Az elmúlt hetekben az ország nagy részén rengeteg eső esett, voltak olyan nyugat-dunántúli térségek, ahol 100 mm is lehullott alig több, mint egy hét alatt. Az ország keleti felében azonban továbbra sem esett. A békési és csongrádi aszályt bemutató képekből ITT válogattunk.

A csapadék nélkül maradó megyékben az is felmerült, hogy a talajgenerátoros jágkárelhárító rendszer a hibás azért, hogy odáig el sem érnek az esőfelhők.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kiépített talajgenerátoros jágkármérséklő rendszer

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégkármérséklő rendszer 2022. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2022. szeptember 30-ig tart.

A jégesők előfordulásának valószínűsége a rendszer üzemeltetésével ugyan nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

A talajgenerátoros jégeső-elhárítás preventív módon működik, a már kialakult jégszemeket nem tudja „szétrobbantani", „elolvasztani".

A jégeső kialakulásáról röviden

Természetes körülmények között a jégszemek kialakulása nagy magasságban, -10°C, -15°C hőmérsékleti szinten megy végbe. Itt néhány nagyobb, erősen túlhűlt vízcsepp megfagy és ezek a jégszemkezdemények még folyékony halmazállapotú vízcseppeket összegyűjtve gyorsan növekednek. Ennek eredményeként nagy jégszemek alakulnak ki, melyeket a feláramló levegő már nem tud fenntartani és nagy sebességgel esve, rövid idő alatt elérik a talajt, olvasható a Dél-Alföld meteorológia Facebook oldalon.

Jégkárelhárítás és csapadékhiány

Az esőt hozó zivatarfelhők kialakulása, a jégeső kialakulása illetve a talajgenerátoros jégkárlehárító rendszer működési elve alapján szinte elképzelhetetlen, hogy a talajgenerárotos rendszernek köze lenne a szárazsághoz:

  • A talajgenerátoros jégeső-elhárító rendszer nem tudja megakadályozni a zivatarfelhők kialakulását, mindössze a jégszemcsék méretét tudja csökkenteni.
  • A jégelhárításban használt ezüst-jodid kristály gyártó generátorok egy-egy évben 150-280 órát üzemelnek, általában az összes egyszerre. Ez idő alatt az egyik faluban esik az eső a másikban nem, a generátororok működésétől teljesen függetlenül.
  • A jégkárelhárító rendszer nem képes "elkergetni" a zivatarfelhőket, hiszen a kisebbekben is 10 ezer tonna víz van, a nagyobbakban pedig 100 ezer tonna víz is felhalmozódik.
  • Talajgenerátorok nem csak a déli országrészben, hanem az egész országban működnek zivataros időben. Tehát ha ezek a generátorok "felhőoszlató" hatással bírnának, akkor a Dunántúlon sem esett volna eső.


Plusz egy fegyvertény: télen óriási volt az aszály, pedig akkor nem is működik a jégkárelhárító rendszer

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is kifejtette véleményét a talajgenerátos rendszer működését firtató nézetekkel kapcsolatban. Ahogyan Facebook bejegyzésében írta: "Időről időre felerősödnek azok a hangok, amelyek a jégkármérséklő rendszert teszik felelőssé a szárazságért. Ezt mi sem cáfolja jobban, mint hogy késő télen és kora tavasszal komoly aszály sújtotta hazánkat, holott csak április 15-től működik a rendszer. Köszönjük a szakembereknek, hogy ők is segítenek eloszlatni ezt a tévhitet, mint ahogy tette ezt Tóth Tamás meteorológus az M1 június 17-i műsorában."

Mennyire hatásos a jégkármérséklő rendszer?

A NAK összegzése szerint, amíg nem létezett a rendszer, közel kétszeres volt a jégkár mértéke. 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett. Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. A 2021-es szezon 169 védekezési napjából országosan 92 napon (tehát átlagosan minden héten közel 4 napon) kellett bekapcsolni a generátorokat.

Indexkép: Shutterstock