A krasznojarszki Szövetségi Kutatóközpont és az amerikai nemzeti világűr kutatóintézet (NIA) szakemberei jelenlegi és várható klímaforgatókönyveket használva vizsgálták meg az Environmental Research Letters című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban, hogy miként változik meg az időjárás Oroszország ázsiai térségében, és az milyen lehetőséget teremthet ember lakta települések számára a 21. században.
"Az emberek korábbi migrációi kapcsolatban vannak a klímaváltozással. Ahogyan a civilizációk létrehoztak olyan technológiákat, amelyek lehetővé tették alkalmazkodásukat, az emberek egyre kevésbé függenek a környezettől, különösen az időjárástól. Meg akartuk tudni, hogy a klíma jövőbeni változása által a kevésbé lakható ázsiai területek lakhatóbbá válnak-e az emberek számára" – idézte Jelena Parfenovát, a tanulmány vezető szerzőjét az Eurekalert tudományos hírportál.
Az egyik forgatókönyv egy enyhébb, a másik egy jóval szélsőségesebb klímaváltozást feltételezett – fotó: Pixabay
Tanulmányához a kutatócsoport felhasználta 20 általános körforgási modell kombinációját és két szén-dioxid reprezentatív koncentrációs nyomvonal (RCP) forgatókönyvet, utóbbiak feladata elsősorban a légkörben található üvegházhatású gázok koncentrációváltozásának időbeli leírása.
Az egyik forgatókönyv egy enyhébb, a másik egy jóval szélsőségesebb klímaváltozást feltételezett. Azt találták, hogy utóbbi esetében 2080-ra Oroszország ázsiai részén jóval enyhébb lesz az éghajlat, kisebb térségeket fog borítani a permafroszt (örökfagy), amely jelenleg a térség 65 százalékát uralja, ám 2080-ra ez 40 százalékra csökkenhet. Az enyhébb klímaváltozási forgatókönyv esetében is 15 százalékkal javulna a tájhasznosítás lehetősége az emberi élet fenntarthatósága szempontjából, ami azt jelenti, hogy
ötszörösére nőne a terület termőképessége.
"Oroszország ázsiai térsége jelenleg igen hideg.
Egy jövőbeni melegebb időjárásban az élelmiszer-biztonság valószínűleg jóval kedvezőbb lesz az emberek számára"
– mondta Parfenova. "Ám a földek megfelelő fejlesztése a hatóságok gazdasági, társadalmi politikájától függ. A fejlett infrastruktúrájú és jó mezőgazdasági potenciállal bíró földekre fognak először betelepedni az emberek" – tette hozzá.