Farmlátogatáson

A délelőtti program egy tehenészeti telep megtekintésével kezdődött, nevezetesen a Hannon házaspár tulajdonában (Drumree-ben) lévő, 96 ha kiterjedésű üzem munkájával való megismerkedéssel. A telepen 180 tejhasznosítású tehenet és továbbtenyésztésre szánt üszőt tartanak. 2012-ben 947 000 l tejet termeltek, tehenenként 5050 l tejtermeléssel büszkélkedve. A borjakat 6 héten belül értékesítik.

A teheneket 72 ha-on rotációsan legeltetik – február közepétől december közepéig –, a két téli rideg hónapra istállóban tartva azokat. A borjaztatás február eleje és április közepe között történik. A tehenek 90 %-át kiváló tulajdonságú bikák spermájával mesterségesen termékenyítik meg. A legeltetésre alapozott tehéntartást kiegészíti a silózás, minthogy évente 36 ha-on az első vágásból (május végén), 33 ha-on a július közepén történő vágásból nyerik a silózáshoz az alapanyagot. A tehenek közel 90 %-át legeltetéssel és silóval takarmányozzák.

A kutatóintézet korszerű biotudományi épülete


A Kutatóintézet telepén járva

A telep megtekintése után következett a Grangében működő Teagasc Állat(szarvasmarha)tenyésztési és Legelőgazdálkodási Kutatási és Innovációs Intézet munkájával való ismerkedés. Minthogy az országban igen jelentős a szarvasmarha-tenyésztés, ezért az intézet munkája kiemelten fontos. Egyébként az országban több mint 1 millió tejhasznú és közel 1 millió húsmarhát tartanak.

Erőtől duzzadó húsmarhák a dús legelőn

A szigetországra jellemző – szinte percenként változó – időjárás „jóvoltából” hol napsütésben, hol esernyő alatt hallgattuk a dús fűvel borított telepen – a méretes szemléltető táblákon is bemutatott – előadásokat. Magának a központi intézetnek négy fő tevékenysége van, ebből az általunk meglátogatott részleg állattartással és legelőgazdálkodással foglalkozik, pontosabban legelőgazdálkodásra alapozott szarvasmarha-tartással. Ez utóbbi előnyeinek szemléltetésére bemutatták, hogy a legelőn tartás milyen kedvező hatással van az állatok közérzetére, a környezetünkre (pl. a CO2-kibocsátás csökkentésére), és az egészséges termékek (élelmiszerek) előállítása révén a fogyasztókra. Külön kiemelték a fűkínálathoz időben rugalmasan igazodó tavaszi borjaztatás előnyeit, bemutatva a legelőgazdálkodásuk sajátosságait. Ismertették a „fenntartható intenzifikáció” keretében az elkövetkező évtizedre kijelölt célkitűzéseiket. A tejhozamban 50, a hústermelésben 20 %-os növekedést ütemeztek be, amihez a fűhozamot és magának a fűnek a felhasználási mértékét jelentősen növelni szeretnék. A legelőkön a nedvességet nem öntözéssel, hanem természetes csapadékkal biztosítják, ennek köszönhetően a „víz lábnyom”-ot csökkenteni tudták. A biodiverzitásra kifejtett káros hatások is mérséklődtek, s a legelők révén az élelmiszerforrásokhoz nem kell a szántók rovására területet elvenni, ráadásul az így nyert termékek igen gazdag tápértéket képviselnek.

A kiváló hústermelő képességű ír Limousine fajta

Mint a fejlett országokban megszokott, az írek – jelen esetben az említett kutató intézetben – nagy figyelmet fordítanak a hústermeléssel járó CO2-lábnyom csökkentésére.  Az üvegházhatású gázok – élén a CO2 – visszaszorításában figyelemreméltó eredményeket értek el, ugyanakkor ez nem ment a hústermelési eredmények rovására, sőt a termelési eredmények javultak is. Ezzel pedig sikerült a légköri szennyezések csökkentése mellett kiváló pénzügyi-gazdasági eredményeket elérniük.

Agrárminiszterek tanácskozása

A látnivalókban és hasznos információkban gazdag program után, a második napon (28-án) kerül sor az EU-s agrárminiszterek összejövetelére, melyen hazánkat Fazekas Sándor miniszter képviselte.

Az érkező miniszterek

A házigazdák részéről az ír agrárminiszter, Simon Coveney üdvözölte a megjelent neves vendégeket. A miniszter igen hasznosnak tartotta az Európai Parlament konstruktív és segítőkész hozzájárulását a CAP tervezett megreformálásához. A politikai összhang megteremti a feltételeket ahhoz – szögezte le a miniszter, hogy június végéig a CAP reformot tető alá hozzák.

Az EU agrárbiztos és az ír agrárminiszter eszmecseréje

A három intézmény (Bizottság, Miniszterek Tanácsa, Európai Parlament) aktív részvételével a politikai platform létrejött. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Parlamenti Bizottság elnöke, Paolo DeCastro a kifizetések, cukorkvóta, export-visszatérítések és a természetvédelmi elvárások témakörök aktualitásával foglalkozott.

Az ír agrárminiszter, S.Coveney előadása

Összességében minden remény megvan arra, – szögezte le a két előadó, hogy az Ír Elnökség végéig – tehát június végéig – politikai megegyezés jöjjön létre a CAP megreformálásához. A meghívott agrárminiszterek jelenléte és aktív részvétele is ezt a célt szolgálta.

A tanácskozás miniszterei