Az Európai Unió klímasemleges és fenntartható gazdaságra való áttérését célzó Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) részeként mutatta be az Európai Bizottság 2020. május 20-án a Termőföldtől az Asztalig (Farm to Fork – F2F) és a Biodiverzitás Stratégiáját. A dokumentum 27 konkrét intézkedést nevez meg több számszerűsített célértékkel, amelyet 2030-ig terveznek elérni – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összefoglalója.

A termelési módszerek átalakítására van szükség – fotó: Pexels

A stratégia szerint az élelmiszerlánc minden szereplőjének ki kell vennie a részét annak fenntarthatóságának biztosításában, és ehhez a termelési módszerek átalakítására van szükség. A dokumentumban a Bizottság a 2030-ig 50 százalékkal csökkentené a növényvédő szerek használatát. Ennek érdekében felülvizsgálná a peszticidek fenntartható felhasználásáról szóló irányelvet, megerősítené az integrált növényvédelemmel kapcsolatos előírásokat, és elősegítené a biztonságos alternatív módszerek szélesebb körű alkalmazását.

A tervezet emellett legalább 50 százalékkal kívánja csökkenteni a tápanyagveszteségeket is, biztosítva a talajok természetes állapotának és termékenységének megőrzését. Ezért legalább 20%-kal kevesebb műtrágyahasználatot ír elő, és egy  integrált tápanyag-gazdálkodási cselekvési tervet sürget.

Statisztikák szerint az üvegházhatású gázok nagy része az állattartásból adódik, ezért a Bizottság ezen a területen is számos intézkedést sürget. Megkönnyítené a fenntartható és innovatív takarmány-adalékanyagok forgalomba hozatalát és csökkentené a környezetterhelő módon megtermelt takarmány-alapanyagoktól való függőséget.

Kiemelt szerepet kap az ökológiai gazdálkodás alatt álló területek növelése – fotó: Pixabay

Az antimikrobiális szerek túlzott és nem megfelelő használatából fakadó állat- és humán egészségügyi kockázatok miatt az állattartásban és az akvakultúrában alkalmazott antibiotikumok mennyiségét is felére csökkentené 2030-ig. Az állatjólét javítása érdekében felülvizsgálná az állatok szállítását és levágását.

A növényegészségügy esetében új, innovatív technikák alkalmazását ösztönzik. Megkönnyítenék a vetőmagfajták nyilvántartásba vételét, ezzel biztosítva, hogy a termelők könnyebben hozzájussanak az éghajlatváltozás által érintett növényfajták minőségi vetőmagjaihoz. Kiemelt szerepet kap az ökológiai gazdálkodás alatt álló területek növelése is, ezért 2030-ig az Unió területén 8 százalékról legalább 25 százalékra emelné ezen területek nagyságát.

A járvány alatt felértékelődött a fenntartható és biztonságos élelmiszer-ellátó rendszer, ezért a bizottság egy válságterv kidolgozását írja elő, amely mindenki számára elérhető, biztonságos élelmiszereket nyújt. A Bizottság úgy véli a jelenlegi táplálkozási szokások sem egészségügyi, sem környezeti szempontból nem fenntarthatók.

A kiegyensúlyozott táplálkozás megvalósítása és a civilizációs betegségek visszaszorításá is célkitűzések között van – fotó: Pexels

A stratégia komoly szerepet kíván játszani a kiegyensúlyozott táplálkozás megvalósításában és a civilizációs betegségek visszaszorításában. A vörös húsok és a feldolgozott húskészítmények fogyasztása helyett az alacsony feldolgozottságú élelmiszerek, a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, növényi alapú étrend jelentőségét hangsúlyozná és korlátozná a  magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek népszerűsítését.

Támogatná az innovatív és fenntartható csomagolási megoldások használatát és az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását. Az egy főre jutó élelmiszer-pazarlást a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén 2030-ig a felére csökkentené. Emellett nagy hangsúlyt kapna a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való átmenetben a kutatás-fejlesztés is.

A teljesTermőföldtől az Asztalig Stratégia ide kattintva elérhető.