Régen egy német parasztcsaládnak a legfőbb törekvése az volt, hogy a családi birtokot – a szülők évtizedes munkájának eredményét – lehetőleg a saját gyerekeire hagyja, és ezt a föld szeretetére alapozva örömmel tette. A gazdálkodási tevékenység korábban, generációkon keresztül biztos tőkét és megélhetést, illetve függetlenséget jelentett, sőt abban több örömöt lehetett találni mint sok ipari (nagyüzemi) foglalkozásban.
A német agrártermelők többsége nem tartja eléggé „jövőképesnek” a mezőgazdasági családi birtokot – Fotó: pixabay.com
Legutóbb azonban egy körkérdéses felmérésben a megkérdezett agrártermelők közül – a mezőgazdasági foglalkozás előnyeit és hátrányait mérlegelve – csak mintegy 60 százaléka kívánja, hogy a gazdaság a családban maradjon, 32 százaléka – bármennyire ragaszkodik is a nagyszülőktől örökölt családi birtokhoz – a mezőgazdasági foglalkozást nem tartja eléggé „jövőképesnek”, ezért gyerekeinek inkább más pálya választását tanácsolja – írja az agrarheute.com.
Legfeljebb a felsőfokú mezőgazdasági képzést választó utódok veszik át szívesen a családi gazdaságot. Ez a magatartás tulajdonképpen a birtokkoncentrációval és a munkatermelékenység növekedésével függ össze, aminek révén azonos nagyságú földterületet – a művelési ágtól függően – a korábbiaknál jóval kevesebb élőmunkával meg lehet művelni.