A 78. OMÉK I. Szakmai Napon Varga Pétert, vezetési tanácsadót, CMC és trénert, a Millefolium Stratégia Kft. ügyvezetőjét kérdeztük.

Varga úr, talán Önnek már nagyon sokszor feltették a kérdést: hogyan definiáljuk a Nyitott tér (Open space) fogalmát?

Valóban gyakori a kérdés, de örülök neki, mert így terjeszthetem ezt a módszert. Nos, ahogy körülnézünk itt a teremben, látjuk, hogy ez egy nyitott tér, ráadásul jól átlátható, ami kiváló helyet ad egy konferenciának. S azt is láthatjuk, hogy a legtöbb ember mindig a kávéasztaloknál, a büfé körül csoportosul. Ez minden konferenciára jellemező, hogy vannak előadások, amelynek nyomán a hallgatóságban mindenféle új gondolat is megfogalmazódik. A résztvevőknek a konferenciateremben nem illik ezeket a gondolatokat megosztaniuk a szomszédjukkal, hiszen csendben kell ülni. Ezért egyesek nem várják meg a kávészünetet, hanem kimennek az előadásról, így megkezdődik a folyosói élet.

Maga a nyitott tér, az open space gondolata már évtizedekkel ezelőtt Amerikában fogant meg, ott is a konferenciák kapcsán terjedt el, ám idehaza még nem eléggé ismert ez a módszer. Egy szó, mint száz, a gondolat úgy jöt létre, hogy a kávészünetekben, a folyosói életben felpezsdült az élet.

kép

Varga Péter vezetési tanácsadó, CMC és tréner – fotó: Agroinform.hu

Hasznosak-e ezek a beszélgetések, gondolatcserék?

Sokszor értékesebbek, mint az előadás. Ez nem szép tőlem, hogy ilyet mondok, de miután magam is gyakran adok elő, ezért megengedhetem magamnak ezt a kiszólást.

Idén májusban, Budapesten rendezték meg a Vetőmagszövetségek Világkongresszusát, ahol szekcióüléseket tartottak. De a három nap alatt azt tapasztaltam, hogy sokkal fontosabbak voltak a folyosói beszélgetések, üzleti tárgyalások, mint az, hogy beüljenek a szekcióülések előadásaira. Akkor ezt nevezhetjük „Nyitott tér” konferenciának is?

Nem gondolnám, mert nem ismerem a területet, így nem tudom, hogy mennyire fontos az előadásokon való részvétel. De az biztos, hogy – s ez is tapasztalat – a folyosón sokkal több információhoz lehet jutni, illetve az ember elmondhatja a saját véleményét annak, akit ismer, vagy az ismerősének az ismerőse. Vagyis ő választja meg azt a csoportot, akivel leül kávézni, beszélgetni. Tény, hogy ezek a beszélgetések sokkal inspiratívabbak, mint a bent lévő előadás.

A másik oldalról is el tudom mondani, hogy sokszor az előadónak van egy kötött előadása, amit előre megír. A közeg viszont, ahol előad, és más előadások is elhangzanak, az előadóban is sok új gondolatot felvet. Rendszeresen kerülök időzavarba, mert az előadás közben megfogalmazódó ötleteim már nem férnek bele az időkeretbe. Sokszor az előadó is küzd azzal, hogy mit hagyjon ki a mondandójából.

kép

"A folyosón zajló beszélgetések sokkal inspiratívabbak, mint a bent lévő előadás." – fotó: Agroinform.hu

De mi jut Önnek eszébe az előadás közben?

Sok minden, mert a közönség és az előző előadások engem is megérintenek.

Mi az üzenete a rendezvénynek?

A délelőtti előadásokkal – reményeim szerint – nagyon sok ajtót nyitunk ki, mert a kockázatkezelésről hallunk szakértő előadásokat. Nagyon sok kockázatot be is mutatnak az előadók, amely kockázatokra zömmel válaszokat is adnak, de sok kérdésre nem lesz válasz, sok kérdés nyitva marad. A délutáni szekcióüléseken viszont már beszélgetünk, mondhatom, hogy nagy kávészünetet tartunk. Moderátorokkal zajlik az ülés, de a moderátorok nem tartanak előadást, hanem interaktív módon vezetik a beszélgetést.

A Nyitott tér worshop szekcióülésein moderátorok segítségével beszélgettek a résztvevők – fotó: Agroinform.hu

Miért fontos ez, mondjuk, az őstermelőnek?

Azért fontos, mert ezáltal a saját gazdaságának a problémáira is választ kaphat, a kockázatait be tudja azonosítani. Ugyanakkor mások véleményét is hallja és elgondolkodik a saját ügyein. Most előbújik belőlem az agráros: az ágazat nincs a legjobb formájában, bőven van min javítani, főként a hatékonysági mutatókon. Sokkal többre képes az ágazat, s a lehetőségeinket ki kell használni. A piac nyitott, hiszen a termékeket el lehet adni. Az, hogy hogyan lehet eladni úgy, hogy profit is maradjon a termelőnél, és mindenkinél, aki ebben a láncban szereplő, az itt a kérdés.

Folyamatosan bővülő piacra szállít be az ágazat, tehát az a kérdés, hogyan lehet még jobban érvényesülni. Ehhez viszont gondolkodni kell. Erre nincsenek kész sémák. Nem lehet azt mondani, hogy ha lenne pénzem, és vennék egy új traktort, akkor már rögtön több profitot tudnék termelni, mert ez önmagában így nem igaz. Mert el is kell tudni adni a terméket, a piacot is ismerni kell, ismerni kell a technológiát, a humán erőforrást, a finanszírozási lehetőségeket.

Egy mezőgazdasági termelőnek sokkal több tudásra, információra van szüksége, mint egy informatikai vállalkozónak. Egy mezőgazdasági termelőnek minden gazdasági változásról tudnia kellene, a változásokat pedig a saját termelésébe, döntéseibe kellene beépítenie. Mi abban próbálunk segíteni, hogy a gondolkodás elinduljon. A szekcióüléseken elhangzott témakörökből össze tudunk állítani egy csomagot, amely a továbbiakban újabb rendezvényeket is generálhat.