Drágul a kenyér, pedig jó a búzatermés – hogy is van ez?

Kettészakadni látszik a sütőipar. A fogyasztók egy jelentős része nem veszi meg a minőségi, és magasabb áron elérhető termékeket, ők a multik olcsó megoldását részesítik előnyben. A pékáru-ipar azonban tapasztalja egy erős réteg jelenlétét is, a kézműves, prémium termékek iránt érdeklődőkét. A közepes méretű sütőipari cégek helyzete viszont egyre nehezebbé kezd válni.

Több tényező miatt is drágul a búza és a kenyér – fotó: Pixabay

Rekord búzatermény és áremelkedés?

Az idei búzatermény mennyisége kielégítő, a minőség is megfelelő, mégis áremelkedést tapasztalhatnak a gazdálkodók. A búza árának emelkedése pedig kihatással van a kenyér árára, és minden malomipari, sütőipari termékére, ahogy a lisztek árára is.

„Hat tonnás termésátlag van az országban, ami rekordnak számít, és a gabona minősége sem rossz. Az ár részben azért emelkedett meg, mert a termelők visszatartják a búzát, és megvárják, amíg magasabb összegért tudják eladni. Emiatt nagyon kevés gabona van a piacon. A kialakult keresleti piac pedig – a nagy termés ellenére – megemeli a búza árát” – nyilatkozta Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének alelnöke a hvg.hu-nak.

A takarmányosok miatt is drágul a búza

A hazai rossz kukoricatermés ellentételezéseként a takarmányosok elkezdtek minőségi búzát vásárolni termékeikhez. Mivel a malomipari árnál magasabb összeget fizetnek érte, kiéleződött az árverseny a két iparág vonatkozásában. A szezon is már magas, 60-62 Ft-os kilónkénti árral indult, de folyamatában még 10%-kal növekedett.

A takarmányárakba beépülő búzaárnak pedig egyenes következménye, hogy emelkedik a hús- és a tejtermékek ára is.

A takarmányfelhasználású búza áremelkedése a hús- és tejtermékek árában is megjelenik – fotó: Pixabay

Más is oka lehet a drágulásnak

A magyar mezőgazdaság évről évre túltermeli a hazai búzaszükségletet, így a termény zömét külföldre tudják értékesíteni a gazdák. Ez is hatással van a magyarországi búza árakra.

„A világon mindenhol jelentős problémák vannak a terméssel, a legfrissebb előrejelzések szerint jóval kevesebb lehet a betakarított búza mennyisége az aratás végeztével, mint amire előzőleg a piaci szereplők számítottak, a világban előforduló természeti anomáliák miatt” – nyilatkozta Markovics Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. árupiaci szakértője a hvg.hu-nak.

Jó minőségű és rekordmennyiségű búza az idei aratás eredménye – fotó: Pixabay

„Nyugat-Európában is igény lesz a jó minőségű magyar búzára, és ez a hazai árakat is feljebb tolja.” A szakértő szerint ugyanakkor elképzelhető a drágulás elcsendesedése. „A világban sok helyen tart még a betakarítás, és ha az elkövetkezendő hetekben mégis jobb adatok jönnének ki, mint amire jelenleg számítanak, az kicsit lehűtheti a piacot. Ennek köszönhetően azok a termelők, akik most visszatartják az árujukat, ismét megjelennek eladóként a piacon.”

további drágulás eshetőségét mindenesetre nem zárhatjuk ki, amit a forint árfolyamának változása is indokolhat. „Ha a forint jelenlegi erősödése megáll és ismét gyengülés következne be, az is rontani tudja a helyzetet.”

Az árszint tehát sok szemponttól függ, és a folyamatosan változó körülmények között nem tudhatjuk, vajon a csúcson vagyunk-e már, vagy további áremelkedésre kell még számítani.

Az alapanyag és a munkaerődíjak mellett a pékáru árnövekedésében további befolyásoló tényezőt jelent az energia – különös tekintettel az üzemanyag – áremelkedése. Ilyen körülmények között Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke szerint is lehetetlen pontos előzetes árkalkulációt készíteni. A KSH adatai alapján ugyanakkor világosan látszik a tendencia, miszerint az év első felében 19 és 15 forinttal nőtt a fehér és félbarna kenyér ára.

A pandémia kiszámíthatatlanná tette a keresletet

„Tavaly tavasszal, a felvásárlási láz a pékségeket is elérte, nagyon megugrott a kenyér iránti kereslet, de ez pár nap alatt csendesedett. A kijárási korlátozások miatt a finompékáru és a szendvicsek forgalma esett jelentősen, valamint az emberek szívesebben intézték a bevásárlásaikat nagyáruházakban, ahol egy helyen, gyorsan meg tudtak venni mindent.” – nyilatkozta Septe József a lapnak. Az alapanyag-ellátás ugyan továbbra is zökkenőmentes volt, a pékek egy jelentős része ugyanakkor a riadalom hatására feleslegesen sok alapanyagot vásárolt fel. Azokon a területeken – például a közintézményeket ellátó cégeknél –, ahol a kereslet drasztikusan visszaesett, komoly negatív hatást okoztak a lezárások.

A lezárások negatívan érintették a sütőipar egy részét  – fotó: Pixabay

A sütőipar – számos más ágazattal szemben – a pandémia idején is tovább működött, és ez sok korábbi pályaelhagyó péket vonzott vissza az üzemekbe. Az újranyitást követően azonban az ideiglenes munkaerő a kevésbé vonzó munkakörülmények – hatnapos munkahét és éjszakai műszakok – miatt elhagyta a péküzemeket, és visszatért a Covid előtti munkahelyére. „Napjainkra értünk el oda újból, hogy a munkaerőhiány jelentősen sújtja a vállalkozásainkat, néhány esetben már a működést veszélyeztetve.”

A technológiai újítás (gépesítés, késleltetett kelesztés) és a munkaszervezés terén a pandémia miatt szükségessé vált átalakítások megoldást nyújthatnak az ágazat jelenlegi helyzetére. A munkaerőhiány felszámolásához azonban kiegyensúlyozott, jövedelmező piacra lenne szükség, ami a jelenlegi, jelentős eltérést mutató értékesítési árak mellett nehézségekbe ütközik. Septe József szerint egy szakbolthálózat kiépítése jelenthetne megoldást a sütőipar számára, ami a kiegyensúlyozott árak révén biztosíthatná a vállalkozásoknak a nagyáruházaktól való függetlenedést.

A fehér kenyér már a múlté?

Az elmúlt időszakban átalakultak a fogyasztói preferenciák. Nem új keletű tendencia a kézműves ételek és italok térhódítása, amit a Covid okozta pandémia tovább erősített. A bezártság idején az emberek ugyanis kulináris élményekkel igyekeztek feldobni a beszűkült mindennapokat. A koronavírus következtében megnőtt a fogyasztók igénye a különleges ínyencségek iránt, és a piac tovább mozdult a tömegtermelés irányából a kisipari termékek felé.

Mindennek következtében átrendeződés figyelhető meg a sütőiparban:

• Egyre népszerűbbek a piac jelenleg 10-15 %-át jelentő kis pékségek, akik a természetes alapanyagokból készült egyedi és minőségi termékeiket (kovászos kenyereket és kézműves különlegességeket) magas áron tudják értékesíteni a tudatos és stabil fogyasztói rétegük számára.
• A multik jelentik a skála másik végét, akik alacsony áron nagy mennyiséget értékesítenek. Mivel az alapanyagokat vagy félkész termékeket külföldről szerzik be és nyomott áron értékesítik a termékeiket, ezáltal a magyar pékségektől és kereskedőktől veszik el a profitot, miközben a fogyasztók általuk ítélik meg a magyar pékáruk minőségét.
• A két véglet között elhelyezkedő közepes méretű pékségek pedig kihívásokkal szembesülnek a sütőiparban tapasztalható átrendeződés következtében. Igyekeznek megtartani a fogyasztói rétegüket, miközben szűkül a számukra fennmaradó piaci rés.