Nehezedő emelkedés

Bolygónk emelkedő hőmérséklete megnehezíti a repülőgépek felszállását bizonyos repülőtereken, ami újabb kihívás elé állítja a polgári repülést. A hőhullámok gyakoribbá válásával a probléma több járatra is kiterjedhet, és arra kényszerítheti a légitársaságokat, hogy feladjanak bizonyos desztinációkat.

"Az alapvető kihívás, amellyel minden felszálló repülőgépnek szembe kell néznie, hogy a repülőgépek nagyon nehezek, és a gravitáció igyekszik a földön tartani őket"

- mondta el Paul Williams, a brit Readingi Egyetem légkörtudományi professzora. "A gravitáció leküzdéséhez a repülőgépeknek emelőerőt kell generálniuk, amit a légkör biztosít, és ami felfelé löki a gépet. "Ez az emelés több tényezőtől függ, de az egyik legfontosabb a levegő hőmérséklete – és ahogy a levegő felmelegszik, közben sajnos kitágul, így csökken a gép felfelé emeléséhez rendelkezésre álló molekulák száma" - magyarázta a professzor.

A repülőgépek számára minden 3 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéssel 1 százalékkal kevesebb emelőerő áll rendelkezésre

- mondta el Williams. "Ez az oka annak is, hogy a szélsőséges hőség megnehezíti a repülőgépek felszállását - és néhány esetben, igazán extrém körülmények között, teljesen lehetetlenné is teszi a repülést" - tette hozzá.

Bolygónk emelkedő hőmérséklete megnehezíti a repülőgépek felszállását bizonyos repülőtereken, ami újabb kihívás elé állítja a polgári repülést.

Bolygónk emelkedő hőmérséklete megnehezíti a repülőgépek felszállását bizonyos repülőtereken, ami újabb kihívás elé állítja a polgári repülést. Kép: Pexels


Speciális körülmények

A probléma különösen a magas tengerszint feletti magasságban lévő repülőtereket érinti, ahol a légsűrűség eleve ritkább, illetve a rövid kifutópályák esetében merülhet fel, melyek miatt a gépeknek kevesebb helye van a felgyorsulásra. Williams szerint, ha egy repülőgépnek 1981 méter kifutópályára van szüksége 20 Celsius-fok hőmérsékleten, akkor 40 Celsius fokon 2500 méterre lesz szüksége.

Globális leállás jöhet

Williams és csapata 10 görögországi repülőtér történeti adatait vizsgálta, melyek mindegyikét magas nyári hőmérséklet és rövid kifutópályák jellemezték. Az 1970-es évek óta évtizedenként 0,75 Celsius fokos felmelegedést tapasztaltak.

"Az ellenszél sebessége is csökkent a vizsgált kifutópályákon, méghozzá évtizedenként 2,3 csomóval"

- mondta Williams. "A szembeszél jótékony hatással van a felszállásokra, és van bizonyíték arra is, hogy a klímaváltozás okozza az úgynevezett "globális szélcsendesedést", ami miatt a szelek lelassulnak." A csapat a vizsgált hőmérsékleteket és az ellenszelet egy repülőgép-felszállási teljesítmény-kalkulátorba táplálta be, ami a különféle repülőgéptípusok adatait tartalmazta, beleértve az Airbus A320-ét is, ami a világ egyik legnépszerűbb repülőgépe.

"Azt találtuk, hogy a potenciális maximális felszállótömeg évente 127 kilogrammal csökkent, ez nagyjából egy utas és bőröndje súlyának felel meg, vagyis évente eggyel kevesebb szállítható utast jelent"

- vázolta a döbbenetes eredményeket a professzor.

Williams és csapata 10 görögországi repülőtér történeti adatait vizsgálta, melyek mindegyikét magas nyári hőmérséklet és rövid kifutópályák jellemezték.

Williams és csapata 10 görögországi repülőtér történeti adatait vizsgálta, melyek mindegyikét magas nyári hőmérséklet és rövid kifutópályák jellemezték. Kép: Pexels

Történelmileg még sokkolóbbak az adatok

1988-as bevezetésétől 2017-ig az A320-as maximális felszálló tömege több mint 3628 kilogrammal csökkent a kutatások középpontjában álló Chios Island National repülőtéren, melynek kifutópályája alig 1500 méter hosszú. A londoni City Airport, az Egyesült Királyság fővárosának pénzügyi negyedében, szintén rendelkezik egy olyan kifutópályával, amely alig 1500 méter hosszú.

A 2018-as kánikulában több mint egy tucat járat volt kénytelen a földön hagyni az utasokat a biztonságos felszállás érdekében. Volt olyan járat is, melyről 20 embert kellett leszállítani.

2017-ben a phoenix-i Sky Harbor International repülőtéren több tucat járatot töröltek néhány nap alatt, mivel a hőmérséklet elérte a 48,8 Celsius-fokot, ami ráadásul sok utasszállító repülőgép maximális üzemi hőmérséklete felett van.

A londoni City Airport, az Egyesült Királyság fővárosának pénzügyi negyedében, szintén rendelkezik egy olyan kifutópályával, amely alig 1500 méter hosszú.

A londoni City Airport, az Egyesült Királyság fővárosának pénzügyi negyedében, szintén rendelkezik egy olyan kifutópályával, amely alig 1500 méter hosszú. Kép: Pexels

A várható kilátások borúsak

A Columbia Egyetem tanulmánya szerint 2050-re az olyan tipikus keskenytörzsű repülőgépekre, mint a Boeing 737, a nyári hónapokban 50 százalék és 200 százalék közötti megnövekedett súlykorlátozás vonatkozik majd a négy legnagyobb amerikai repülőtéren: a La Guardián, a Reagan National Airporton, a Denver Internationalen és a Sky Harboron.

Lehetséges megoldások

Szerencsére a légitársaságok nem teljesen tehetetlenek a problémával szemben. "Sok megoldás van  terítéken" - mondta Williams. "Az egyik az lenne, ha a nap legmelegebb részétől távolabbra ütemeznék az indulásokat, több kora reggeli és késő esti indulással, ami egy olyan taktika, melyet már alkalmaznak az olyan forró területeken, mint például a Közel-Kelet."

A könnyebb repülőgépeket is kevésbé érinti a probléma, így ez az akadály felgyorsíthatja a kompozit anyagok, például a szénszálas repülőgépvázak alkalmazását is

- tette hozzá Williams. Időközben az olyan gyártók, mint a Boeing, már „forró és magas” opciót kínálnak egyes repülőgépeikhez azoknak a légitársaságoknak, melyek nagy magasságban, magas hőmérsékletű repülőtereken tervezik széles körben használni őket. Az opció extra tolóerőt és nagyobb aerodinamikai felületeket biztosít a felhajtóerő veszteségének pótlására, a hatótávolság vagy az utaskapacitás változása nélkül.

Sok megoldás van terítéken az egyik az lenne, ha a nap legmelegebb részétől távolabbra ütemeznék az indulásokat, több kora reggeli és késő esti indulással.

Sok megoldás van terítéken az egyik az lenne, ha a nap legmelegebb részétől távolabbra ütemeznék az indulásokat, több kora reggeli és késő esti indulással. Kép: Pexels

Talán mégsem lesz ez olyan gyakori

Drasztikusabb megközelítés lenne akár a kifutópályák meghosszabbítása, bár ez nem biztos, hogy minden repülőtéren lehetséges megoldás. Egyes esetekben, ahol e megoldások egyike sem alkalmazható, az utasoknak egyszerűen le kell szállniuk a gépekről. Williams szerint azonban ez a gond a közeljövőben csak egy keveseket érint majd: "Ritka lesz az ilyen eset, hogy a túlzott meleg miatt leszállítanak bárkit a repülőgépről és az is marad. A legtöbb repülőgép soha nem éri el a maximális felszállási súlyt, így ez csak marginális esetekben történhet meg, többnyire rövid kifutópályákkal rendelkező repülőtereken, nagy tengerszint feletti magasságokon és főképp nyáron” – mondta.

A hosszabb távú jövőt azonban nehezebb megjósolni. "Nem hiszem, hogy ez komoly fejtörést okozna az iparágnak, de úgy gondolom, hogy a bizonyítékok erősek arra vonatkozóan, hogy a helyzet a mainál még rosszabb lesz" - summázta a kutató.

(Forrás: CNN)