Dollár, arany és vér: kezelhetetlen műtrágyakrízis, éhínség és menekültáradat – II. rész

Cikkünk első részében bemutattuk Oroszország pénzügyi felkészülését a háborúra és röviden elemeztük az ellene hozott szankciókra adható válaszait és a kilátásokat. Eljutottunk a szankciók elől történő menekülésre is felhasználható kriptovalutákig, a második részben ezért itt vesszük fel a fonalat, és a háborús helyzet mezőgazdaságra gyakorolt hatásaival is foglalkozunk.

Háború élőben és kriptonyomozás

A kriptovaluták szankciópajzsként való felhasználásának ötletére a tekintélyes NewScientist is felhívta a figyelmet, feltárva, hogy a brit titkosszolgálatok aktívan vizsgálják a Bitstamp, Európa legnagyobb kriptovaluta tőzsdéjének tranzakcióit. Kiderült, hogy a Bitstamp saját állítása szerint a cég átadta az egyes felhasználóikra vonatkozó információkat az Egyesült Királyság titkosszolgálatainak, az MI5-nak és az MI6-nek, hogy kiderüljenek az esetleges oroszországi érintettségek. Ha tehát Putyin a kriptopiacok felé fordulna, ott már várnak rá.

Ha tehát Putyin a kriptopiacok felé fordulna, ott már várnak rá. Fotó: Pexels

Ami már Kínának is sok

A háború közben a Telegram csevegőapplikáció csatornáira költözött, ahol bárki élőben szembesülhet a harcok borzalmaival, és a háború olyan fokú kegyetlenségéről tudósít a videofolyamokban – főképp a civil lakosság ellen –, ami már az ország hasonlóan autoriter vezetésű szövetségesei közül is kritikusabb hangvételre, sőt – noha csak közvetett csatornákon –, de Ukrajna melletti kiállásra kényszerítette például Kínát:

"Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban el kell ítélnünk az igazságtalan háborút"

– írják a WeChat publicistái. A republikánus amerikai szenátor és elnökjelölt, Mitt Romney úgy fogalmazott, hogy az orosz kormány páriává vált, és úgy tűnik, hogy pontosan értékelte a kialakulóban lévő helyzetet.

Mi lesz most az agráriummal?

Először is talán a legfontosabb kérdés: mi lesz a hazai mezőgazdasággal és élelmiszer-ellátással? Amennyire függetleníteni lehet ezt a kérdést a pénzügyi helyzettől, (éppen zuhan a forint) Nagy István miniszter azt közölte, hogy figyelemmel kíséri az orosz-ukrán háborús helyzetet, és szükség esetén haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket.

Először is talán a legfontosabb kérdés: mi lesz a hazai mezőgazdasággal és élelmiszerellátással? Fotó: Pexels

"A kormány célja továbbra is a lakosság élelmiszerrel való ellátásának, a mezőgazdasági termeléshez, az állattartáshoz és az élelmiszer-előállításhoz szükséges feltételek, valamint a termelést biztosító szolgáltatások zavartalan biztosítása"

– írta Nagy István február 25-én.

Emelkedő gabonaárak

Az agártárca szerint csupán a hazai élelmiszer-ellátást jelentősen nem befolyásoló kereskedelmet folytatunk Ukrajnával – lenmagot, cirokmagot, mézet és takarmányt importálunk –, ezért az ott kialakult háborús helyzet miatt ellátási nehézségekkel nem kell számolni. A miniszter szerint a háború közvetett hatásaként számolni kell viszont a gabonafélék árának világpiaci emelkedésével, ami Magyarországra is begyűrűzhet. „A szakmai szövetségektől kérjük, hogy amennyiben bármilyen nehézséget, problémát tapasztalnak, jelezzék felénk. Természetesen indokolt esetben haladéktalanul megtesszük a szükséges lépéseket" – írták.

Oroszország

Oroszország kényszerűen, de már majd egy évtizede hátat fordított Európának. A hús-, gyümölcs-, zöldség- és tejtermékek nyugati importját a Krím 2014-es bekebelezése után bevezetett nyugati szankciók nyomán válaszlépésként tiltották be. A kényszerű önellátásra Oroszország most Kínában és Indiában, valamint Pakisztánban kereshet megoldást, legalábbis az eddigiekből ez látszik.

A miniszter szerint a háború közvetett hatásaként számolni lehet a gabonafélék árának világpiaci emelkedésével, ami Magyarországra is begyűrűzhet. Fotó: Pexels

Ukrajna

Talán senkinek sem kell részletesen elmesélni, hogy a tavaszi munkálatokra történő békés készülődés helyett mi zajlik Ukrajnában, az elmúlt napok borzalmas képei valamennyiünk retinájába beleégtek.

"Mindeközben Oroszország és Ukrajna adják a világ búzaexportjának 29 százalékát, a kukoricaexport 19 százalékát és a világ napraforgóolaj-exportjának 60 százalékát (Ukrajnáé a világ napraforgóolaj-exportjának 40 százaléka, Oroszországé pedig 18 százaléka)."

Pénteken a CMA CGM Group, a francia székhelyű világméretű szállítmányozási csoport úgy döntött, hogy február 24-től további értesítésig felfüggeszti az Ukrajnába irányuló összes hajóforgalmukat, és ezt a döntést meghozta a Maersk is. Jurij Mihajlov kijevi lakos az Agriculture portálon számolt be a helyszíni tapasztalatairól, szerinte a Maersk minden tengeri foglalást törölt, és bezárta ukrajnai irodáját.

A Cargill Inc. globális mezőgazdasági árukereskedő 24-én csütörtökön azt közölte, hogy az általa bérelt óceánjáró hajót aknatalálat érte a Fekete-tengeren, de a hajó megőrizte tengerbírását és a legénység is biztonságban van – tette hozzá Mihajlov. Egyiptom, a világ legnagyobb búzaimportőre is lemondta 25-én pénteken a búzára kiírt nemzetközi közbeszerzési tendert. Mihajlov szerint Egyiptom nem kapott ajánlatot sem orosz, sem ukrán búzára. Ugyanaznap a Bunge Ltd. globális mezőgazdasági árukereskedő bejelentette, hogy bezárták a cég ukrajnai irodáit, és felfüggesztették tevékenységüket Mikolajiv kikötőjében. A Bunge versenytársa, az Archer-Daniels Midland Co (ADM) úgy nyilatkozott, hogy ukrajnai létesítményei – köztük egy odesszai terminál – nem üzemelnek.

Oroszország és Ukrajna adják a világ búzaexportjának 29 százalékát, a kukoricaexport 19 százalékát és a világ napraforgóolaj-exportjának 60 százalékát. Fotó: pexels

Oda a kukorica is

Az Oroszország és Ukrajna közötti háború értelemszerűen hatással lesz – van – a közelgő tavaszi vetési szezonra.

„Két-három héten belül megkezdhették volna a gazdák a vetési szezont Ukrajnában. De az orosz invázió mindent megváltoztatott. A katonai műveletek miatt nagy hiány lesz üzemanyagból és műtrágyából. Biztosan hiány lesz a hitelekből is. Még gépkezelőkből is hiány lehet a katonai veszteségek miatt”

– részletezte Mikhajlov. Ami a kisebb földterülettel rendelkező ukránokat illeti, ők termeszthetnek zöldséget és hasonlókat, amennyiben ezt a megszállók nem akadályozzák meg, vagy nem veszik el tőlük az élelmiszert. „A városokban azonban élelmiszerhiány lesz” – figyelmeztetett Mikhajlov.

Ami a kisebb földterülettel rendelkező Ukránokat illeti, ők termeszthetnek zöldséget és hasonlókat, amennyiben ezt a megszállók nem akadályozzák meg, vagy nem veszik el tőlük az élelmiszert. Fotó: Pexels

Újabb műtrágyakrízis is jöhet

Ukrajna orosz lerohanása világszerte megemelheti a mezőgazdasági műtrágyák költségeit is, melyek  tavaly csaknem megnégyszereződtek az Egyesült Államokban, és az áruk magasan is maradt.

"Ez a keresleti piac – a kapitalizmus farkastörvényei szerint – lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy mesterségesen még tovább is növeljék a műtrágyaárakat"

– vélte Tom Vilsack, az USA mezőgazdaság minisztere. "Ez a legnagyobb és legmélyebb aggodalmam" – mondta Vilsack 24-én, csütörtökön az invázió mezőgazdaságára gyakorolt ​​közvetlen hatásairól. "Nyilvánvalóan figyelni fogjuk ezt" – tette hozzá.

A tavalyi műtrágyaár-emelkedés mögött számos probléma húzódott meg, a földgázhiányt és a korlátozott műtrágyakészleteket is ideértve. Oroszország a mezőgazdasági műtrágyák egyik fő globális szállítója, és az ellene bejelentett szankciók után nem világos, hogy hogyan vág majd vissza. „Őszintén remélem, hogy egyetlen cég sem fogja tisztességtelenül kihasználni a körülményeket, ürügyként felhasználva egy olyan áremelésre, amit nem feltétlenül indokol a kereslet és a kínálat aránya” – mondta Vilsack.

A tavalyi műtrágyaár-emelkedés mögött számos probléma húzódott meg, a földgázhiányt és a korlátozott műtrágyakészleteket is ideértve. Fotó: Unspalsh

Oroszország ugyanakkor már tavaly év végén megkezdte műtrágyaexportjának korlátozását, és  nemrégiben két hónapos exportmoratóriumot rendelt el az ammónium-nitrátra, amely a kukorica egyik legfontosabb műtrágyája. Novemberben az amerikai gazdálkodók az előző évinél három-hatszor magasabb műtrágyaárakkal szembesültek. Vilsack kételkedett abban, hogy az esetleges hiány azonnali és jelentős hatással lesz az Egyesült Államok élelmiszeráraira, de úgy fogalmazott:

„Ha egy európai ország agrárminisztere lennék, nem lennék ennyire nyugodt az esetlegesen elszabaduló műtrágyaárakkal kapcsolatban”.

Történelmi jelentőségű gabonaföldek

Ukrajnának rendkívül termékeny talaja van, és az ország Kelet-Európa jelentős búza- és kukoricatermelője. Ezen termények ára jelentősen megugrott az orosz invázió óta. De még ezek az árak sem adnak megfelelő képet az ukrán gabonaexport elvesztésével járó problémákról. Az Ukrajnából és Oroszországból a Fekete-tengeren keresztül történő gabonaexport megszakadása valószínűleg fizikai élelmiszerhiányhoz vezet a világon, különösen az ezektől az ellátásoktól függő országokban. Lenin annak idején állítólag úgy fogalmazott: „A búza a valuták valutája” és sajnos úgy tűnik, hogy igaza volt.

Az Ukrajnából és Oroszországból a Fekete-tengeren keresztül történő gabonaexport megszakadása valószínűleg fizikai élelmiszerhiányhoz vezet a világon, különösen az ezektől az ellátásoktól függő országokban. Fotó: Unsplash

Ha a háború elhúzódik, az Egyiptomban, Tunéziában, Marokkóban, Pakisztánban és Indonéziában élő emberek millióit érintheti, és ennek messzire ható politikai következményei is lehetnek, elég csak arra gondolni, hogy a 2011-es "arab tavasz" felkeléseinek, valamint a szíriai polgárháború egyik okaként is a helyi és az importált gabonahiányt emlegették – jegyzi meg a FinancialTimes.

Az ukrán gabonatermelés olyan jelentős, hogy nem először játszik történelmi szerepet. A nürnbergi háborús bűnösök perének bizonyítékai megmutatták, hogy a gabona és a gabonaföldek megszerzésének lehetősége komoly szerepet játszott a németek támadásában Ukrajna ellen 1941-ben. A Szovjetuniónak még a hidegháború kellős közepén, 1974-ben is meg kellett szerveznie és fizetnie kellett az USA-ból származó hatalmas mennyiségű búzaimportért.

Így múlik el az USA dicsősége

Az S&P Global Platts adatai szerint Oroszország és Ukrajna együtt 60 millió tonna búzát exportál(na) a 2021-2022-es termésévben. Békeidőben az összes ukrán búzaexport és a legtöbb orosz export a Fekete-tenger északi partja mentén található terminálokon halad át, jelenleg azonban senki nem tudja, hogy mikor nyithatnak meg újra ezek a fekete-tengeri kikötők. A hajók nem bérelhetőek, és még ha a tulajdonosok hajlandóak lennének is erre, a szükséges biztosítás nem lenne elérhető hozzájuk.

Békeidőben az összes ukrán búzaexport és a legtöbb orosz export a Fekete-tenger északi partja mentén található terminálokon halad át. Fotó: Pexels

Az amerikaiak jobbára abban a tévhitben élnek, hogy országuk a világ kenyereskosara, és ez részben igaz is volt, egy ideig. Az S&P Global Platts szerint azonban a 2021-2022-es termésévben az Egyesült Államok az előrejelzések szerint összesen csak 22 millió tonnát exportálhat, ami kevesebb, mint a fele az orosz-ukrajnai összmennyiségnek. Kanadának körülbelül 15,2 millió tonnát, az EU-nak pedig 37,5 millió tonnát kellene exportálnia. Ami még ennél is rosszabb, a háború hatásai miatt a búza átvitt mennyisége – ami a múltbeli termésekből megmaradt – várhatóan a legalacsonyabb lesz az elmúlt öt évben, és egyes esetekben a legalacsonyabb 2008 óta.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának novemberi "World Agricultural Supply and Demand" becslése szerint az átvitt mennyiség 2022. júniusára 16,19 millió tonnára becsülhető. Ez nem elegendő a fekete-tengeri hiányok ellensúlyozására, még akkor sem, ha mind rendelkezésre állna.

Észak-Afrika komoly veszélyben

Az ukrán gabonától függő észak-afrikai és ázsiai országok csak abban reménykedhetnek, hogy a nemzetközi közösség gyorsan rendezi az orosz háborút, és az nem szabotálja tovább a szállítási infrastruktúrát és a gabonaterminálokat. Mindeközben az Iránban, Szíriában, Irakban, Törökországban és Egyiptomban tapasztalható aszály tovább növeli a globális búzatermelés hiányát. Felmerült az az ötlet is, hogy más gabonatermő területek többet ültethetnének, hogy ellensúlyozzák a fekete-tengeri export kiesését, de ez időt vesz igénybe, és a könnyen elérhető műtrágyáktól függ, és mivel, mint említettük, Oroszország áprilisig megtiltotta a nitrogénműtrágya, Kína pedig legalább 2022. júniusáig a foszfátműtrágya exportját, a többi termőterületről származó gabonatermelés problémákba ütközhet.

"Az európai hatóságok fontolóra vehetik a nehézipari földgázfelhasználók korlátozását – mint tavaly ősszel – és így félre lehetne tenni a gázt a nitrogéntartalmú műtrágyák előállítására. Ellenkező esetben csökkenni fog az európai gabonatermelés."

Oroszország Kína felé ugyanakkor rendelkezik vasúti összeköttetésekkel és kisebb kikötői is vannak, a balti-tengeri és az északi-sarkvidéken. Ezek nem olyan gazdaságosak, mint a Fekete-tengeren keresztül történő szállítás, de ahhoz elegendőek lehetnek, hogy fő szövetségese, Kína ne szenvedjen hiányt a gabonában.