Agrárgazdaságok átadása: törvényi keretek, adózási környezet, támogatási lehetőségek

A lehetőségek és a törvényi szabályozás jobb megismerése érdekében került sor a "Családban marad?" című Agroinform Webináriumra.

Az előadások visszanézhetőek az Agroinform Youtube-csatornáján, és ebben a cikkben is elérhetőek. Az előadásanyagok alább letölthetőek.

Dr. Kapitány Gabriella előadásanyag

Dr. Cseh Tibor előadásanyag

Kasza Sándor előadásanyag

A gazdaságátadási törvény céljai és alkalmazása

Dr. Kapitány Gabriella, az Agrárminisztérium Agrárfejlesztési Osztályának vezetője "A gazdaságátadási törvény céljai és alkalmazása" címmel tartott előadást a január elsején hatályba lépő jogszabályról, amelyet a MAGOSZ és a NAK közreműködésével dolgoztak ki.

A gazdaságátadási törvény mezőgazdasági őstermelőkre, családi gazdaságokra, egyéni vállalkozókra koncentrál. Akik gazdasági társasági formában foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, azok számára az eddigi törvényi lehetőségek állnak rendelkezésre a gazdaság átadására.

Dr. Kapitány Gabriella, az Agrárminisztérium Agrárfejlesztési Osztályának vezetője az Agroinform stúdiójában – Fotó: Agroinform

Főként kettő adminisztrációs nehézséget lehet megnevezni, ami hátráltatja a gazdaságátadást: a termőföldek átadása, illetve az adók és illetékek sorsa. (A gazdaságátadáshoz kapcsolódó nehézségekben emellett számos érzelmi szál is megjelenik.)

Dr. Kapitány Gabriella az előadásában kifejtette, hogy a törvény egy új lehetőséget ad ezeknek a problémáknak a kezelésére, de nem kötelező élni vele. A törvény célja az, hogy

az élő családtagok között megtörténjen a gazdaságátadás, és mindenképpen megőrződjön a gazdaság működőképessége.

A gazdaságátadási törvényben foglalt szerződés alapvetően a föld és ingóságok átadását, a jogutódlás rendjét, az engedélyek, szerződések, támogatások átadását teszi lehetővé, emellett leszabályozták benne az együttműködés jogintézményét, ami segíti az átadó és az átvevő közötti közös munkát.

Milyen feltételekkel találkoznak, akik ezt szerződéstípust szeretnék alkalmazni?

A családi gazdásági törvény szerinti hozzátartozói láncolatnak kell fennállnia az átadó és az átvevő között, vagy 7 éve alkalmazásban álló munkavállalónak kell lennie az átvevőnek (a jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen jogviszonyok felelnek meg ennek, többek között egy egyéni vállalkozói jogviszony is ide tartozik).

Mindkét oldalon vannak életkorbeli feltételek: az átadó legalább 60 éves kell, hogy legyen, az átvevő viszont nem érheti el az 50. életévét. Az átadó legalább 10 éve bejegyzett mezőgazdasági tevékenységet kell, hogy folytasson, attól függetlenül, hogy ez a tevékenység egyébként az évek során hogyan változott. Fontos szabály, hogy az átadó a szerződés teljesülése után nem folytathat olyan tevékenységet, amely FELIR azonosító meglétéhez kötött.

A gazdaságátadási szerződés 4 fő szerződéstípus szabályait tartalmazhatja, vegyesen:

• adásvétel,
• életjáradék,
• ajándékozás,
• tartás,

ebben meglehetősen nagy a felek döntési szabadsága.

Viszont fontos szempont, hogy a tartás, életjáradék, ajándékozás szerződéstípushoz kapcsolódó feltételek alkalmazása termőföld átruházása kapcsán csak közeli hozzátartozók között alkalmazható, egyéb esetben csak az adásvétel választható.

Új elem az együttműködés jogintézménye, mely lehetőséget ad arra, hogy az átadó a tudását, kapcsolatrendszerét is át tudja adni fokozatosan az átvevőnek. Az együttműködés időtartama maximum 5 év lehet, de akár néhány hónapban is meg lehet egyezni. Az együttműködés időtartama alatt a felelősség az átadóé, végig a gazdaságot átadó tulajdonában van a gazdaság, az együttműködés utolsó napján szállnak át a jogok az átvevőre.

A gazdaságátadási törvény gyakorlati alkalmazása

Dr. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára a törvény gyakorlati alkalmazásának kérdéseit járta körül előadásában. Részletesen kifejtette, hogy melyek voltak azok a tapasztalatok, amelyek a törvény kidolgozására sarkallták a jogalkotókat. Gyakran előforduló helyzet lehet az gazdaságirányításban, amikor az apa és fia leülnek, és számba veszik a gazdaságot. Ekkor viszonylag gyorsan körvonalazódik, hogy a földek, a gépek átiratását hogyan lehet lefolytatni, de például egy haszonbérlet esetében már sok kérdés felmerülhet. Ugyanúgy problémás lehet a támogatások átadása, hiszen a jelenlegi szabályozás szerint az új kedvezményezettnek (tehát az átvevőnek) is meg kellene felelni például a pályázat eredeti feltételei között meghatározott árbevétellel, gazdasági teljesítménnyel kapcsolatos előírásoknak. Hitel esetén új hitelbírálatra lehet szükség, amelyben valószínűleg egy fiatal gazdálkodó nem fog úgy megfelelni, mint az, aki mögött 30-40 éves gazdálkodó múlt van.

Dr. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára a törvény gyakorlati alkalmazásának kérdéseit járta körül előadásában – Fotó: Agroinform

Dr. Cseh Tibor kiemelte, hogy ugyan van lehetőség nem családon belüli gazdaságátadásra, de elsősorban a hozzátartozók közötti gazdaságátadás céljából hozták létre a törvényt, és azért vonatkoznak szigorúbb előírások a földtulajdon átruházása kapcsán, hogy ne valósulhassanak meg bújtatott földszerzések.

Minek kell belekerülnie a szerződésbe?

Termőföldek, gépek, ingatlanok, haszonbérleti jog, támogatások, engedélyek, hitelek, elsősorban azok a dolgok, amelyekről külön hatósági nyilvántartást vezetnek. Fontos, hogy például termőföld esetén a föld értéke is bele kell, hogy kerüljön a szerződésbe, akkor is, ha nem pénz ellenében történik meg az átadás.

Fontos tudni, hogy a földek átadása kapcsán a 300 hektáros határ itt is érvényes, tehát, ha az átvevő már rendelkezik valamekkora földterülettel, és most a gazdaágátadási szerződés keretében további 300 hektár kerülne a birtokába, akkor az eredetileg a tulajdonában lévő földterület tulajdonjogát másra kell átruházni.

A haszonbérlői jogviszony is átadásra kerülhet a gazdaságátadási szerződés keretein belül, hasonlóan például egy termeltetői szerződéshez vagy lízingszerződéshez, de figyelembe kell venni azt, hogy a tájékoztatási kötelezettségnek is eleget kell tenni. Azaz például a termőföldet bérbeadó földtulajdonos hozzájárulására nincs szükség, de ettől függetlenül tájékoztatni kell. Szintén nem hiúsulhat meg egy termeltetési szerződés a felvásárlóval, ha az nem járul hozzá a szerződő félnél megvalósuló gazdaságátadás miatti változáshoz, de a tájékoztatási kötelezettségnek ebben az esetben is meg kell felelni.

Dr. Cseh Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy a hiteleknél minden esetben érdemes a gazdaságátadási szerződés előkészítése során még az aláírás előtt egyeztetni az illetékes bankkal.

Mi történik, ha az ŐCSG vezetője adja át a gazdaságot?

Jellemző probléma lehet a gazdaságátadás során, ha az ŐCSG vezetője, pl. nagyszülő adja át az unokájának a gazdaságot, mert ezzel megszűnik a hozzátartozó láncolat az ŐCSG-ben (hiszen a gazdaságátadással az őstermelői tevékenység is megszűnik). Ezt tehát időben érdemes végig gondolni.

A gazdaságátadási szerződésben számos külön megegyezésre is van lehetőség: például egyénileg meghatározható, hogy külön vagyonnak számít-e az átvett gazdaság, így például az átvevő válása esetén jogilag tiszta helyzet állhat elő, hasonlóképpen előre tisztázhatóak az osztályra bocsátás részletei is.

Van még tisztázatlan kérdés, például jelen pillanatban nem lenne lehetőség az állami földértékesítés során szerzett földterület átadására gazdságátadási szerződés keretében, mivel azokra vonatkozóan 20 éves elidegenítési tilalom vonatkozik, de már dolgoznak ennek jogi rendezésén.

Adózási szabályokról őstermelőknek

Dr. Nagy Péter adótanácsadó, Menedzser Praxis Kft. képviseletében a legfontosabb, őstermelőkre vonatkozó adózási szabályokról beszélt. Mint mondta, több ponton változások történtek, például a kiegészítő tevékenységek közül kikerült a termelési tényezők értékesítése, hasznosítása, viszont belekerült a saját alapanyagokból előállított élelmiszerek értékesítése.

A támogatások és a költségek elszámolása kapcsán 3 fontos tudnivalóra hívta fel a figyelmet:

• Vannak olyan támogatások, amelyek kifejezetten a költségek fedezésére szolgálnak, és ezeket tételesen el is kell számolni a kifizető hatóság felé. Ezeket a költségeket nem lehet költségként figyelembe venni az őstermelői bevétellel szemben.
• Abban az esetben sem lehet a bevétellel szemben költségként elszámolni egy kiadást, ha ugyan nincs a támogatás igénybevétele miatt tételes elszámolási kötelezettség, de magában a támogatási konstrukcióban le van írva, hogy mire lehet felhasználni a kapott összeget.
• Vannak olyan támogatások, amelyek nem határozzák meg a célt, ilyen például a területalapú támogatás. Ezzel összefüggésben például költségként elszámolható a gázolajra fordított összeg, kivéve annak azt a részét, amelyet gázolaj jövedékiadó-visszatérítés formájában megkapott a gazdálkodó.

Történtek változások az őstermelőkre vonatkozó szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban is. Eddig nem rendezte a vonatkozó jogszabály azokat az eseteket, amikor az őstermelő az év egy részében biztosított, egy másik részében viszont nem, illetve azt az esetet sem, ha az őstermelő év közben nyugdíjba ment. A szochó törvény módosítása azonban már rendelkezéseket biztosít ezekre az esetekre is. További hasznos információk ITT.

Pályázati lehetőségek az agrárium generációs megújulásának elősegítéséhez

A Kasza Sándor, a Pro-Futura Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában bemutatta, hogy milyen pályázati lehetőségek segítik a generációváltást, illetve a gazdaságátadást.

Első és második pilléres támogatások, mintegy 112 milliárd forintos kerettel lesznek elérhetőek 2023-tól a generációs megújulás elősegítéséhez.

Kasza Sándor a gazdaságátadás mellett döntők számára megnyíló támogatási lehetőségeket mutatta be – Fotó: Agroinform

Az előadásban kettő konstrukciót emelt ki Kasza Sándor:

Generációs megújulás gazdaságátvevő támogatásával: átalányfinanszírozás, melyben a támogatási összegek 40 ezer és 100 ezer euró között lesz az üzemmérettől függően.

Generációs megújulás, gazdaságátadási együttműködés: ez a támogatás az öregségi nyugdíjkorhatáron lévő gazdákat szólítja majd meg. Életjáradék formájában kaphat segítséget a gazdaságátadó.

Korábbi összefoglalónk a generációs megújulást elősegítő, tervezett pályázati lehetőségekről ITT érhető el.

Agroinform: 55 év az információ-szolgáltatásban

A rendezvényen Bolyki Bence, az Agroinform.hu portálvezetője személyes példáján keresztül mutatta be, hogyan maradt fent az Agroinform az 1967-es, Országos Mezőgazdasági Könyvtáron belüli működést követően több mint 50 éven keresztül, és hogyan zajlott le sikeres a generációváltás a cég vezetésében.

Indexkép: Shutterstock