A vízválság felé rohan az emberiség

Magyarországon nyit európai központi irodát a Globális Zöld Növekedési Intézet

Magyarországon nyit európai központi irodát a Globális Zöld Növekedési Intézet (Global Green Growth Institute - GGGI), az erről szóló együttműködési megállapodást Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára és Frank Rijsberman, a GGGI európai irodájának főigazgatója írta alá a Budapesti Víz Világtalálkozón.

A GGGI és Magyarország az elmúlt években három sikeres projektben működött együtt, egy Ugandában, egy másik a Nyugat-Balkánon zajlott le, a harmadik esetben Vajdaságban közösen vizsgálják meg a klímavédelem helyzetét.    Kaderják Péter elmondta: a mostani együttműködési megállapodás 2022 végéig rögzíti az ország és az intézet közös tevékenységét.

Frank Rijsberman kifejtette: a Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) nagyon fiatal intézmény, eddig 33 ország csatlakozott az intézethez

Európa első vízalapját indította el az MFB

Ötmilliárd forint kezdő tőkével elindult az első európai vízalap, a Water Impact Fund a Magyar Fejlesztési Bank csoportjához tartozó MFB Invest Zrt. befektetésével és a Susterra Capital Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezelésében – jelentette be Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója a Víz Világtalálkozón tartott sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

Az elnök-vezérigazgató elmondta: az összesen 200 millió euróra tervezett kockázati tőkealap elsősorban olyan vállalkozásokba tervez befektetni, amelyek hozzájárulnak a globális vízügyi problémák megoldásához, mint a tiszta ivóvízhez és a szennyvízhálózathoz való hozzáférés vagy a hatékonyabb ipari vízfelhasználás. Hozzátette: az MFB célja az alap létrehozásával a társadalmi felelősségvállalás, a finanszírozás mellett technológiák kifejlesztését is ösztönzik, amelyek fenntartható környezeti hatást fejtenek ki.

A kockázati tőkealap elsősorban olyan vállalkozásokba tervez befektetni, amelyek hozzájárulnak a globális vízügyi problémák megoldásához, mint például a tiszta ivóvízhez való hozzáférés – fotó: Shutterstock

Bugár Csaba, az MFB Invest Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az alap kezdetben Magyarországon, a további befektetők belépése után pedig a hazai kihelyezések preferenciája mellett a közép-európai régióban, a lehetséges ázsiai befektetők belépése után közvetve az ázsiai régióban tervezi kihelyezni a tőkét. Az alap futamideje 10 éves, amelyből 5 év a befektetési és 5 év az exit periódus, a várható éves hozam 12 százalék – ismertette.

Tóth Bence, a Susterra Capital Partners ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az alap elsősorban a víz- és szennyvíziparban, valamint egyéb vízintenzív szektorokban jelentős növekedési potenciállal, fenntartható  üzleti modellel rendelkező vállalkozásokba akar befektetni, amelyek hozzájárulnak a globális vízügyi problémák megoldásához. Szintén fontos célnak nevezte a vízintenzív iparágak – mint a mezőgazdaság vagy az élelmiszeripar – hatékonyabb vízfelhasználásának előmozdítását, különös tekintettel az aszály okozta gazdasági károk megelőzésére.

Fontos cél a vízintenzív iparágak – mint a mezőgazdaság vagy az élelmiszeripar – hatékonyabb vízfelhasználásának előmozdítása – fotó: Shutterstock

A vízügyi beruházások jelentős forrásokat igényelnek, és csak hosszú távon térülnek meg

A vízügyi beruházások jelentős pénzügyi forrásokat igényelnek, és csak hosszú távon térülnek meg – ez derült a Víz Világtalálkozó azon panelbeszélgetésén, amelyen a résztvevők a vízügyek területén megvalósított beruházások forrásigényéről, a bankok és pénzintézetek, alapok szerepéről beszélgettek.

Miguel da Moura, a Zöld-foki szigeteken működő Nemzeti Vízügyi Ügynökség elnöke elmondta: a szigetek több évszázada komoly vízhiánnyal küzd, napjainkban úgy próbálják orvosolni a problémát, hogy sótalanított tengervízzel igyekeznek pótolni a hiányzó édes vizet, így sótalanított vizet iszik a lakosság is.

A sótalanítás, az ivóvíz biztosítása, a lakosság ellátása jelentős költségekkel jár, ezért a szükséges források előteremtésére speciális vízügyi alapot hoztak létre. Ebből az alapból kapnak pénz a vízügyi területen elhatározott és a már megvalósítás alatt álló beruházások. Az alap működése azzal jár, hogy hosszabb távon a szigetországban olcsóbb lesz az ivóvíz, a lakosság számára mérséklődik a vízellátás költsége, és egyúttal az elpazarolt víz mennyisége is csökken – jelezte Miguel da Moura.

Pierre Victoria, a Veolia International fenntartható fejlődésért felelős alelnöke elmondta: a befektetők, a vízügyi területen beruházó vállalkozások napjainkban még inkább figyelnek a ráfordításokra, a beruházások költségeire. Befektetési döntéseiknél számításba veszik azt is, milyen kockázatokkal járhat egy-egy nagyobb vízberuházás, szennyvíztisztító üzembe állítása, működtetése. (A Veolia Magyarországon évente 14 millió köbméter egészséges ivóvizet juttat el lakossági fogyasztókhoz, ezen felül 203 millió köbméter szenny- és csapadékvíz elvezetéséről, valamint kezeléséről gondoskodik.)

Pierre Victoria kiemelte: ha a mostani ütemben folytatódik a jövőben a víz kommunális és mezőgazdasági, ipari hasznosítása, egyre nagyobb hangsúlyt kap majd a vízberuházások területén a szennyvízgyűjtés mellett a szennyvíz újrahasznosítása.

Szalai Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője elmondta, hogy a jegybank által a közelmúltban publikált 330 pontos versenyképességi programban rögzítették: a vízellátás, egy-egy ország vízellátásának infrastruktúrája, annak fejlettsége a versenyképesség szemszögéből előny vagy hátrány is lehet. Magyarországnak is, bár ezen a téren jelentős tapasztalatokkal rendelkezünk, folyamatosan figyelnie kell a legújabb technológiákra –emelte ki. Jelezte: az MNB saját "zöld programot" indított a közelmúltban.

Áder: a magyar vízipari tudástőke exportképes termék

A magyarországi víziparban felhalmozódott tudástőke exportképes termékké vált – mondta Áder János köztársasági elnök a Budapesti Víz Világtalálkozón, szerdán Budapesten.

Az államfő a tanácskozás második napján megtekintette a vízipari szakkiállítást, majd újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett a keddi megnyitón elmondott szavaira, "napjainkban a szemünk láttára bontakozik ki a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámája".

Áder János: "A magyarországi víziparban felhalmozódott tudástőke exportképes termékké vált" – fotó: MTI/Illyés Tibor

A résztvevőknek azt ajánlotta, ha kíváncsiak a megoldásokra, a magyar innovációkra, akkor tájékozódjanak a szakkiállításon. Úgy fogalmazott, ha azt a kérdést tesszük fel, "hogy látunk-e megoldást, magyar megoldást" arra, hogy például miként lehet megakadályozni a talajeróziót, csökkenteni a hálózati veszteséget, hatékonyan megtisztítani a szennyvizet, akár emberi fogyasztásra, de öntözésre, ipari felhasználásra mindenképp alkalmassá tenni, akkor itt sokféle megoldást lehet találni.

A köztársasági elnök kiemelte: a kiállításon azt látni, hogy egyetemek, vízipari szereplők, valamint a szakigazgatás résztvevői hogyan kezdtek el közösen gondolkodni az elmúlt években, és hogy ez a munkakapcsolat hogyan válik egyre gyümölcsözőbbé. Kitért rá: itt nemcsak magyarországi problémákra adnak megoldásokat, hanem a világ más tájain jelentkező gondokra is. Áder János emellett hangsúlyozta a magyarországi vízügyi képzés jelentőségét is.    Közölte: a szakkiállítás minden alkalommal egyre színvonalasabb, informatívabb és a laikusoknak is egyre közérthetőbb.

Magyar cég indít oktatási programot Afrikában a vízválság megelőzése érdekében

A magyar Pureco Kft. 100 ezer euró értékű környezeti oktatási programot indít Afrikában, azon belül a ghánai Kumasi városban. A jövőre induló program első lépéseként egy mintaprojekt valósul meg, amelybe 250 10-14 év közötti ghánai gyermeket vonnak be, hogy megtanítsák nekik a víz tudatos felhasználását. A magyar cég fiatal ghánai vízipari szakemberek magyarországi továbbképzését is támogatja.

Az oktatási program részleteiről szóló együttműködési megállapodást a Budapesti Víz Világtalálkozón írta alá Horváth Bálint, a Pureco Kft. ügyvezetője és Joseph Siaw Agyepong, a ghánai Jospong Group of Companies vezérigazgatója.

Az egyebek mellett hulladékgazdálkodással is foglalkozó afrikai vállalat, valamint konzorciumi formában a Pureco Kft. és az Unit Nemzetközi Építő Kft. közösen épít Kumasiban egy szennyvíztisztító telepet. A beruházás részeként vállalta a Pureco Kft. az oktatási program elindítását. A közlemény szerint a 10 millió euró értékű beruházás építkezési munkálatai már elkezdődtek, 2020 második felében lesz a próbaüzem.

A szennyvíztisztító javítani fogja a városban élő 2,5 millió ember személyes és környezeti higiéniai feltételeit, ezenfelül pedig a felszíni és a felszín alatti vizek szennyeződését, valamint a szennyezett ivóvíz okozta megbetegedések számát is csökkenti – ismertetik a közleményben. A probléma súlyát mutatja, hogy jelenleg csak a vérhas miatt naponta ötszáz öt éven aluli gyerek hal meg Fekete-Afrikában – teszik hozzá.

A Pureco Kft. 100 százalékban magyar tulajdonban lévő vállalkozás, amely már 10 éve van a piacon. Fő profilja a csapadék- és szennyvízkezelés, az ivóvíztisztítás, környezeti kármentesítés. A Pureco Kft. Európán kívül az arab országokban és Ázsiában is jelen van. A cég Ghánában további két szennyvíztisztító telepet épít majd.

KEH-igazgató: világszínvonalú, amit Magyarország a találkozók rendezésével elért

Világszínvonalú, amit Magyarország az eddigi három világtalálkozó rendezésével elért – hangsúlyozta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az M1 aktuális csatornának nyilatkozva szerdán.

Kiemelte: a vízválság globálissá vált, a korábban egymástól elkülönülve megjelent helyi és regionális vízválságok a gazdasági és társadalmi hatásokon keresztül elkezdtek összekapcsolódni. Az idei találkozó mottója a sok víz, kevés víz és szennyezett víz. Kőrösi Csaba hangsúlyozta, nincs a világon olyan régió vagy ország, amelyet ezek a problémák nem érintenek, bár ez a hatás különböző mértékű.

Példaként említette, hogy a fejlődő világban a szennyezett víz 80 százaléka tisztítás nélkül megy vissza a természetbe, a fejlett országokban 10-20 százalékos ez az arány. A világon a szennyezett víz mennyisége egyre nő, különösen az ipari szennyeződéseké.

A vízválság felé rohan az emberiség, ha ezt nem állítja meg – fogalmazott Kőrösi Csaba, kiemelve, hogy a világtalálkozó részeként megrendezett vízipari szakkiállításon jó példákat lehet találni a lehetséges megoldásokra.

A vízválság felé rohan az emberiség, ha ezt nem állítja meg – fotó: Pixabay

Kitért arra is, hogy a Földön élő emberek száma nagyon gyorsan nő, a vízfogyasztás pedig ennél is kétszer gyorsabban. A vízkészletek nem egyformán oszlanak el, és éppen ott nő a leggyorsabban az emberiség létszáma, ahol már most is túlhasználtak a vízkészletek. Hozzátette, hogy

Magyarországot a vízhiány problémája nem fogja érinteni.

Évente a világban 600 milliárd dollár befektetésre lenne szükség, hogy 2030-ig eljussunk egy fenntartható vízgazdálkodási szintre, most mintegy 200 milliárdnál tartunk – jelezte Kőrösi Csaba. A szakkiállításon bemutatott fejlesztésekről szólva elmondta: jelentős minőségi ugrás történt az előző, három évvel ezelőtti világtalálkozóhoz képest egyebek mellett a városi vagy a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén, valamint a számítástechnika és a nanotechnológia vízgazdálkodásba bekapcsolása területén, Magyarország pedig az élvonalban van.

Magyar fejlesztésű talajkondicionáló készítményt mutattak be

Magyar fejlesztésű talajkondicionáló készítményt mutattak be a Víz Világtalálkozón, az organikus adalékanyag javítja a talaj vízháztartását. A folyadékot a talaj felszínére permetezik, ahol a cseppek a talajból távozó vízpára egy részét magukhoz vonzzák és visszalakítják vízzé – mondta Vattay Richárd, a Water&Soil Kft. igazgatója az M1 aktuális csatornán szerdán, hangsúlyozva, hogy a termék a párolgási veszteséget csökkenti.

A magyarországi klimatikus viszonyok között a párolgási veszteség meghaladja a talajba bekerülő vízmennyiség több mint 40 százalékát, az észak-afrikai országokban 60 százalék fölötti ez az érték – ismertette. Hozzátette, hogy a most bemutatott talajkondicionáló készítménnyel az öntözés nélküli mezőgazdaságban 10-30 százalékos termésnövekedést lehet elérni, az öntözéses gazdálkodásban pedig az öntözővíz akár 30-50 százalékát meg lehet takarítani.

Arizona Egyetem professzora: szükség van a szabályozásra

Szükség van a vízgazdálkodással kapcsolatos szabályozásra – emelte ki Robert G. Varady, az Arizona Egyetem professzora az M1 aktuális csatornának nyilatkozva szerdán. Azt mondta: a szabályozásban lehet ösztönzés, büntetés is. Ha valaki nem hajlandó cselekedni, meg kell fizetnie az árát. Szükség van arra, hogy a kormányok, az emberek elfogadják ezt – szögezte le.

Példaként említette, hogy a vízért, a legnagyobb felhasználók – az ipar, a bányászat, a mezőgazdaság – nem akarják kifizetni a víz valódi értékét. Problémának nevezte azt is, hogy sokan nincsenek tisztában a vízzel kapcsolatos problémák tudományos tényeivel. Kihívásként említette, hogy meggyőzzék a szegényebb országokat, hatékonyabban használják fel vízerőforrásaikat.

A professzor fontosnak nevezte az edukációt, amit meggyőződése szerint nem az egyetemen, hanem gyermekkorban kell elkezdeni. Ehhez, valamint a széles közvélemény meggyőzéséhez érthetőbbé kell tenni a tudományt – jegyezte meg. Kell a politikai akarat, de a népességnek is fel kell ismernie a problémát, hogy hajlandóak legyenek változtatni – hangsúlyozta. Robert G. Varady kijelentette, fontos a tudományos tényező, de nem elégséges. Hozzátette: mindig több pénzre lesz szükség.

Fővárosi Vízművek: nagy az érdeklődés a vállalat technológiái iránt

Nagy az érdeklődés a Fővárosi Vízművek technológiái iránt a Víz Világtalálkozót kísérő vízipari szakkiállításon –mondta Keszler Ferenc, a társaság vezérigazgatója az M1 aktuális csatornán szerdán. Tájékoztatása szerint főként a kútépítési technológiák, a mobil víztisztítók és a vállalat üzemeltetési gyakorlata kapcsán keresik fel a vízművek standját a szakkiállítás látogatói.

A vezérigazgató kiemelte, hogy a társaság egyebek mellett törekszik külső forrásból vásárolt energia arányának csökkentésére és ezzel a minél gazdaságosabb üzemelésre. A digitalizációs megoldások fejlesztésével segítik az ügyfeleket is a hatékonyabb, gyorsabb ügyintézésben. Keszler Ferenc felidézte, hogy a társaság mintegy 15 évvel ezelőtt újragondolta stratégiáját, növelték a szolgáltatási portfóliót és a szolgáltatási területet, valamint nyitottak a külföldi üzletszerzési lehetőségek felé.

OECD víz-munkacsoportjának vezetője: növelni kell a vízvédelemre fordított forrásokat

A vízvédelemre fordított források háromszorosára növelését szorgalmazta Xavier Leflaive, az OECD víz-munkacsoportjának vezetője az M1 aktuális csatornának nyilatkozva szerdán. Kifejtette: 2003-ban még úgy vélték, hogy a finanszírozást kétszeresére kellene növelni, ma már azonban a higiéniai elvárások teljesítéséhez a források megháromszorozására lenne szükség.

A vízvédelemre fordított források háromszorosára növelésére lenne szükség – fotó: Pixabay

Megfelelő politikai döntések és intézményrendszer is kell, de a gazdaság szereplői, például a pénzügyi befektetők is sokat tehetnek a víz védelmében – emelte ki, megjegyezve, hogy a problémák a pénzügyi befektetésekre is hatással lehetnek.

Beszélt arról a tapasztalatáról is, hogy egyes országok nincsenek igazán tisztában a vízválsággal, noha valahol túl sok a víz, máshol túl kevés, valahol rendkívül heves viharok, esőzések vannak, másutt a vízszennyezés okoz gondokat a mezőgazdaság területén, és az ökoszisztémák pusztulásáról is beszélni kell.

Xavier Leflaive fontosnak nevezte a problémák tudatosítását, illetve hogy ezt a tudatosságot cselekvésbe fordítsák.  Az OECD szakértője elismerően beszélt a Víz Világtalálkozó magyarországi megrendezéséről, és azt mondta, "Budapest is felkerült a vízvédelem térképére". Fontosnak nevezte, hogy az ilyen eseményeken összehozzák a szakértőket, de ezzel együtt úgy véli, más csúcsokat is meg kellene győzniük, hogy a vízügyi problémákat felvegyék témáik közé.

Szakértő: a fenntartható fejlődési célkitűzések megvalósítása csak az üzleti világ részvételével lehetséges

A fenntartható fejlődési célkitűzések megvalósítása csak abban az esetben lehetséges, ha az üzleti világ teljes mértékben mögéjük áll – hívta fel a figyelmet Charles Vörösmarty, a New York-i Városi Egyetem magyar származású professzora a budapesti Víz Világtalálkozón szerdán.

Kiemelte, hogy a globális vízválság kezelésében rengeteg üzleti lehetőség van, de a befektetők még mindig a partvonalon ülnek. A ma még visszatartott tőkét úgy lehetne mozgósítani, ha a tudomány képes lenne megerősítést adni arra, hogy a technológiai fejlesztésektől tényleges eredmények várhatók.

A professzor szerint ma még tökéletlen a tudásalapunk, amit a technológiai fejlesztésekkel lehet bepótolni: modellek, távérzékelő rendszerek és megfigyelő hálózatok alkalmazásával, amelyeknek köszönhetően a tudósok szinte valós időben követhetik figyelemmel a vízellátással kapcsolatos problémák alakulását.

Claudia Sadoff, a Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet (IWMI) főigazgatója arra a kérdésre próbált választ találni, hogy vajon elegendő tudományos bizonyíték és háttér áll-e rendelkezésre a vízválság kezelésére. A szakértő szerint egyfelől a tudósok nem ismerik még eléggé ezt a komplex kérdést, amelynek folyamatosan változik a kontextusa, és az alkalmazható technológiák is rohamosan bővülnek. Másfelől soha korábban nem állt rendelkezésre ilyen sok tudományos bizonyíték és eszköz, mint manapság.

Míg az 1800-as években az emberek még semmit nem tudtak kezdeni az időjárással, ma már a szakemberek képesek például előre jelezni az időjárást, tudományos adatok segítségével tudnak víztározókat létrehozni és kezelni, tudományos alapokon tudják szervezni az öntözést, kezelni a szivárgásokat, enyhíteni a vízhiányt.

Az IWMI vezetője kiemelte: a tudósoknak úgy kell innoválni, hogy eredményeiket még jobban tudják kommunikálni. Összességében a vízválság kezeléséhez több tudományra, több cselekvésre és több, illetve hatékonyabb kommunikációra lenne szükség a szakértő szerint.

Charles Vörösmarty, a New York-i Városi Egyetem magyar származású professzora vitaindító előadást tart a Budapesti Víz Világtalálkozó Tudomány a vízválság ellen: Tudunk-e eleget? című szekcióülésén a Millenárison – fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Tengervízből állítanak elő ivóvizet egy magyar fejlesztéssel Tunéziában

Tengervízből állítanak elő ivóvizet egy magyar fejlesztés segítségével, a tengervíz-sótalanító konténert idén júliusban üzemelték be Tunéziában – mondta Kiss Adrián, a Hungarian Water Technology Corporation ügyvezetője az M1 aktuális csatornán szerdán. A konténer egy halászkikötőnek és egy katonai támaszpontnak biztosít egészséges ivóvizet.

Az ügyvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a létesítmény kritikus helyszínen van, az Afrikából érkező migrációnak leginkább kitett területen. Ezzel a magyar fejlesztéssel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy minél többen jussanak egészséges ivóvízhez és maradjanak az országban – mondta. A technológia napi 50 köbméter kapacitású. Eddig évente mintegy öt-hat hónapig volt elérhető ivóvíz a kikötőben és környékén, most az év minden napján hozzáférhető az ivóvíz, ami elegendő a helyi halfeldolgozáshoz is.

Kiss Adrián jelezte azt is, hogy szeretnék a közelben lévő tunéziai-líbiai határátkelőhöz, valamint egy 20 ezer lakosú településre is eljuttatni a technológia által megtermelt vizet. Az ügyvezető hangsúlyozta, ez az első magyar referencia, amely tengervízből közvetlenül állít elő ivóvizet.

A vízügyi infrastruktúra fejlesztéséhez vár nemzetközi segítséget Észak-Macedónia

Észak-Macedóniában elegendő mennyiségű ivóvíz áll rendelkezésre, ugyanakkor fejleszteni kell az infrastruktúrát, az ivóvíz- és szennyvízhálózatot, illetve a szennyvíztisztítókat, amihez nemzetközi segítséget vár az ország –mondta Naser Nuredini, Észak-Macedónia környezetvédelmi minisztere az M1 aktuális csatornán szerdán.

Kifejtette: szeretnének az Európai Uniótól pénzügyi eszközöket kapni és ezeket hatékonyan felhasználni, illetve nyitnak a nemzetközi bankok felé. Fontosnak nevezte a miniszter a hitelek, a saját erőforrások és az adományok együttes felhasználását.

Naser Nuredini gratulált Magyarországnak a Víz Világtalálkozó megszervezéséért. Hangsúlyozta: a két ország között most is van együttműködés, és szeretnék ezt tovább fejleszteni. Észak-Macedónia sokat tanulhat Magyarországtól a vízi erőforrások kezelésében – jelentette ki. Elmondta azt is, hogy a vízválság erősítheti migrációs hullámot, a problémák globális kezelésére van szükség.

Meteorológiai Világszervezet szakértője: szakadék húzódik a rendelkezésre álló technológiák, valamint azok ismerete és alkalmazása között

A vízzel kapcsolatos problémák egyik fő oka, hogy szakadék húzódik a rendelkezésre álló technológiák, valamint azok ismerete és alkalmazása között – vélekedett Johannes Cullman, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlat- és vízügyi részlegének igazgatója a harmadszorra megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozón szerdán.

Cullman előadását azzal a kérdéssel indította, hogy miért érik még mindig váratlanul az embereket az áradások és az aszályok. A szakértő rámutatott, hogy sok országban hiányoznak az előrejelző rendszerek, és az információáramlás sem hatékony. A WMO 187 tagországának 40 százaléka nem rendelkezik árvízi előrejelző rendszerrel, körülbelül fele pedig aszály-előrejelző rendszerrel – hívta fel a figyelmet.

A WMO 187 tagországának körülbelül fele nem rendelkezik aszály-előrejelző rendszerrel – fotó: Shutterstock

A másik fő probléma az, hogy a szolgáltatások hatása korlátozott, és az emberek sokszor nem tudják, mit kezdjenek a figyelmeztetésekkel – tette hozzá. Úgy vélte, a szakértők nincsenek mindig tisztában azzal, hogy eljutnak-e az előrejelző rendszerek információi az érintettekhez.

Cullman szerint a technológiai kérdések mellett nélkülözhetetlen a politikai akarat megteremtésével, valamint az ismeretbeli hiányosságok, a korrupció és a kapzsiság felszámolásával is foglalkozni, ha eredményt akarunk elérni a víz- és a klímaválság kezelésében.

A technológia önmagában nem elegendő – hangsúlyozta Sam Cheptoris ugandai vízügyi és környezetvédelmi miniszter is, aki szerint a vízfelhasználás hatékonyságának növelésére és az összes érintett fél bevonására van szükség a problémák megoldásához. A rendelkezésre álló globális édesvízkészlet több mint elegendő az emberiség igényeinek kielégítésére, mégis természetes vagy emberi okokból egyes régiók rendszeresen vízhiánnyal szembesülnek – mutatott rá a politikus.

Cheptoris emlékeztetett, hogy több mint egymilliárd ember nem fér hozzá tiszta ivóvízhez, és évente körülbelül hárommilliárd ember szembesül rendszeres vízhiánnyal. Az elmúlt években több olyan innováció született, amelyek segíthetnek a vízhiány kezelésében, de további fejlesztésekre van szükség – mutatott rá. Ugyanakkor a vízgazdálkodás is tökéletesítésre szorul, ugyanis a fejlődő országokban sok víz egyszerűen elfolyik a rendszerből –mondta. Az ugandai városi területeken például a víz csaknem 30 százaléka tűnik el ilyen módon. Az elszivárgás-felismerő technológiák eddig jó eredményeket hoztak, de fontos ezek szélesebb körű alkalmazása – tette hozzá a miniszter.

Cheptoris szerint egy másik fontos lépés a vízöblítéses vécék lecserélése, amelyek a háztartási vízfelhasználás 30 százalékáért felelősek. A vízmentes toalett már létező technológiai vívmány, és Kenyában, valamint Ugandában is használják – húzta alá. Emellett olyan technológiákra van szükség, amelyek segítségével a vízben bővelkedő helyekről a víz eljuttatható a vízszűkében lévő helyekre.

A 2019-es Budapesti Víz Világtalálkozóra több mint kétezer szakértő és döntéshozó érkezett, többségük Délkelet-Ázsiából és Afrikából, azokból a térségekből, ahol már most is szembesülnek a vízzel kapcsolatos problémákkal.

A nemzetközi találkozó a figyelemfelkeltés mellett cselekvésre is buzdít, ezért a konferencia zárásaként a szervezők a Budapest Felhívás nyolc pontjában fogalmazzák meg javaslataikat a kihívások kezelésére. Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével zajló eseményre 2019. október 15-17. között kerül sor a Millenáris Parkban. Ezzel egy időben a résztvevőknek lehetőségük van megtekinteni a vízipari szakkiállítást, amely különféle magyar innovációkat, termékeket és szolgáltatásokat mutat be a témában.