Az ENSZ-főtitkár gátlástalannak és kapzsinak bélyegezte a kőolaj- és földgázvállalatokat, amiért rekordnyereséggel zárták az energiaválságos 2022 első negyedévét. Kritizálta, hogy az gazdag óriásvállalatok a legszegényebbeken, a lakosságon nyerészkednek, miközben a klímakatasztrófa a küszöbön áll.
Extraprofitadó
Antonio Guterres erkölcstelennek tartja, hogy a nagy energiacégek összesen 100 milliárd dollár közeli nyereséggel zárták az első negyedévet, tevékenységükkel aktívan hozzájárulva a bolygó katasztrofális klimatikus állapotához. Felszólította a kormányokat, hogy adóztassák meg ezeket a kiemelkedő nyereségeket, és az ebből befolyt összegből támogassa a leginkább rászorulókat.
Az ENSZ-főtitkár gátlástalannak és kapzsinak bélyegezte a kőolaj- és földgázvállalatokat – fotó: ENSZ/Levent Kulu
A BP, az ExxonMobile, a Chevron, a Shell és a TotalEnergies hatalmas profitról számolt be a második negyedévben is, ahogy a MOL is a valaha legjobb negyedévét zárta az üzemanyag-ársapka és a forintgyengülés miatt dráguló devizahiteleik ellenére.
Globális Válságkezelő Csoport
A főtitkár a New York-i sajtótájékoztatón bejelentette a Globális Válságkezelő Csoport létrehozását az összekapcsolt élelmiszer-, energia-, és pénzügyi válság kezelésére, mely különösen rosszul érintette a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkot kiheverni próbáló országokat, és erősítette az ukrajnai háború pusztítását és tovagyűrűző hatásait. Konkrét megoldási javaslatokat is tettek az élelmezési és pénzügyi területekre.
Kritizálta, hogy botrányosan túlzó mértékű profit keletkezett a kőolaj- és földgáziparban egy olyan ponton, amikor mindannyiunk pénzt veszítünk, mert 7-8%-os az infláció. Semmi sem lehetne népszerűbb megoldás, mint ez extraprofit megadóztatása, és ebből a rászorulók megsegítése.
Folytatnák az ukrajnai tengeri gabonaszállításért tett lépéseiket, melynek eredményeképpen az első 58 ezer tonna gabonaszállítmány és azt követően 26 ezer tonna kukorica után újabb négy teherhajó közel 170 ezer tonnányi gabonával és napraforgóolajjal indult útnak a Fekete-tengeren. A spekulációk és az ukrajnai ellátási nehézségek az egekbe emelték az élelmiszerárakat, de ezzel a megállapodással némileg stabilizálódott a helyzet és csökkenőben vannak az terményárak. Azonban ez a piaci árakat kevéssé csökkenti, hiszen ezekre hatással vannak a logisztikai, és az ellátási lánc további költségei is.
Az árváltozások takarékosságra is intenek
Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési vezetője, egyben a válságkezelő csoport koordinátora, Rebeca Grynspan közölte: "A gabonaárak a tetőzés óta 50%-ot, a kukorica és műtrágyaárak 25%-ot csökkentek. A nyersolaj ára hordónként 93 dollár a 120 dolláros júniusi árhoz képest. A földház ára nem illik a trendbe, most magasabb, mint egy hónapja.
Ezek nagyrészt jó hírek, azonban túl sokáig voltak túl magasak az árak, és a júniusi előrejelzés szerint a mélyszegénységben élők száma 71 millióval nőtt, az élelmezési problémák pedig 47 millióval több embert érintenek."
A gazdag, fejlett országokat energiatakarékosságra szólítják fel: csökkentsük a légkondícionálás és fűtés energiafogyasztását, használjuk a tömegközlekedési eszközöket. Ez utóbbi ajánlás úgyis betartatja magát, ha akadozik az üzemanyagellátás.
Guterres szerint a kormányoknak a diverzifikált nyersanyag-ellátási lánc mellett kiemelt figyelmet kell fordítania a megújuló energiaforrásokra, valamint a zöldenergia-átállás pénzügyi támogatására. Támogatását fejezte ki a Nemzetközi Energiaügynökség felé, amelynek célja az üvegházhatású gázkibocsátás nullára csökkentése 2050-re a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében. Ha addig megkímél a természet.