A szakember a Magyar Hangnak nyilatkozva azt mondta: a páratlanul magas, 34 százalékos élelmiszerinfláció valójában következmény.

"Szeretjük azt gondolni, hogy a magyar agrárium erős, de az a helyzet, hogy ez a válság most megmutatta, ez csak egy álom. Ha megnézzük a tényeket és megpróbáljuk azt megvizsgálni, hogy mekkora a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar termelékenysége, akkor azt látjuk, hogy egységnyi erőforrásból csak Bulgáriát előzzük meg jelenleg az Európai Unióban, egyedül náluk vagyunk hatékonyabbak" – fogalmazott Virovácz Péter.

Virovácz Péter szerint ez azt jelenti, hogy ha szeretnénk ugyanannyi terméket előállítani, mint az EU átlaga, akkor nálunk ehhez sokkal több munkaerőre, energiára és tőkére van szükség. Azonban az elmúlt három évben épp e három tényezőben – ami egyébként hátránya a magyar élelmiszeriparnak és az agráriumnak egyaránt – olyan sokkok érték a globális gazdaságot, ami elől nem volt már menekvés. "Ilyen alacsony termelékenység mellett pedig nem csoda az, hogy ilyen mértékben megugrott a termelési költség" – véli az elemző.

Rámutatott: ebből ugyanakkor önmagában még nem következik infláció, ha a gyártók nem tudják áthárítani. De át tudták hárítani, mert volt kereslet, volt fizetőképesség, hajlandók voltak a vásárlók egyre több és több pénzt költeni. Kaptak többletjövedelmet akár a bérnövekedésen, akár az egyszeri kormányzati juttatásokon, vagy éppen a koronavírus-járvány alatt felhalmozott megtakarításokon keresztül, amit kényszerűségből nem tudtak elkölteni. És ez kreált egy olyan helyzetet, melynek köszönhetően nálunk alakult ki az egyik legmagasabb az élelmiszerinfláció az egész világon.


Az elemző szerint akadtak olyan országspecifikus tényezők, amikkel máshol nemigen találkoztak, ilyenek voltak például a 2022 nyarán a költségvetés finanszírozhatósága érdekében bejelentett adóváltozások; a kiskereskedelmi extraprofit adó, a jövedéki adóemelések, népegészségügyi termékadó-emelések amelyek egész egyszerűen szintén beépültek az árakba.

Szerinte valóban szeretjük azt gondolni, hogy Magyarország erős agráriummal bír, ugyanakkor az a pőre valóság, hogy nagyon-nagyon magas az élelmiszerimport Magyarországon.


„És most ne csak arra gondoljunk, hogy banánt, meg narancsot hozunk be, hanem arra, hogy rengeteg élelmiszeripari alapanyagot kell importálni. Sok műtrágyát gyártunk itthon is, de ebből is nagyon sokat kell még importból hozzátenni, és ilyen esetekben bejön az árfolyamhatás. Ha 25 százalékkal gyengül a forint, plusz egyébként is drágult minden a világban, akkor ez megint csak részben megmagyarázza azt, hogy nálunk mitől rakódott ez a sok-sok tényező úgy egymásra, hogy aztán a végén tényleg kijött belőle egy majdnem 50 százalékos élelmiszer infláció" – összegezte a folyamatokat az ING Bank vezető elemzője.