Kizárásos alapon

Oroszország kizárása a G20 országok közül és más nemzetközi intézményekből lassíthatja az ukrajnai háború miatt súlyosbodó globális élelmiszerválság kezelésére irányuló erőfeszítéseket - nyilatkozta a Welthungerhilfe (WHH) német segélyszervezet vezetője a Reutersnek. Mathias Mogge, a 35 országban jelen lévő, 14,3 millió embert kiszolgáló csoport vezérigazgatója elmondta, hogy a válság leküzdése érdekében elengedhetetlen a kommunikáció fenntartása Oroszországgal, a világ egyik legnagyobb búzatermelőjével.

„Természetesen Oroszország az agresszor, és a szankciókra szükség van. De a mai humanitárius helyzetben a kommunikációs vonalaknak nyitottaknak kell lenniük.” - mondta el Mogge.

Mogge néhány nappal azután nyilatkozott, hogy Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy szerinte Oroszországot el kellene távolítani a G20-akból, bár a szakértők szerint ennek bekövetkezte nem valószínű, mivel India, Kína, Indonézia és számos más G20-tag sem támogatja. Az ENSZ tisztviselői szerint Oroszország februári Ukrajna-inváziója jelentősen megemeli az élelmiszerárakat világszerte, és Közép-Ázsia egyes részein valamint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában hiányt okoz az alapvető terményekből.

Oroszország kizárása a G20 országok közül és más nemzetközi intézményekből lassíthatja az ukrajnai háború miatt súlyosbodó globális élelmiszerválság kezelésére irányuló erőfeszítéseket.

Oroszország kizárása a G20 országok közül és más nemzetközi intézményekből lassíthatja az ukrajnai háború miatt súlyosbodó globális élelmiszerválság kezelésére irányuló erőfeszítéseket. Fotó: Wikimedia

Oroszország „különleges hadműveletnek” nevezett háborúja csökkentette a két hadban álló ország export-szállítmányait, melyek együttesen a világ búzaexportjának 25 százalékát és a kukoricaexport 16 százalékát teszik ki, ami jelentősen megemelte az árakat a nemzetközi piacokon. Mogge arra számít, hogy a G7 csoport vezetői foglalkoznak a kérdéssel a soron következő találkozóik során. Szerinte Oroszország a legutóbbi, 2007-es és a 2008-as élelmiszerválság idején még a Nyolcak Csoportjának (G8) tagja volt, és konstruktív szerepet játszott az éhezés csökkentésében világszerte.

Gerjesztett hiány

Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes kedden azzal vádolta meg Oroszországot, hogy ukrajnai háborúja kritikus élelmiszerhiányhoz vezetett Ukrajnában, ami világszerte érezhető globális élelmiszerválsághoz vezet, annak minden tovagyűrűző hatásával egyetemben. Sherman az ENSZ keddi ülésén beszélt az orosz háború globális élelmezésbiztonságra gyakorolt ​​hatásairól, bejelentve, hogy Oroszország legalább három polgári hajót bombázott, amelyek árukat szállítottak a Fekete-tengerről.

"Elmondta, hogy az orosz haditengerészet blokkolja a hozzáférést Ukrajna kikötőihez, elzárja Ukrajna gabonaexportálási képességét, és megakadályozza, hogy körülbelül 94 élelmiszerrel szállított hajó elérje a Földközi-tengert."

Oroszország ukrajnai háborúja kritikus élelmiszerhiányhoz vezetett Ukrajnában, ami világszerte érezhető globális élelmiszerválsághoz vezet, annak minden tovagyűrűző hatásával egyetemben.

Oroszország ukrajnai háborúja kritikus élelmiszerhiányhoz vezetett Ukrajnában, ami világszerte érezhető globális élelmiszerválsághoz vezet, annak minden tovagyűrűző hatásával egyetemben. Fotó: Unsplash

Oroszország mindeközben azt állítja, hogy az Egyesült Államok és szövetségeseinek szankciói világszerte megnövelik az élelmiszerköltségeket, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy Oroszország folyamatosan akadályozza, hogy Ukrajna gabonaexportja elérje a világ többi részét. Sherman elmondta, hogy az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (Food and Agriculture Organization) becslése szerint világszerte akár 13 millió ember kerülhet élelmiszer-ellátási bizonytalanságba az ukrajnai orosz invázió következtében. Ukrajna és Oroszország jelentős mezőgazdasági termelők, a világ búzájának mintegy 30 százaléka, a kukorica 20 százaléka és a napraforgóolaj export 75 százaléka a Fekete-tenger térségéből származik.

(Forrás: Reuters, Kép: Európa Tanács)