A testület munkáját Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának vezetője értékelte. Az Agroinform.hu ott volt a Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform (NÉNYP) plenáris ülésen.

Egy évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét a Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform (NÉNYP), a Földművelésügyi Minisztérium és a GS1 Hungary Nonprofit Kft. együttműködésében. Kilencvenhét szervezetet képviseletében 188 fő vesz részt a munkában. A platform az élelmiszerek áttekinthető, hatékony és alapvetően automatizált nyomonkövetési módszertanának kidolgozására törekszik, hogy „a termőföldtől az asztalig” követhető és ellenőrizhetően biztonságos, jó minőségű élelmiszerek kerüljenek a fogyasztókhoz. Ennek része az is, hogy az élelmiszerek előállítása, kereskedelme, felhasználása és fogyasztása során az emberek megfelelően tájékozottak, tudatosak és felelősek legyenek.

Kormány által elfogadott stratégiák foglalkoznak ezzel: az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia kiemelt szerepet szán a társadalmi szemléletformálásnak, az Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégia pedig az élelmiszeripart fejlesztő célkitűzések mellett szintén jelentős szerepet szán a fogyasztói ismeretek növelésének. Mindkét stratégia kiemelten foglalkozik az élelmiszerek nyomonkövetési és minőségi rendszerének támogatásával is.

Az első kergemarhakór-járvány óta igény a nyomonkövethetőség

A Nemzeti Élelmiszer Nyomonkövetési Platform ez elmúlt esztendőben a szektor szereplőivel történő folyamatos egyeztetéssel, a jogszabályi környezet széles körű feltárásával, a legjobb gyakorlatok bemutatásával, folyamatos és kiterjedt kommunikációval, a szükséges kapcsolatrendszer kiépítésével és lobbitevékenységgel segítette a vállalkozásokat a kötelezettségek azonosításában, a megfeleléshez szükséges eszközök meghatározásában és alkalmazásában. A platform négy szekcióban működik: hús és hal; zöldség és gyümölcs; tej és tejtermék, valamint bor és pálinka. Az összegzéseket plenáris üléseken folytatják.

Mint Laszlovszky Gábor a platform egyéves munkáját értékelve kifejtette: a deklarált cél az volt, hogy az érdekeltekkel megismertessék a modern nyomonkövetési módszereket, eszközöket, technológiákat, mobil- és  internettechnológiákat, illetve a nemzetközi gyakorlatot. Az 1990-es évek kergemarhakór-járványa vetette fel az igényt, hogy jelenjen meg a nyomon követés az élelmiszerláncban. Jogszabályi hátterét a 178/2002. rendelet adja, amely az élelmiszerjog általános elveit és követelményeit fogalmazza meg, és itt jelenik meg mint kötelezettség a vállalkozások számára. A nyomonkövetés azt jelenti, hogy a termékekről megfelelő információkkal kell rendelkeznünk az élelmiszerlánc minden egyes fázisában. Mindez fogyasztói és a vállalkozói oldalról egyaránt fontos – nyomatékosította.

Laszlovszky Gábor: a nyomonkövethetőségi rendszer egy nagyon hatékony és olcsó marketing alapjául is szolgálhat – fotó: Agroinform.hu

Fogyasztói oldalról alapvető elvárás, hogy a globalizált világkereskedelemben létrejött nagyon hosszú ellátási láncokban is megvalósítsák „a termőföldtől az asztalig” mindent átláthatóan elvet. Ennek csak úgy lehet eleget tenni, ha a kor informatikai, technológiai lehetőségeit maximálisan kihasználó nyomonkövetési rendszerek épülnek fel. Ez egyúttal a speciális táplálkozási igényű – gondoljunk például az allergének feltüntetésére – fogyasztókat is szolgálja – tette hozzá. Nagyon fontos és hatékony abból a szempontból is, ha valamilyen élelmiszer-incidens történik, hiszen a rendszer jóvoltábol a lehető legkisebb hatást gyakorolja fogyasztókra.

Vállalkozói oldalról pedig egyrészt lehetővé teszi, hogy minél gyorsabban reagálhassanak a fenti problémákra, ezzel csökkentve mind a pénzben nem kifejezhető, mind a pénzben nagyon is kifejezhető károkat. Például azzal, hogy csak azok a tételek kerülnek visszahívásra, amelyek valóban érintettek ebben a problémában – jegyezte meg.

Azt is tudjuk – fejtegette –, hogy nagyon sokféle nyomonkövetési rendszert működtetnek a vállalkozások, ezek minősége, szofisztikáltsága függ a cég nagyságától, profiljától, termékpalettájától és egyéb lehetőségeitől. A Nemzeti Élelmiszer Nyomon Követési Platform az együttműködés keretében arra törekszik, hogy megismertesse a vállalatokat azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel minél jobb hatékonysággal tudnak eleget tenni a jogszabályi követelménynek.

Ezzel az exportra lépés első feladata is kipipálva

Milyen előnyök származhatnak abból, ha a nemzetközi szabványok alapján épülnek fel ezek a nyomonkövetési rendszerek? – tette fel a kérdést. Meglátása szerint hatékonyabb lesz működés, hiszen mind kevesebb erőforrást fog elvinni a termelőtevékenységtől. Ezekben a rendszerekben óriási mennyiségű információ halmozódik fel, ezeket megfelelően strukturálva, csoportosítva át tudják adni a fogyasztóiknak, szorosabb kapcsolatot kialakítva velük. Mindez egy nagyon hatékony és olcsó marketing alapjául is szolgálhat. Továbbá az ilyen szabványok alapján összeállított rendszerek között könnyen mozgathatók az adatok. Tehát ha egy információ már bekerült a rendszerbe, akkor viszonylag könnyen, olcsón tud az élelmiszerláncban vándorolni,  és eljutni a helyére – sorolta az előnyöket.

gyümölcs

A globalizált világkereskedelemben létrejött nagyon hosszú ellátási láncokban is meg kell valósítani „a termőföldtől az asztalig” mindent átláthatóan elvet – fotó: Shutterstock

Az is hozadéka lehet a dolognak, hogy a cégek exportpiacra való lépését is elősegítheti. Mert az már nyilvánvaló tény, hogyha egy vállalkozás exporttevékenységbe kezd, akkor már rögtön ilyen szabványok alapján felállított rendszerekkel fog találkozni. Tehát ha  ezt itthon már megcsinálta, tudja működtetni, akkor egy feladatot már ki is pipált.

A plenáris ülésen az is elhangzott, hogy a sikerhez nélkülözhetetlen a szakemberek képzése, a társadalmi szemléletformálás és mindazoknak a pályázatoknak a felkutatása, amelyek a megvalósítást segítik. A NÉNYP továbbra is várja a beszállítók, alapanyaggyártók és logisztikai szolgáltatók csatlakozását, hogy az ellátási lánc minden szereplője kellő súllyal tudja képviselni magát.