Ma az Európai Bizottság két fontos, Magyarországot érintő ügyben tett bejelentést:

  1. A Magyarországgal szemben folyó feltételességi (kondicionalitási vagy a köznyelvben jogállamisági) eljárásról.
  2. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (RRF keret) benyújtott magyar nemzeti terv elfogadása. Itt a tét a Magyarország számára elérhető 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás.

Nem Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hanem Valdis Dombrovskis, bizottsági ügyvezető alelnök jelentette be, hogy a Bizottság elfogadta a magyar helyreállítási tervet, ugyanakkor azt is közölte, hogy a források lehívását szigorú feltételekhez kötik. A felzárkóztatási forrásokból (hétéves költségvetéséből) pedig 7,5 milliárd eurónyi keret felfüggesztésére tesz javaslatot a Tanács felé.

A felfüggesztett pénznek három operatív program – az energetikai és környezetvédelmi, a közlekedési és a területfejlesztési program– 65 százalékának befagyasztását érinti. Ez a teljes összeg nagyjából 30 százaléka.

A felfüggesztett pénz nem veszik el, hanem feltételekhez kötik a lehívását.


Ahhoz, hogy tényleg érkezzenek az EU-s pénzek, 27 szupermérföldkövet határoztak meg: 17 korrpucóellenes, 8 igazságügy függetlenség megerősítésének, 2 az ellenőrzés és audit mérföldköve. Magyarország csak azután tud hozzáférni a forrásokhoz, hogyha ezeket teljesíti.

A magyar kormány az elmúlt hetekben pozitívan kommunikált a Bizottsággal folytatott egyeztetésről, a feltételességi eljárásról és a 17 vállalásáról, a Bizottság részéről most az hangzott el, hogy Magyarország nem hajtotta végre olyan mértékben a megígért reformokat, hogy ne legyen további veszélye a korrupciónak az uniós pénzek elköltésével kapcsolatban, miközben a Bizottság elismerte, hogy a magyar kormány tett fontos lépéseket az ügyben.

Pár nap múlva az Európai Tanács mind a magyar helyreállítási programról, mind a 7,5 milliárd eurónyi keret felfüggesztéséről minősített többséggel fog szavazni.

Indexkép: Pixabay