Dollár, arany és vér: ki fizeti Putyin háborúját?

A háború ára

Ahogy már megírtuk a hétvégén, Vlagyimir Putyin felkészülhetett a háborúval járó költségekre: a megemelkedett energiaárak lehetővé tették Oroszország számára, hogy hatalmas dollár-, euró- és aranykészleteket halmozzon fel a tavalyi év végére. Ez a vagyonfelhalmozás február 18-án érte el új történelmi maximumát, 643,2 milliárd dollárral, de már tavaly év végén is 640 milliárd USD körül járt, ami arányaiban önmagában is előre jelezte a mostani eseményeket egy olyan országban, amelynek GDP-je 1,7 billió (ezer milliárd) dollár. Egy ilyen mértékű tartalékképzés egyszerűen nem történik meg olyan nyomós ok nélkül, mint például egy hosszabban elnyúló válságos időszak áthidalásának szükségessége. A Forbes megállapítása szerint a felhalmozott vagyon 17 havi orosz exportbevételnek felel meg, és az emelkedő olajáraknak köszönhetően ez egyelőre folyamatosan tovább növekszik, noha

az orosz olajexport – az előzetes piaci becslésekkel szemben – úgy tűnik, mégiscsak erősen megsínyli a "különleges katonai hadműveletek" elindítását.

Egy ilyen mértékű tartalékképzés egyszerűen nem történik meg olyan nyomós ok nélkül, mint például egy hosszabban elnyúló válságos időszak áthidalásának szükségessége. Fotó: Pexels

A háborút megelőzően 2022. januárjában a Cowen & Co. szerint Oroszország napi 5 millió hordó kőolajat és napi 2,5 millió hordó finomított kőolajterméket exportált, ami a globális olajkereskedelem mintegy 10 százalékát adta. A napi bevétel januárban több mint 600 millió dollár körül alakult, amihez hozzájött a napi 651 millió köbméter földgázexport (melyből nagyjából 56,5 millió köbméter halad át most is naponta Ukrajnán keresztül) áraként kapott további 400 millió dollár.

Gáz-diverzifikálás

Az oroszok egy 2014-ben megkötött megállapodás után építettek egy 2200 kilométeres, Szibéria ereje névre keresztelt gázvezetéket, melyen az irkutszki és jakutföldi mezőkről exportálják a földgázt az orosz Távol-Keletre és Kínába. A vezeték teljes elkészültekor eléri majd a 3000 kilométeres hosszúságot és a kapacitása 38 millió köbméter lesz naponta (2025-re tervezik), szemben az EU-ba 2022. január elsején érkező napi 100 millió köbméter földgázzal. A Szibéria ereje vezetéktől 2024-re 200 milliárd dolláros éves kereskedelmi forgalmat várnak, és a szállításra még 2014-ben a kínai CNPC-vel kötött 30 éves szerződés a maga 400 milliárd dolláros összértékével minden idők legjelentősebb orosz gázszállítási szerződése – mondta róla maga Vlagyimir Putyin.

Oroszország az elmúlt tíz évben nagy erőkkel "dollármentesített" és a fosszilis tüzelőanyagból származó bevételeit már nem is dolláralapon számolja el. Fotó: Pexels

A "béke" fizetési rendszer és az ellen-SWIFT

Mindezen bevételek mellett Oroszország az elmúlt tíz évben nagy erőkkel "dollármentesített" és a fosszilis tüzelőanyagból származó bevételeit már nem is dolláralapon számolja el. Ma az USA Congressional Research Service szerint az ország energiahordozó-kereskedelmének mindössze 10 százaléka folyik zöldhasúban.

Putyin létrehozatott egy új kártyás fizetésfeldolgozó rendszert a SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) korlátozások okozta problémák csökkentésére, melynek Mir (béke) a neve és – legalábbis egyelőre – az Apple Pay-hez is kapcsolódik. Ehhez jön hozzá az SPFS (System for Transfer of Financial Messages) pénzügyi rendszer ami egyenesen helyettesíteni hivatott a SWIFT-et. A rendszert 2014 óta fejlesztik, és számos kihívással küzd, köztük magasabb tranzakciós költségekkel, rövidebb üzenetek lehetőségével, valamint az elterjedtsége is erősen korlátozott.

De mi jött a dollár helyett?

Nagyjából az egyetlen dolog ami jöhetett: az arany. Putyin a dollárkereskedelmet egyre inkább aranyra cserélte, az 1995-ös rekordalacsony, 2 milliárd dollár értékű állami aranytartalékot Oroszország mára 130 milliárd dollár értékű készletté hizlalta fel, ami a kumulált állami tartalék 20 százalékára rúg, és 2 millió 41 ezer 165.6 kilogramm aranyat jelent. Ennél csak az Egyesült Államok, Németország és Olaszország birtokol több aranyat, és úgy kell elképzelni, mintha az oroszoknak lenne egy haditengerészeti rombolójuk (ami hozzávetőlegesen 2000 tonna) az utolsó szegecsig aranyból, a fedélzetén 41 tonna aranyrúddal.

Mintha lenne egy haditengerészeti rombolójuk (~2000 tonna) az utolsó szegecsig aranyból, a fedélzetén 41 tonna aranyrúddal. A HMCS Iroquois elhagyja Hamburg kikötőjét. Fotó: Wikipédia

A Bloomberg a Credit Suisse bankra hivatkozva azt is a számlához csapta, hogy a világ pénzpiacaira komoly hatással lehet, ha az Ukrajnával kapcsolatos szankciók megcélozzák vagy hatályuk alá vonják Oroszország hatalmas offshore devizatartalékait. A svájci bankóriás azt állítja, hogy Moszkvának körülbelül 300 milliárd dollárnyi devizája van külföldön, ami elég ahhoz, hogy megzavarja a nemzetközi pénzpiacokat, ha a tartalékokat valóban befagyasztják, vagy ha Moszkva kénytelen hirtelen áthelyezni azokat – állította Pozsár Zoltán, a Credit Suisse nyilvánvalóan magyar származású stratégája.

Pozsár számításai szerint Oroszország csaknem 1 billió (ezer milliárd) dollárnyi likvid vagyonnal rendelkezik, és ennek nagy része annak ellenére amerikai dollárban van, hogy az ország 2018-ban eladta a Kincstár teljes részesedését. Pozsár a Bank of Russia és a pénzügyi piacok adatait elemezve számította ki a fenti összeget.

Oroszországban eleve sok aranyat, platinát és palládiumot bányásznak, de a nemesfémkészlet egy része olyan baráti államokból származhat, mint például Venezuela, mely 2019-ben állítólag 20 tonnát küldött egy orosz Boeing 777-essel, a mintegy 300 tonnás caracasi eladások részeként.

A svájci bankóriás azt állítja, hogy Moszkvának körülbelül 300 milliárd dollárnyi devizája van külföldön, ami elég ahhoz, hogy megzavarja a nemzetközi pénzpiacokat. Fotó: Pexels

Az elmúlt évtizedben több központi bank is megidézte az aranystandard viktoriánus szellemét, mindösszesen 4500 tonna aranytartalékot adtak hozzá a készleteikhez.

Haderőfejlesztés

Steve Hanke a Johns Hopkins Egyetem közgazdász professzora szerint az orosz központi bank szakértelmének jele, hogy rubel árfolyama 2016 óta többnyire stabil és Putyin komoly pénzeszközöket fektethetett be a hadseregébe. A kiadások a 2013-as krími inváziót megelőzően emelkedtek évi 90 milliárd dolláros csúcsra, 2020-ban pedig a Világbank adatai szerint elérték a 60 milliárd dollárt.

Oroszországban eleve sok aranyat, platinát és palládiumot bányásznak, de a készlet egy része olyan baráti államokból származhat, mint például Venezuela. Fotó: Unsplash

Összehasonlításképpen, az Egyesült Államok 780 milliárd dollárt Kína pedig 250 milliárd dollárt költött katonai kiadásokra 2020-ban és tekintve az aranytartalékait, valószínűleg Putyin is növelheti a kiadásokat, ha akarja. A BNP Paribas adatai szerint Oroszország államadóssága a GDP 18 százaléka, míg a teljes külső adósság kevesebb, mint a GDP 30 százaléka. Ukrajna adósságterhelése a GDP 80 százaléka, míg az Egyesült Államok esetében több mint 100 százalék ez a szám.

Alábecsült szankciók

A rubel értéke ugyanakkor a háború kirobbantása óta meredeken zuhan, és a történelem ismerőiben Helmuth von Moltke híres megállapítása sejlik fel, miszerint háborúban még soha egyetlen haditerv sem élte túl az ellenséggel való első találkozást. Talán mégsem alakul majd minden éppen úgy, ahogy Putyin eltervezte. A cikk írásának időpontjában (02.28., héfő) az oroszok sorban állnak a bankjaik előtt, hogy kivehessék – és vélhetően a párnacihába dughassák – megtakarított devizájukat, dacára annak, hogy központi bankjuk 20 százalékra emelte az alapkamatot.

Az orosz gazdaság rogyadozik, a nemzetközi vállalatok pedig még az energiaszektorból is menekülnek, a Shell, a BP csillagászati összegű veszteségeket írnak le dollárban.

Igaz, a francia TotalEnergies vagy az ExxonMobil (melynek a fosszilis iparág számos hatalmas környezetkárosítását köszönhetjük) egyelőre maradt Oroszországban, de a nyomás rajtuk is nő. Az EU, az USA, Kanada és az Egyesült Királyság olyan rendelkezéseken dolgoznak, melyek lehetetlenné teszik majd az orosz jegybanknak, hogy felhasználja a begyűjtött képtelen mennyiségű nemzetközi devizatartalékot a szankciók kijátszására, a 640 milliárd dollár így könnyedén színes papírcetli-gyűjtemény maradhat. Természetesen az orosz állam vezetői és az oligarchák (Putyin, Lavrov, stb.) külföldi vagyonát is zárolták.

A rubel értéke ugyanakkor meredeken zuhan, és a régi igazság sejlik fel, miszerint a háborúban még soha egyetlen haditerv sem élte túl az ellenséggel való első találkozást. Fotó: Pexels

Leminősítés és vad ötletek

A nagy hitelminősítők mind leminősítették Oroszország hitelbesorolását, a Bloomberg pedig hétfőn arról számolt be, hogy az orosz központi bank megtiltotta a külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok eladását a ki sem nyitott moszkvai tőzsdén, valamint előírták az exportőrök keményvaluta-bevételeinek kötelező értékesítését is.

A nemzetközi sajtóban számos ötlet kering arról, hogy mit tehetnek az oroszok a szankciók enyhítésére, a NewYorkTimes szerint megpróbálkozhatnak a kriptovaluták felé fordulni, de az olyan bizonytalan és kockázatos piac, hogy hatalmas vagyonok éghetnek el egyetlen rossz hír nyomán (a Bitcoin értéke már a háború kitörésének hírére is komolyan beszakadt). Másfelől ezeknek a szankcióknak a kijátszása nem olyan egyszerű, hogy az összes dollárban denominált pénzt áttesszük Bitcoinba. Egyfelől nagyon nehéz bármit is vásárolni kriptovalutával, különösen nagy értékű dolgokat, egy állam működését egyszerűen nem lehet erre felépíteni, erről beszélni is gyakorlatilag techno-halandzsa.

Felmerült a darkweben található Hydra-piactere is mint bevételi forrás, ennek hatóköre jelenleg Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Örményország, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Moldova. Volt olyan nap 2019-ben, mikor a Hydra nagyjából 1 milliárd dolláros forgalmat generált. Bár ez hatalmas összeg, ahhoz továbbra is nagyságrendek hiányoznak, hogy egy országot működtethessenek a hátán. Vannak akik szerint - mivel a zsarolóvírus (ransomware) támadások mögött a kiberbiztonsági szakértők az oroszokat sejtik - majd ezekkel kompenzálják bankrendszerük elszigetelését, de ezt valószínűleg senki nem gondolja komolyan.

Cikkünket nemsokára folytatjuk egy kriptonyomozás történetével és a háború globális mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak valamint az agrárvilágban eddig történtek bemutatásával.