Gelencsér András, vegyész-légkörkutatóval, a Pannon Egyetem rektorával készített interjúban írta meg a 24. hu, hogy még mindig mítoszokkal és politikai lózungokkal áltatjuk magunkat, miközben szerinte a valóság az, hogy elkéstünk:

a civilizációnk a túlfogyasztás miatt elkerülhetetlenül összeomlik néhány évtizeden belül.

Most az a legégetőbb kérdés, hogy hogyan szerezzünk be gázt és kőolajat. Ennek megoldása jelenleg mindent felülír, holott egy csomó, más problémát sem oldottunk még meg. Mindig azzal foglalkoznak a világ politikusai, szakértői, amelyek éppen a legégetőbbek, de hosszú távú, az alapgondokat kezelő megoládsokat senki sem keres. Természetesen óriási kérdés az élelmiszerválság, amely péládul a Közel-Keleten már évtiezedek óta komoly gond az aszály miatt, most azonban, rendkívül hangsúlyos kérdéssé vált az orosz-ukrán háború, a két óriásgabona-exportőr konfliktusa miatt.

Nincs elég homok?

Gelencsér András azt is elmondta, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben az egyik legnagyobb probléma, hogy nincs elég homok. Ez önmagában azért gond, mert minden egyes technológiaváltás azzal kezdődik, hogy építünk valamit. Beton nélkül például egy szélkereket sem lehet felállítani. A betonhoz folyami homok kell, ami mostmár alig érhető el. A szaharai homok sajnos nem alkalmas betonozáshoz, mert lekerekítettek a homokszemek, nem ad megfelelő stabilitást.

De az is hatalmas gond a megújuló energia használatával kapcsolatban, hogy nagyon kicsi a hatékonyságuk, csak néhányszor több energia előállítása valósítható meg velük szerinte, mint amennyi energiára szükséges a rendszer kiépítéséhet. Ez alól talán a vízerőmű lenne a kivétel, viszont itt a környezetvédelmi aggályok miatt nehéz előrelépni.

A megújuló energia mégsem annyira megújuló?

A nap és a szél természetes megújul, de önmagában a napfényt és a szelet nem tudjuk hasznosítani energiaként, át kell azt alakítani. Az ehhez szükséges technológia pedig egyáltalán nem megújuló.

szélerőmű

Szélerőmű – megújuló energiát állít elő vagy sem? – Fotó: Pixabay

Az elektromos autóról szólva pedig: az ilyen autók kapcsán nem is az energia a kérdés, hanem az anyag. Ugyanis az akkumulátrokhoz szükséges nyersanyagok mennyisége korlátozott, és Gelencsér András szerint a század közepére el is fogynak.

Mi a helyzet a bioetanollal?

A kutató szerint nem teszünk jót a bioetanol-gyártással, mert az energetikai célú intenzív növénytermesztés csökkenti a biodiverzitást, és a bioetanol előállításának majdnem akkora az ökológiai lábnyoma, mint a kőolajfinomításnak. Energetikailag sem állja meg a helyét, hiszen fel kell szántani a földet, traktor kell, műtrágya kell hozzá, de azt is fosszilis alapanyagból állítjuk elő. A talajokat a mikroelemek tekintetében már így is kizsigereltük.

Vannak viták a bioetanol körül

Tagadhatatlan tény, hogy vannak viták a bioetanol-gyártás körül, és mivel mezőgazdasági szempontból kiemelt jelentősége van az előállításnak, ezért megkérdeztük a Pannonia Bio képviselőjét, hogy a cég mit gondol a most elhangozottakkal kapcsolatban.

A Pannonia Bio Európa legnagyobb, egy telephelyen működő biofinomítóját üzemeltető vállalata. Álláspontjuk szerint a kutató által hangoztatott véleményt a legtöbb lényegi pontjában tudományos alapon tételesen megcáfolták már.


Mit mutatnak a tények?

A bioetanollal kapcsolatban Gelencsér úr – tudósok által megcáfolt – elképzelései 30-40 éves információkon alapulhatnak és egyáltalán nem tükrözik a gabona-alapú biofinomítói technológia területén azóta végbement óriási fejlődést, olvasható a vállalat állásfoglalásában.

A tények a következők:

  • Több független tanulmány bizonyítja, hogy a bioetanol valós alternatívája a kőolajszármazékoknak. Európában a bioetanol 76,9 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki teljes életciklusa alatt, mint a fosszilis tüzelőanyagok.
  • A bioetanolt nem élelmezési, hanem takarmánykukoricából állítják elő.
  • A biofinomítói tevékenység nem csak a kőolajszármazékok importfüggőségét csökkenti Európában a fenntartható bioetanol előállításával. A takarmánykukoricából az etanol mellett ugyanakkora mennyiségben magas minőségű, GMO- és antibiotikum-mentes állatifehérje-takarmányt, illetve kisebb mértékben a műtrágyát kiváltani képes organikus szerves talajjavítót készítenek. A Pannonia Bio esetében ez utóbbiból körülbelül annyit, amennyi az általuk felvásárolt takarmánygabona termési területének kezelésére elegendő.

A Pannonia Bio, mint a gabona-alapú biofinomítói technológia fejlesztésének egyik úttörője, az állati fehérjetakarmányok mellett egyre nagyobb mértékben az élelmiszeripari minőségű fehérje előállítására fókuszál, amely húsmentes készítmények és egyéb emberi fogyasztásra szánt ételek alapanyagául szolgál majd, már a következő évektől kezdődően. Mindez pedig tovább növeli a biofinomítók hozzájárulását a lépésről-lépésre klímabarátabbá tett emberi tevékenységek folyamatosan bővülő köréhez.

A Pannonia Bio évente több mint 1,2 millió tonna gabona feldolgozásával a magyar kukoricapiac kulcsfontosságú szereplője. Több százezer tonna fehérjében gazdag takarmányt, több mint 500 millió liter bioetanolt és 12 ezer tonna feletti mennyiségű kukoricaolajat termel. A fehérjében gazdag állati takarmány előállítása hozzájárul az európai élelmiszerbiztonsághoz.

Nem eszik olyan forrón a kását

A kutató meglátásaival kapcsolatban a szketpikus.blog.hu oldalon részletes elemzés jelent meg pontról pontra cáfolva/magyarázva az egyes kijelentéseket, bár azzal is egyetértve, hogy komoly problémákkal áll szemben az emberiség, amelyekre sürgősen megoldást kell találnunk.

Nem értenek viszont egyet azzal, hogy évtizedeken belül összeomlás várható amiatt, hogy a nyersanyagok helyettesíthetetlenül elfogynának. Szintén nem értenek egyet azzal, hogy a legtöbb zöld kezdeményezés zsákutca lenne. Az élelmiszerkészleteink sem fogynak ki úgy, ahogy az az interjúban megjelenik, inkább más típusú élelmiszerekhez kell hozzászokni. A megújuló energiával kapcsolatban felvetett aggályokra pedig úgy reagáltak, hogy az interjúban megjelent információk tévesek, hiszen annál jóval nagyobb hatékonysággal és gyorsabb megtérüléssel készülnek már a megújuló energia kihasználására alkalmas technológiák.

Mint írják, egyetértenek azzal, hogy a fogyasztási szokásainkat át kell alakítanunk, tartósabb termékekre és takarékosságra, a pazarlás azonnali visszaszorítására van szükség.

Négy, bárki által azonnal elkezdhető tevékenységet javasolnak, amelyekkel javíthatunk a helyzetünkön:

  • Az élelmiszerpazarlás drasztikus visszafogása, ebben segít például a Maradék nélkül! program.
  • Az elektronikai hulladék szelektíven gyűjtése, például a Passzold Vissza Tesó! kezdeményezés gyűjtőpontjain.
  • A nyersanyagokkal és az energiával való spórolás minden szinten, amihez az EnergiaKözösségek program ad tippeket.
  • Lehetőleg maradjunk nyitottak a tudomány innovációira, és győzzük le esetleges irreális félelmeinket.

Mezőgazdasági szempontból a pazarló technológiák visszaszorításában a blog szerzői a precíziós gazdálkodás, és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előnyeit emelték ki.

Ha többet szeretnél olvasni a precíziós gazdálkodásról, a regeneratív mezőgazdaságról, válogass cikkeink közül:

Magyarországon minden itt van a digitalizáláshoz, csak egy dolog hiányzik – Interjú Umenhoffer Péterrel

A magyar talajok állapota – regeneratív mezőgazdaság

A gazdálkodók nagy része tervez precíziós fejlesztést

PREGA cikkek

A következő PREGA Konferencia és Kiállításra 2023 februárjában kerül sor, ahol a precíziós gazdálkodás szakemberei, kutatók, vállalatok, kormányzati döntéshozok mutatják be évről évre a legújabb innovációkat.