Magyarok millió fűtenek vele nem is gondolva, hogy ezzel mekkora kárt okoznak saját maguknak és másoknak is. A fűtési szezon kezdetétől romlik a levegő minősége a háztartási hulladék otthoni elégetése miatt.  Sokan még azt sem tudják, hogy a PET-palackok, tejesdobozok, műanyag hulladékok elégetése illegális, akkor is, ha azzal a fűtésszámlán spórolnak.

kémény

A szemétégetés minden tevékenységnél jobban károsítja az egészségünket – fotó: pixabay.com

Égetünk mindent, amit kidobásra szánunk

A hulladékok háztartási égetése az Európai Unióban tilos - ezt a szabályt szigorúan be is tartatják a legtöbb országban.

Ennek ellenére mi magyarok továbbra is ugyanazzal a lendülettel égetjük el otthonainkban a kiürült PET-palackokat, a kopott-hasznavehetetlen gumiabroncsokat, de takarékoskodunk a fűtésszámlán a felszedett parketta vagy a használt kidobásra szánt ruhák elégetésével is.

Nem vesszük figyelembe az egymás után megjelenő közleményeket vagy a kutatások eredményeit, amelyek azt bizonyítják, hogy a szemétégetés minden tevékenységnél jobban károsítja az egészségünket. Sokan alábecsülik a negatív következményeket, emiatt az ország jelentős részében zavartalanul folyik a háztartási szemét, a faipari hulladék, vagy a bontott nyílászárók eltüzelése.

A hulladék égetése bűncselekménynek is minősülhet

Sőt! Akár börtönbüntetés is lehet a vége, de enyhébb esetben is 300 ezer forintos büntetés várhat arra, aki hulladék égetésével fűti a lakást. A Levegő Munkacsoport még 2017-ben telefonos megkereséssel végeztetett el egy reprezentatív közvélemény-kutatást. Arra voltak kíváncsiak, hogy a megkérdezettek közül hányan égetnek illegálisan szemetet. Az önbevalláson alapuló kutatásból kiderült, hogy minden harmadik ember időnként szemetet is eléget. A szakemberek szerint ez a szám ettől csak több lehet, hiszen Magyarországon sokan fűtenek fa vagy vegyes tüzeléssel - így akinek  kazánja vagy kályhája van, az könnyebben dobja a tűzre a hulladékot is.


Érdemes vigyázni: szeméttel fűteni több ezerszer szennyezőbb, mint a tűzifával

Az Atmospheric Chemistry and Physics tudományos folyóiratban jelent meg tavaly a Pannon Egyetemnek egy nemzetközi kutatás eredményeit is ismertető tanulmánya, amely szerint

a háztartási hulladék illegális otthoni elégetése során óriási mennyiségben kerülnek a levegőbe az egészséget jelentős mértékben veszélyeztető káros anyagok.

Rámutattak, hogy a műanyag-jellegű hulladékok égetésekor, - a PET palack, a habszivacs vagy a ruhanemű - 100-szor, 700-szor annyi, és akár több ezerszer (!) mérgezőbb összetételű policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) kerül a levegőbe, mint a fatüzelés emissziója során.

Napjainkban már egyértelműen bizonyított a levegőbe kerülő toxikus anyagok rákkeltő hatása. Kimutatták, hogy akár genetikai módosulásokat, a szellemi teljesítőképesség csökkenését is okozhatja a születendő gyermekekben ennek a toxikus füstnek a belélegzése.

műanyagok

A műanyagokból mérgező vegyületek szabadulnak fel – fotó: pixabay.com

Magyarországon évente több, mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés

A levegő ilyen mértékű szennyezéséért és a kis méretű szállópor-kibocsátásért több mint 80 százalékban a lakossági fűtés okolható. Szerepet játszik ebben a környezeti- és egészségi szempontból is rendkívül ártalmas tüzelőanyagok elégetése, az  elavult lakossági fűtőberendezések, és a hibás fűtési technikák is.

A légszennyezettség hazánkban éves szinten sokkal több alkalommal haladja meg a határértéket, mint ahogy azt a rendeletek lehetővé tennék. Pedig a légszennyezettség az egészségre már a határérték alatt is ártalmas lehet, emiatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az európainál sokkal szigorúbb határértékeket határoz meg.

Magyarországon a hulladékok nyílt téri vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése több mint 15 éve tilos.

A szálló por a légutakba kerülve nyálkahártya-irritációt okoz és súlyos esetekben növeli a kockázatát a légzőszervi rákos elváltozásoknak, a véráramba bejutva pedig eljuthat életfontos szervekhez, megbetegítve azokat.

Miért veszélyes még szeméttel fűteni?

Azok a vegyes tüzelésű kályhák, amelyekben hulladékot is égetnek sokszor eleve kifogásolható minőségűek, a szemét elégetése pedig tovább ront a helyzeten.

A szeméttel fűtők azt kockáztatják, hogy a tüzelőberendezés idő előtt tönkremegy, a kémény belső falára vastag korom és kátrányréteg rakódik, ami a hő hatására izzani kezdhet és akár meg is gyulladhat, a lángok pedig átterjedhetnek a ház tetőszerkezetére is.

A Pannon Egyetem tavalyi kutatása kiderítette, hogy más hulladékot dobnak a tűzre a falvakban, mint a városokban. A nagyvárosokban jellemző a bútorlapokkal való fűtés, a falusi környezetben pedig a rongyok és ruhaneműk égetése figyelhető meg.

Ismerethiány, szükség, megszokás, vagy nemtörődömség - bármi is az ok a szemétégetés akkor is tilos!

Joggal merül fel a kérdés, hogy mi tekinthető hulladéknak? Minden a saját háztartásunkban keletkezett kezeletlen fa- és a papírhulladék kivételével lényegében minden hulladéknak számít. Azaz tilos eltüzelni a:

  • bútorlapokat
  • felújítási munkálatok során keletkezett lomokat, ablakkereteket, régi konyhabútorokat, parkettát
  • tejes flakonokat
  • a „kezelt" fát, tehát a festett, lakkozott, rétegelt lemezt,
  • színes, „fényes" papírhulladékot,
  • petpalackot, műanyag hulladékot,
  • kidobott autógumit,
  • használt ruhát,
  • fáradt olajat, üzemanyagot
  • vegyes, kommuniális hulladékokat

Ezen anyagok elégetésekor a bennük található mérgező vegyületek a levegőbe és a hamuba kerülnek, szennyezve a környezetet, közvetlenül károsítva az egészségünket.

Ebből következik, hogy a szilárd tüzelésű fűtőberendezésekben kizárólag a gyártó által előírt anyagokat szabad elégetni – kezeletlen fa, papírhulladék, szén.

A berendezéseket évente legalább egyszer szakemberrel kell ellenőríztetni. A hatékony tűzrakás és begyújtás, a tűzifa helyes tárolása szerepet játszik a kiadások csökkenésében, a fűtőberendezés állapotának megőrzésében, valamint a környezetünkben élők egészségének és az otthonunk biztonságának védelmében is.

szemétégetés

Magyarországon a hulladékok nyílt téri vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése több mint 15 éve tilos – fotó: pixabay.com

Hova lehet fordulni, ha a szomszéd szemetet éget?

Gyakori probléma, hogy sokan hiába viselkednek jogkövető módon, mások nem teszik azt és folyamatosan hulladékokat égetve fűtenek.

Ha ilyen, az egészségre ártalmas légszennyezést tapasztalsz a környezetedben, akkor első lépésként próbáld meg a szennyezés okozóját megkeresni és megbeszélni vele, hogy ez miért jelent problémát.

Ha ez nem jár sikerrel és a káros tevékenység tovább folytatódik, bejelentést tehetsz az illetékes Kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalában, ahol panaszodat a környezetvédelmi hatóságok kivizsgálják.