Az időjárási szélsőségek miatt ma már nem lehet megszokásból gazdálkodni

Hol tartunk ma az adatgyűjtésben?

Nincs erre pontos válasz, hiszen minden gazda máshol tart. De azt látni lehet, hogy a szenzorok egyre olcsóbbak, és egyre újabb típusok jelennek meg, mellettük pedig ott vannak a műholdas vagy a drónfelvételeken alapuló adatok. Sok agrárcég van, amelyik már nagyon sok adatot gyűjt, sok gazdálkodó azonban még kockás papíron vezeti a gazdálkodási adatait, információit, és ezeket nem is digitalizálja. Ezeket az adatokat azonban nem fogja tudni odaadni egy mesterséges intelligencia (MI) alapú informatikai megoldásnak, ami segíteni tudna neki a döntéshozatalban. Ezen a szemléleten mindenképp változtatni kell.

Az adatgyűjtést jellemzően szenzorokkal kell megoldani, emberi beavatkozás nélkül, az emberek által gyűjtött adatot pedig – például egy permetezési naplót – validálni kell, mondjuk egy GPS-követési adattal.

Solymos Gyula: "Az adatgyűjtést mindenkinek el kell kezdenie ma, mert amit ma nem gyűjtünk be, az elveszik."

Az elhangzott előadások alapján úgy tűnik, hogy ma minden az adatról szól, az agráriumban is...

A negyedik agráripari forradalomba úgy tudunk megérkezni, ha az adatok rendben vannak, mert az az adatokról szól. A precíziós gazdálkodásban már nagyon jó megoldások vannak, amelyeket igénybe lehet venni, de a 4. forradalomba való továbblépéshez az adatokat kell rendbe tenni: be kell gyűjteni, validálni kell, és össze kell vezetni a különböző rendszerekből származó adatokat. Ezek az adatok származhatnak a precíziós gazdálkodásból, egy smart farming megoldásból vagy egy terménytárolóból, de lehet logisztikai adatot is felvenni. Itt már arról beszélünk, hogy az egész gazdálkodásunkat tegyük hatékonnyá.

Az időjárási szélsőségek megjelenése következtében ma már nem lehet megszokásból gazdálkodni, míg ha van egy adatrendszerünk az előző évek gazdálkodásáról, és ezt rábízzuk egy mesterséges intelligenciára, akkor az javaslatot tud adni a veszteség elkerülésére vagy minimalizálására.

És el kell jutni oda is, hogy minden gazdaságnak legyenek olyan adatai, amelyeket megoszt a többi gazdával.

Ha ezeket az adatokat meg tudjuk „etetni” a mesterséges intelligenciával, akkor az különböző következtetéseket tud levonni, meg tudja tanulni, hogyan gazdálkodnak a különböző földterületeken, és annak az eredménye is látható lesz. Az MI így akár sok ezer gazdálkodó tapasztalata alapján tud majd döntés-előkészítő anyagot kínálni a felhasználónak.

Óriási lehetőségek rejlenek ebben, viszont ehhez egyrészt adat kell, amit biztonságosan kell tárolni, megosztani, másrészt a gazdának szüksége van egy „digitális adattárcára”, amin keresztül „gazdálkodhat” az adataival: teljesítheti vele az adatbevallási kötelezettségeit, átadhatja egy adatfeldolgozó szolgáltatónak, aki értékes információt ad vissza, egy harmadik részét pedig esetleg átadja a közösségnek, megosztja a többi gazdával. Az adatgyűjtést mindenkinek el kell kezdenie ma, mert amit ma nem gyűjtünk be, az elveszik.

Elképzelhetetlen mennyiségű adatról beszélünk. Ennek kezeléséhez eszközök és tapasztalatok kellenek.

A 4iG-nak hatalmas tapasztalata van adatgyűjtésben nagyon sok ipari területen, különböző rendszerekből származó adatok integrálásában, elemzésében vagy akár adatcserék megvalósításában. Az agráriumban nagyon fontosnak tartom a terméknyomonkövetést, amiben szintén van tapasztalatunk. Ezt szeretnénk felajánlani az agrárcégek, illetve a szakigazgatás számára, és keressük azokat az innovációs pontokat, ahol együttműködve új értéket, új megoldást tudunk előállítani, akár egy adatplatform létrehozásában, legyen szó digitális irányítópultról vagy digitális adattárcáról.

"Az adatoknak itt kell lenniük Magyarországon."

Elhangzott az egyik beszélgetésen, hogy nem adhatjuk ki a kezünkből az adatokat.

Nagyon fontos, hogy az adatoknak itt kell lenniük Magyarországon. Magyar cégnek kell ezt megoldania, nekünk kell összegyűjtenünk. Az én álláspontom szerint a szakigazgatásnál lenne a legjobb helyen egy megbízható szolgáltatóra támaszkodva.

Az államnak is legyen egy digitális adattárcája, ami alapján majd eldöntheti, hogy az Európai Uniónak vagy különböző egyéb rendszerekben milyen adatokat ad át a gazdálkodásról. Nyilván csak olyan adatokat, amelyek nem sértik a nemzeti érdekeinket, illetve amiből esetleg tudunk olyan információt visszakapni, ami számunkra hasznos lehet. A biztonság miatt is olyan cégnek kell ezt megcsinálnia, aki ehhez ért, nagy tapasztalatokkal rendelkezik, és úgy gondolom, hogy a 4iG ebben mindenképpen élenjáró szervezet.