Michel Barnier francia miniszterelnök megismételte, hogy Franciaország ellenzi az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást és megerősítette, hogy a "blokkoló kisebbség" szerepét kívánja beölteni az ügyben. Ezzel minden reményt szertefoszlatott arra vonatkozóan, hogy a megállapodást a közelgő brazíliai G20-csúcstalálkozón véglegesítik.

A Mercosur szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások 1999-ben kezdődtek az EU és a Mercosur-országok – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – között és elvben 2019-ben megállapodás született az ügyben, bár soha nem ratifikálták. A több mint 780 millió lakost érintő megállapodás az uniós vámok mintegy 93%-át megszüntetné és ezzel az EU eddigi legnagyobb vámtarifa-csökkentési kereskedelmi megállapodásává válna.

Blokkoló kisebbség esetén visszavonhatják a tagállamok nevében az Európai Bizottságnak adott tárgyalási mandátumot – mondta Maxime Combes közgazdász, a francia Stop CETA-Mercosurs kollektíva társvezetője.

dollár

Az EU-Mercosur megállapodás kapcsán elég nagy a tét – forrás: Pixabay

Eközben a brazil kormány "jelentős előrelépést" jelentett be az európai partnerekkel folytatott múlt heti megbeszélések után és abban bízik, hogy sikerül lezárni a tárgyalásokat az év vége előtt – jelentette a Reuters.

Az EU 11 állama, köztük Németország és Spanyolország pedig levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben kérte a tárgyalások felgyorsítását – közölte a Financial Times szeptember 6-án.

Az egyezmény ellenzői – élükön a francia gazdákkal – viszont tiltakozásba kezdtek és felszólították a francia kormányt, hogy lépjen fel az ügyben.


Azonban Franciaország alkupozíciója az EU-ban és nemzetközi viszonylatban is gyengült a júliusi törvényhozási választások után kialakult politikai válság miatt.

Az EU szabályai szerint egy szabadkereskedelmi megállapodás, például az EU-Mercosur egyezmény ratifikálása egyhangú szavazást igényel az EU Tanácsában, valamint a nemzeti parlamentek jóváhagyása is kell hozzá. A gyakorlatban az Európai Bizottság feloszthatja a megállapodást úgy, hogy külön veszi a kereskedelmi fejezetet (ez teszi ki az egyezmény 95%-át), ebben az esetben csak az Európai Parlament és a Tanács minősített többségi szavazására lenne szükség – ez a forgatókönyv azonban nem feltétlenül kedvez az egyezmény elfogadásának.

„Jelenleg 11 ország egyértelműen támogatta a megállapodást, amivel messze vagyunk a minősített többségtől" – magyarázta Maxime Combes közgazdász, a francia Stop CETA-Mercosurs kollektíva társvezetője, utalva a minősített többségre, amelyhez 15 tagállam szavazata szükséges. Ezek az EU lakosságának csaknem 35%-át képviselik.

Ha Franciaország továbbra is akadályozza az egyezményt, ahogy Barnier reméli, kétséges, hogy a november végi G20 csúcson megállapodás születik, ám ebben az esetben fennáll a „diplomáciai robbanás" kockázata – véli Combes.

Mindenesetre az Európai Bizottság szóvivője szerint „még nem készülnek a tárgyalások lezárására", amelyek jelenleg is folynak.

Forrás: EurActiv