A Magyar Víziközmű Szövetség főtitkárával, Nagy Edittel beszélgettünk a csapvízről és az ásványvízről, a mikroműanyagok és hormonok jelenlétéről az élővizekben.

Mikroműanyag az élővizekben

"Az emberek a negatív hírekre fogékonyak, de sajnos azzal kevesen foglalkoznak, hogy mi áll a háttérben, mennyire lokális vagy általános érvényű egy-egy probléma. Tipikusan ilyen a mikorműanyagok vagy hormonok jelenléte az élővizekben" – mondta Nagy Edit.

Természetesen óriási gond, hogy az élővizekben jelen vannak ezek az anyagok, de azt fontos tudni, hogy ennek egészségügyi szempontból nem lehet ugyanolyan a megítélése, mintha ezt egy olyan országban adják hírül, ahol a folyókból vagy tavakból származó tisztított vizet használják fel ivóvízként. Magyarországon ugyanis felszín alatti vízbázisokból származik az ivóvíz, ahová ezek az anyagok alapvetően nem kerülnek be.

víz

Magyarországon az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer – Fotó: Shutterstock

Sajnos igaz az, hogy a szennyvíz tisztítása után visszamaradó iszapban, és a tisztított szennyízben is maradnak mikroműanyagok, amelyek azután kikerülnek valamilyen formában a természetbe. De ugyanez következik be az út szélén eldobott műanyag palackok miatt és a rengeteg, természetben már megtalálható műanyag hulladék miatt is. Nagyon lassan ugyan, de ezek lebomlanak, és bemosódnak az alkotóelemeik a talajba.

Mindannyiunk bélcsatornájában megtalálhatóak már a mikroműanyagok, amit egy módon lehetne megakadályozni: ha nem használnánk műanyag termékeket.

Ezt azonban elvárni lehetetlen, hiszen a modern ember kényelmét rengeteg műanyag termék segíti, sőt higiéniai szempontból is rendkívül hasznos az ilyen csomagolás, gondoljunk csak a diszkontáruházak légmentesen lezárt, fóliába csomagolt termékeire.

"De azért csökkenteni lehet a műanyagok mennyiségét! Például azzal, hogy nem vesszük meg műanyag palackban a vizet. Nem tudjuk elégszer elmondani, hogy Magyarországon az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer, nincs ennél biztonságosabb és környezetbarátabb megoldás" – hívta fel a figyelmet Nagy Edit. Ha csak a palackozott vízről le tudnánk szokni, már az hatalmas lépést jelentene, rengeteg műanyagot tudnánk megspórolni, és a szervezetünkbe is kevesebb jutna be.

Lássunk tisztán! Milyen a magyar csapvíz?

Nagy Edit korábban a sajtót bejáró, a csapvízben esetlegesen található veszélyes anyagok miatti hírekre reagált: hazánkban a víziközmű-szolgáltatók kockázat alapú vizsgálatot folytatnak. A kitermelési ponttól egészen a fogyasztóig – a szolgáltatói láncon keresztül – folyamatosan monitoringozzák, napi szinten ellenőrzik az általuk szolgáltatott, hálózatba bocsátott ivóvizet és amint bármi problémát tapasztalnak, azonnal tudnak korrigálni és intézkedni. Ide tartozik szorosan az a tény is, hogy a hatóság is folyamatosan kontrollálja a csapvíz minőségét a fentieken felül is. Az ágazatban több, mint 20 000 ember dolgozik azon, hogy mindenhol megoldott legyen a kiváló minőségű csapvízzel való ellátás és a szennyvíz szakszerű elvezetése és tisztítása.

Az ásványvizek fogyasztásával kapcsolatban természetesen meg lehet említeni számos előnyt, hiszen tudatosan alkalmazva megfelelő ásványianyag-bevitelt biztosítanak.

A csapvíz előnyei mellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni:

  • Környezetvédelmi szempontból sokkal kedvezőbb. Nem keletkezik műanyag-hulladék. Nincs kamionos, nagy üzemanyagigényű szállítás.
  • Olcsó. Egy liter ásványvíz árából akár 100 liter csapvíz is kijön.
  • Szigorúan ellenőrzött a minősége (ez az ásványvízre is igaz).
  • Nem kell cipekedni.

Nagyon sokan lehetséges arzéntartalma miatt ódzkodnak a csapvíztől, viszont tény, hogy az Ivóvízminőség-javító programnak köszönhetően ez a kockázati tényező gyakorlatilag megszűnt Magyarországon.

Van arzén a csapvízben van nincs?

Ivóvízminőségi helyzetkép a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2021-ben készült ivóvízminőségi jelentése alapján:

A jelentés szerint az országos helyzetkép kedvező, az Ivóvízminőségi adatbázisba 2020-ban jelentett mintegy 56 000 vízminta eredménye alapján a legtöbb vízminőségi jellemző a vizsgálatok 99-100%-ában megfelelő eredményt adott.

Kémiai szempontból évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették a legnagyobb problémát. A legjelentősebb ezek közül (mind egészségkockázatát, mind az érintett települések számát tekintve) az arzén volt.

A 2010-es évek elején az ivóvíz arzénkoncentrációja még közel 400 településen volt határérték felett. A 2007 óta zajló Ivóvízminőség-javító Program keretében az arzén, bór, fluorid, nitrit vagy ammónium miatt kifogásolt ivóvizű települések pályázatot nyújthattak be.

Az Ivóvízminőség-javító Program jelentős előrelépést eredményezett a szolgáltatott ivóvíz minőségében, a korábban arzén, bór vagy fluorid miatt kifogásolt ivóvizű települések többségén befejeződött az ivóvízminőség-javító beruházás. 2020 végére arzén, bór vagy fluorid kifogásoltsággal érintett települések száma 10-re csökkent. Azon a 10 településen és településrészen, ahol még folytak a munkálatok, átmeneti vízellátást biztosítottak, amelynek minőségét ugyancsak rendszeresen ellenőrizte a népegészségügyi hatóság.

További információk a hazai ivóvízhelyzetről az NNK összefoglalójában.

Egy szó, mint száz: igyunk csapvizet!

Ne feledjék tehát, ha vacillálnak a csapvíz és az ásványvíz fogyasztás között – könnyű a döntés! Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy szerencsés helyzetben vagyunk Magyarországon, hazánkban a csapvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer, amely garantálja azt, hogy jó minőségű terméket tudunk fogyasztani a csapból otthonainkban, intézményeinkben egyaránt.