A lap birtokába jutott az Európai Bizottság közleménye, amely a 2020 utáni Közös Agrárpolitika fő irányelveit vázolja fel. A testület november 29-én fogja elfogadni végleges formájában a javaslatcsomagot. Ebben a Bizottság agrárpolitikai főigazgatósága elutasítja a közvetlen kifizetések nemzeti társfinanszírozásának bevezetését, tehát a gazdák jövedelmének 46%-át kitevő kifizetéseket továbbra is kizárólag uniós finanszírozással valósítanák meg.

Ezt azzal indokolják, hogy a nemzeti társfinanszírozás veszélyeztetné a mezőgazdasági és az élelmiszertermékek belső piacának működését anélkül, hogy biztosítaná a támogatások kiegyensúlyozott elosztását. Ismeretes, hogy a visegrádi országok és a Balti államok elutasítják a nemzeti társfinanszírozás bevezetését, így egy ilyen döntés Magyarországnak is kedvezne.

A tervezet kötelező felső határt szabna az egyes gazdaságok számára folyósítható közvetlen kifizetéseknek. Ez 60 és 100 ezer euró között lenne – írja a Bruxinfo.

A Bizottság szerint a jelenleginél kiegyensúlyozottabb támogatáselosztásra van szükség. A tervek között szerepel a kisgazdaságok megemelt támogatása, és jobban figyelnének azokra, akik a mezőgazdaságból élnek.

EU

A jelenleginél alacsonyabb plafont szabnának a kifizetéseknek – fotó: Shutterstock

A javaslatcsomag a 2020 utáni agrárpolitika decentralizását is megfogalmazza. Bár nemzeti finanszírozást nem támogat a tervezet, a tagállamok nagyobb szabadságot kapnának abban, hogy eldöntsék, mire jár támogatás. Tehát az EU csak a politika fő paramétereit határozza meg, a közösen rögzített célok elérésének módját már a tagállamok választhatnák meg, és ők tartoznának felelősséggel érte.

Változna a zöldítés is, amelyet sok kritika ért már, miszerint komoly terhet ró a gazdákra, de a kitűzött környezeti célokat csak részben éri el. A jelenlegi zöldítési szabályokat új, rugalmasabb és célzottabb előírásokkal váltanák fel.

A tervezet külön kitér a bevándorlás kérdésére is, a kiszivárgott dokumentum szerint a mezőgazdaság lehetőségeket biztosít az idénymunkások számára, akik gyakran (legális) bevándorlók. A Bizottság szerint a KAP a vidékfejlesztési pillérén keresztül szerepet játszhat a legálisan Európában tartózkodó migránsok vidéki közösségekbe való beilleszkedésében és letelepedésében.

A BruxInfo teljes cikke itt olvasható.