A folyamatban lévő és tartós aszályhelyzet számos EU-országban jelentős hatással van a szántóföldi növények termesztésére, valamint az állati takarmányra, amelyek szintén hatással lehetnek az állatok jólétére. Ezenkívül az állati takarmány szintjének csökkenése különösen hatással van az állattenyésztők jövedelmére: ha az év folyamán kevés takarmány áll rendelkezésükre, az növeli az inputköltségeiket.
A meglévő közös agrárpolitikai jogszabályok keretében nyújtott támogatáson túl két konkrét határozatot hoztak annak érdekében, hogy segítsék a gazdálkodókat a szárazság kezelésében.
• Magasabb előlegfizetések: a mezőgazdasági termelők az év vége helyett már 2018 közepe óta megkaphatják közvetlen kifizetésük 70 százalékát és a vidékfejlesztés kifizetések 85 százalékát.
• El lehet térni az egyedi környezetvédelmi követelmények alól. Nevezetesen a termesztési diverzifikáció és az ökológiai fókuszterületre vonatkozó szabályok megengedik, hogy az ezzel érintett földeken takarmánynövényeket is előállítsanak. Figyelembe veszik továbbá a zöldségekre vonatkozó további eltérések elfogadását, hogy a mezőgazdasági termelők számára kedvezőbb feltételeket biztosítsanak a takarmány-előállításhoz, és kielégítsék a téli kultúrák időben történő vetéséhez szükséges igényeket. Ezek az intézkedések különösen előnyösek az állattenyésztők számára.
Az Európai Bizottság kész támogatni az aszály által érintett mezőgazdasági termelőket – fotó: Pixabay
A jelenlegi mezőgazdasági állami támogatási szabályok szerint – szigorú feltételek mellett – az aszály által okozott károk legfeljebb 80 százalékát lehet kárigényként nyújtani. Az EB jóváhagyása nélkül kártérítésre a tagállamok legfeljebb 15 000 eurót nyújthatnak mezőgazdasági termelőnként három év alatt de minimis támogatásként.
A vidékfejlesztés tekintetében a jelenlegi KAP-jogszabályok számos lehetőséget biztosítanak. Ha egy tagállam elismeri a szárazság helyzetét "természeti katasztrófának", legfeljebb 100 százalékos támogatást nyújthat az aszály által sújtott mezőgazdasági termelési potenciál visszaállításához. A pénzt olyan beruházásokra lehet felhasználni, mint pl. a legelők átoltása. Ez az intézkedés visszamenőleg is bevezethető.
A gazdálkodók értesíthetik nemzeti hatóságaikat a rendkívüli körülmények eseteiről, és tagállamuk felszabadíthatja a különböző rendszerek keretében vállalt kötelezettségeiket. A tagállamok támogathatják a gazdálkodókat kockázatkezelési eszközökkel. Például pénzügyileg hozzájárulhatnak a befektetési alapokhoz, hogy pénzügyi ellentételezést fizessenek az érintett gazdálkodóknak. Továbbá azok a gazdálkodók, akik átlagos éves jövedelmük 30 százalékát meghaladó jövedelemveszteséget szenvednek el, pénzbeli kártérítést kapnak.
A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy évente egyszer módosítsák vidékfejlesztési programjukat a fenti intézkedések egyikének bevonására.
Tekintettel a helyzet súlyosságára, az Európai Bizottság szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket. Ezen intézkedéseken túlmenően a Bizottság kapcsolatba lép valamennyi tagállammal, hogy friss információkat kapjanak a tavaszi és nyári szárazság gazdálkodókra gyakorolt hatásairól. Az EB augusztus 31-ig kért információkat, és ezek alapján, szükséges esetén, további intézkedéseket hoz.