Nagy István agrárminiszter a minap az új cukorgyárról beszélt, ami fontos kaput nyitna meg Magyarország számára. De vajon lehetséges a feldolgozóipar újjáélesztése? A piaci reményeknek megfelelően a kormányzat elindítja a folyamatot - írta meg az Economx.

Ötpontos intézkedéscsomag

Ahogy azt az Agroinform korábban megírta, Nagy István agrárminiszter egy ötpontos intézkedéscsomagot jelentett be nemrég. Ezek közé tartozik, hogy szigorítják az Ukrajnából származó termékek behozatalát, növelik a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét, valamint intézkedtek arról is, hogy a Magyar Államkincstár május 31-ig fizesse ki a terület- és állatalapú támogatásokat.

Emellett arról döntöttek, hogy a kormány 2026-ig további, maximum 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya programhoz. Végül, de nem utolsó sorban a tárcavezető közölte, hogy az importot érintő és a termelők gazdasági helyzetén javító intézkedések mellett erősíteni kívánják a beruházások támogatását. Tovább folytatódik tehát a 2021-ben elindított program.

Az agrárminiszter elmondta, hogy tavasszal 200 milliárd forintos keretösszeggel hirdetnek feldolgozóipari pályázatot, valamint szintén ekkora összegben támogatnák az állattartó telepek megújítását.


Újabb cukorgyár?

Az Economx érdeklődésére Nagy István megerősítette, hogy 2030-ig terveznek a mostani ciklussal. Hozzátette, hogy a probléma a rendszerváltás idejére teendő, amikor a magyar élelmiszer- és feldolgozóipar privatizációra került azért, hogy ezután a beruházók fejlesztik és modernizálják azt. Természetesen a magyar élelmiszer nem lett újra versenyképes, a termelőegységeket bezárták, lebontották, esélye sem volt annak, hogy az üzemek újra kinyissanak. A hazai mezőgazdaság újra átállt az alapanyag-előállításra, aminek jóval alacsonyabb a jövedelmezősége.

Az új uniós forrásokkal kapcsolatos kormányzati döntés tehát történelminek számít, hiszen ezzel a nemzeti társfinanszírozás mértékét 80 százalékosra emelték.

"2027-ig még 2900 milliárd forint forrás áll rendelkezésre a hazai agráriumban, amiből 600 milliárd érkezik az EU-ból, 2300 milliárd forint pedig a nemzeti finanszírozásból."

A cukoripar gyakorlatilag nem létezik hazánkban, a fejlett technológia hiányzik mind a takarmányozási struktúrában, mind a vetésváltásban.

Jó ideje nincs magyar cukorgyártás

"Gondolkodnunk kell azon, hogy magánbefektetésként, hogyan lehet létrehozni az országban legalább még egy új cukorgyárat"

– mondta el, majd hozzátette, hogy a jelenleg működő kaposvári üzem már jó ideje nincs magyar tulajdonban. Kiemelte, hogy a feldolgozóipar erősítésével növelhető lenne az állati termékek exportja, ezáltal a magyar mezőgazdaság felvehetné versenyt az ukrán tömegtermékekkel, ugyanis a magyar termékek magasabb minőségben és magasabb feldolgozási szinten értékesíthetőek.

Cukorrépa lenne, de annak feldolgozása már nem magyar kézben van - fotó: pexels.com

„Ez a 200 milliárd nagyon nagy összeg. Felelősen, bölcsen, hatékonyan kell felhasználni, és egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az uniós segítség mellett ez részben a magyar adófizetők forintjaiból is van"

– tette hozzá Éder Tamás, a FoodTechShow élelmiszeripari gép- és technológiai kiállításon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős alelnöke kiemelte, hogy egy ekkora támogatás példaértékű, így az ágazat hálás lehet azért, hogy ez most megtörténik.