A magyar gazdálkodók az idei évben óriási kihívásokkal kellett, hogy megküzdjenek a szélsőséges időjárás, a háborús konfliktus nyomán kialakult energiaválság miatt. A koronavírus-járvány által terhelt évek pedig az utóbbi évtizedekben nem tapasztalt ellátási problémákat okoztak.

Azon, hogy a gazdálkodók hogyan tudnak felülkerekedni a problémákon, nem csak a gazdatársadalom mindennapjai és jövője függ, hanem a magyar társadalom élelmiszer-ellátásának biztonsága is. Nagy István agrárminisztert most azokról az aktualitásokról kérdeztük, amelyek a következő években óriási hatással lesznek az agrárium szereplőire, a mezőgazdasági termelésre, és így közvetetten minden magyar emberre is:

  • Mi várható a növényvédő szerek használatának korlátozása kapcsán?
  • Hol tart a KAP Stratégiai Terv elfogadása, melyek a kérdéses pontok jelenleg?
  • Milyen ütemezés várható az új költségvetési ciklus pályázatainak meghirdetése kapcsán?


Mit jelent az az EU Bizottság általi javaslat, amely szerint 48%-kal kell csökkenteni Magyarországnak a növényvédőszer-használatot és az abból eredő kockázatot? Milyen előírások fognak ehhez kapcsolódni, ami gyakorlati útmutatást ad a gazdálkodóknak?

A Termőföldtől az Asztalig stratégiában megfogalmazottak szerint az Európai Bizottság 2030-ig a kémiai növényvédő szerek használatának és kockázatának 50 százalékos csökkentését kívánja elérni, amelyet a 2015-2017-es időszak átlagához mérnének. Az intézkedésre vonatkozó rendelettervezetet idén júniusban mutatta be a Bizottság. A rendelettervezet szerint a tagállamoknak kötelező nemzeti csökkentési célértékeket kellene megállapítani 2030-ra vonatkozóan. A célérték kiszámításának alapja az egyes tagállamokban forgalmazott kémiai növényvédő szerek mennyiségei lennének, súlyozva az adott növényvédőszer-hatóanyag veszélyességét jellemző faktorral. Ez Magyarország esetében 48 %-ra jönne ki.

Nagy István

A növényvédőszer-használatra vonatokozó rendelettervezet tárgyalása szeptemberben kezdődik – Fotó: Agrárminisztérium/Pelsőczy Csaba

A tervezett számítási metodika álláspontunk szerint nem veszi kellőképpen figyelembe, ha egy tagállamban már eredetileg is alacsony volt az egy hektárra jutó növényvédőszer-mennyiség, ezáltal igazságtalan helyzetet teremt. A rendelettervezet tárgyalása idén szeptemberben kezdődik, így a kötelező tagállami

csökkentési cél kiszámításának módja még érdemben változhat és ezért mindent meg is fogunk tenni.

Hol tart a KAP Stratégiai Terv elfogadása, melyek a kérdéses pontok jelenleg?

Az elmúlt hónapokban intenzív tárgyalásokat folytattunk az Európai Bizottsággal a terv elfogadása és a magyar mezőgazdaság érdekeinek érvényesítése érdekében. Ennek következtében sok kérdésben sikerült kompromisszumot elérni. Már csak pár le nem zárt kérdése van a Bizottságnak, ezek főleg a magyar mezőgazdaság vízgazdálkodási és klímával összefüggő gyakorlatát (üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentése, szénelnyelés növelése) firtatják, és a támogatások ilyen irányú felhasználását sürgetik. Reményeink szerint szeptember folyamán benyújtjuk a Bizottságnak az átdolgozott stratégiai tervet és a formális elfogadás egy-két hónapon belül megtörténik. Az eddig elért kompromisszumok alapján már megkezdődött az új rendszer indulására való felkészülés is, amely komoly jogalkotási, intézmény és informatikai fejlesztési, szervezési és tájékoztatási feladat. A tervezett intézkedéseket folyamaton mutatjuk be a gazdatársadalomnak és már szeptemberben elkezdődik a falugazdászok, szaktanácsadók képzése a terv tartalmát illetően.

Ha elfogadja a Bizottság a KAP Stratégiai Tervet, melyek lesznek az első pályázati felhívások, amelyek megjelennek?

A magyar KAP Stratégiai Terv 2021. december 30-án benyújtásra került az Európai Bizottság részére, jelenleg intenzív tárgyalásokat folytatunk a Bizottsággal annak érdekében, hogy a Terv mihamarabb elfogadásra kerüljön. Az első pályázati felhívások meghirdetésére a Stratégiai Terv elfogadását követően, 2023-től kerülhet sor és tervezésükre a stratégiai terv elfogadása után, a mostani Vidékfejlesztési Program zárási folyamatával összhangban kerülhet majd sor.

Milyen ütemezés várható az új költségvetési ciklus pályázatainak meghirdetése kapcsán, melyek lesznek a hangsúlyosak 2023 első és második felében?

A 2023 és 2027 közötti hazai támogatási intézkedéseket tartalmazó Stratégiai Terv legfontosabb fejlesztési prioritása az erőforrás hatékony, magas hozzáadott értéket termelő mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése. A gazdasági fejlődést szolgáló szakpolitikai célok elérésére a vidékfejlesztési támogatások 51%-át tervezzük fordítani. A tervek szerint ezen belül

az elkövetkező években több mint 400 milliárd forint fejlesztési forrás kihelyezését tervezzük az élelmiszeripari ágazat számára,

tehát továbbra is prioritásként kezeljük a hazai élelmiszeripari ágazat fejlesztését. Fontos célként határozzuk meg a termelői együttműködések létrejöttének, fennmaradásának, valamint közös fejlesztéseinek, beruházásainak ösztönzését mind az alapanyag-termelő ágazatok, mind az élelmiszer-feldolgozó ágazat tekintetében.

Prioritásként tekintünk a generációváltás ösztönzésére, több intézkedés ezt célozza. Együttműködési formában támogatni fogjuk a gazdaságátadást, mind a gazdaságot átadó idősebb gazdálkodót, mind az azt átvevőt fiatalabbat, de ismét lesz pályázati lehetőség a fiatal gazdálkodók elindulásához is.

A magyar KAP Stratégiai Terv környezeti szempontból rendkívül ambiciózus. A gazdaságfejlesztési természetű intézkedések sok esetben környezeti és klímacélokat is szolgálnak, ennek megfelelően külön zöld beruházási támogatási program is szerepel a tervben.

A környezeti- és klímaszempontból előnyös fejlesztések esetében jelentősen magasabb támogatási mértékekkel lehet számolni.

A környezet- és klímabarát gazdálkodás ösztönzését a területalapú támogatások esetében is több hagyományos és új eszköz szolgálja majd. Az állattartók számára folytatódik az őshonos állatok és a megindított állatjóléti támogatások folytatása, továbbá új elemként az antimikrobiális rezisztencia elleni intézkedések bevezetését is tervezzük. Hangsúlyos marad az erdészeti ágazat fejlesztése is, hiszen fontos célkitűzésként tekintünk az erdőterületek növelésére és a minőségi erdőgazdálkodás erősítésére.

Fontos hangsúlyozni, hogy a tervek a 2027-ig tartó időszakra vonatkoznak, a 2023. év  tervezésére a stratégiai terv elfogadása után, a mostani Vidékfejlesztési Program zárási folyamatával összhangban kerülhet majd sor.

Az aszály miatti kárenyhítési kérelmek teljesítése kapcsán milyen aktualitások vannak? Mindenki részesülhet valamilyen szintű kárenyhítésben?

A legfontosabb újdonság, hogy megjelent a minisztérium aszályközleménye, amely értelmében Magyarországon a 2022. kárenyhítési év során az ország egész területén aszályhelyzet van. Ezért az ország teljes területén bekövetkezett aszálykárok után lehet kárenyhítő juttatást igényelni abban az esetben, ha az egyéb támogatási és jogosultsági  feltételek is fennállnak. Ehhez az kell, hogy a termelő az aszálykárt határidőben bejelentse, azt a kormányhivatal le is igazolja, a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet pedig majd 2022. november 30-ig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen be is nyújtsa a gazdálkodó. Az uniós szabályoknak való megfelelés miatt fontos feltétel, hogy a gazdálkodó aszálykárral érintett növénykultúrájában 30%-ot meghaladó legyen a hozamcsökkenés és 15%-ot meghaladó a hozamérték-csökkenés. Az aszály kapcsán mindezidáig 1,3 millió hektár területre érkezett kárbejelentés. Az idei év összes kárigényét pedig majd a gazdálkodási év után, a november 30-áig beadott gazdálkodói igények alapján lehet összesíteni.

A KAP Stratégiai Terv körüli vitákról korábban Feldman Zsolttal, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárával készítettünk interjút.