak, figyelve arra, hogy az ukrán fajtajegyzékben engedélyezett fajtával lássuk el őket.

A következő lépés a vetőmag-előállításhoz szükséges, legkorszerűbb technológiák átadása, megismertetése.
Terveink között szerepel többek között közös feldolgozó üzem és egy kétoldalú vegyesvállalat létrehozása is magyar és határon túli gazdák bevonásával. Ez a gazdasági együttműködés óriási lehetőséget fog jelenteni mindkét fél részére.

Szeretném kiemelni azt is, hogy a több mint 100 fős, határon túli, gyakorlati szakemberek által képzett, magyar falugazdász hálózat is működik. A falugazdász-hálózat a biztosítéka annak, hogy a határon túl is minden információ eljut a gazdákhoz, legyen szó technológiáról vagy az elérhető pályázati forrásokról.

A kárpátaljai tevékenységünk rendkívül nagy figyelmet kap, ugyanis egy ottani kisebb közösség 103 tonna gabonát tudott összegyűjteni az elmúlt évben, arányosan ők tudtak a legtöbbet. Ők valóban tudják, „mi a szükség”.

Idén a Vajdaságban, Zentán volt a búzaszentelő ünnepség. A Szerbiában élő magyarság hogyan fogadta a kezdeményezést?

A Vajdaság csodálatos példája annak, hogy hogyan lehet a magyarságot szervezetten képviselni. A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége maradéktalanul ellátja a feladatát: az Európai Unióba igyekvő országban élő magyarság számára a legnagyobb erő az összetartás, és mi innen Magyarországról is csak akkor tudunk nekik segíteni, ha egy az akarat és közös a cél. Az agrár- és élelmiszeripart érintő kérdésekkel, támogatási lehetőségekkel kapcsolatban nekünk már nagy tapasztalatunk van, segíteni tudunk nekik a felkészülésben, hogy a lehető legtöbbet tudják ők is kihozni a lehetőségekből.

A szövetség több mint 70 magyar gazdaszervezetet tömörít, 2011 óta vesz részt a Magyarok Kenyere programban.

2020-ban a Magyarok Kenyere program 8539 adományozója közül 4832 külhoni gazdálkodó volt – Fotó: MTI/Sóki Tamás

A mezőgazdaság versenyképességének megőrzése a tét határon innen és túl is. A hazai támogatási rendszer óriási átalakuláson ment keresztül. Ön szerint milyen jövő előtt áll a magyar agrárium?

A magyar mezőgazdaság felkészült: megalkottuk azokat a jogszabályokat, amelyek képessé tesznek bennünket arra, hogy bármilyen uniós döntés is születik, maximalizálni tudjuk a támogatásokat.

A 2 év átmenti időszakban már az új költségvetés terhére, de még a régi szabályok szerint tudjuk lehívni a támogatásokat, azzal a nagy változással, hogy a korábbi 17,5 %-os nemzeti kiegészítés helyett 80%-os hazai forrás egészíti ki az EU-ból érkező összegeket. Most valóban komoly lehetőséget kap az ágazat minden szereplője.

Lépéskényszerben vagyunk. Nincs más választás a versenyképesség megőrzése szempontjából, mint az, hogy folyamatosan lépést tartunk a változásokkal: új növényfajok és növényfajták köztermesztésbe vonására van szükség, de a bevált termesztési rutinokat is újra kell gondolni. Elég, ha csak a borsótermesztésre gondolunk: régen a szakaszos vetésnek volt értelme, mert így időben szét lehetett húzni a betakarítást. Mostanra ez okafogyottá vált, hiszen az időjárás, az elhúzódó hideg miatt mindegy, mikor vetünk, ugyanakkor érik be. Új technológiákra, új módszerekre, új rutinokra van szükség.

Az ágazat felkészült:

• A mezőgazdaság lassan át fog állni a digitális technológiára, elkészült a Digitális Agrárstratégia.

• Szintén az asztalon van a Digitális Élelmiszeripari Stratégia.

• A mezőgazdaság és az élelmiszeripar készen fog állni arra, hogy a 21. század embere által elvárt minőségben, a környezeti fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve termelt és feldolgozott élelmiszerek kerüljenek a polcokra.

De egyelőre nincs válasz arra, hogy mi történik, ha a vízgazdálkodási ágazat radikális átalakulására nem kerül sor.

Összegezve, kettős nyomás van a mezőgazdaságon: tartani kell tempót a modernebb, hatékonyabb, környezetbarátabb, de versenyképes mezőgazdasági termelés érdekében. Ugyanakkor az alapvető élelmiszerek előállításáért elsősorban felelős ágazat, a mezőgazdaság nem nézheti tétlenül, hogy legyenek olyan magyarok, akiknek az asztalára nem jut kenyér. A Magyarok Kenyere program bebizonyította, hogy a gazdatársadalom szíve a helyén van. Mi azért dolgozunk, hogy a munkájuk hosszú távon szolgálhassa a családok megélhetését, a környezetünk megóvását, és az egész ágazat megújulását, versenyképességének növekedését.