Dr. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára a gazdaságátadás, adásvétel, ajándékozás és öröklés kérdésköréről beszélt a közelmúltban Nagykanizsán megrendezett KAP-gazdafórumon. Gyakorlati előadásának példáit az apa, anya és három gyermek szerkezetű családi gazdálkodásra építette. Alaphelyzetnek tekintjük, hogy az édesapa már elérte azt a kort, amikor el kell gondolkodnia azon, kinek adja át a stafétabotot. Ebben a helyzetben több lehetősége is van. Az egyik, hogy nem tesz semmit, mert esetleg nem akar konfliktushelyzetet teremteni még életében, a gyerekek pedig megöröklik a gazdaságot az éppen aktuális jogszabályok szerint.
– Nagyon sokan gondolkodtak így az elmúlt évtizedekben, ennek következtében több mint 2 millió hektár van osztatlan közös tulajdonban – szögezte le dr. Cseh Tibor András. – S ennek nagyobb részét pontosan az öröklött földek teszik ki. Alapesetben ha a családfő meghal, a feleség és a gyermekek is öröklik a vagyontárgyakat. Egyetlen olyan vagyonelem van azonban, amit a túlélő házastárs nem örököl, ez pedig a közösen lakott lakóingatlan. Ebben a túlélő házastársnak nem lesz örökrésze, csak holtig tartó haszonélvezeti joga. Minden más feldarabolódik egynegyed részekre, így a földek is. A kérdés, hogy akarunk-e változtatni ezen a rendszeren (ami elsősorban a földek esetében jelent problémát), tudjuk-e azt, hogy mit is jelent az osztatlan közös tulajdon?
Dr. Cseh Tibor András előadása jelentős érdeklődést váltott ki – fotó: Horváth Attila
– Mindenki a saját bőrén érzi, amikor haszonbérbe akar venni, vagy adni ilyen földeket, ha mondjuk 10 tulajdonos közül csupán egyetlenegy is azt mondja, hogy ő nem akarja kiadni az ő részét, akkor már a többiek sem adhatják az övükét. S ez ráadásul egy ideális eset, mert láttunk arra is a példát, amikor 20-30 elhunyt (!) tulajdonostárs volt egy ügyben. Ezeket a szituációkat lehet feloldani az úgynevezett bekebelezéses eljárással, ami egy nagyon kemény jogi eszköz. Szántóföld esetén egyhektáros tulajdoni hányadokban van lehetőség a bekebelezésre, ezzel gyakorlatilag egyoldalúan meg lehet szerezni a többiektől a saját tulajdoni hányadot. Ennek pont az a lényege, hogy elhunyt, vagy passzív tulajdonostársak ne akadályozzák a folyamatot. Azt gondolom, ennyi elegendő ahhoz, hogy az idős édesapákat meggyőzzem arról: még életükben gondoskodjanak a gazdaságukról, a gazdaságátadásról.
A főtitkár a gazdaságátadás részletkérdéseit ismertetve elmondta: az első fontos kérdés, hogy a gazdaságátadás családon belül, vagy azon kívül történjen meg? Előfordulhat ugyanis, hogy a 3 gyerek közül egyik sem akar mezőgazdasággal foglalkozni. Dr. Cseh Tibor András előadásában a családon belüli gazdaságátadásról beszélt, a rendelkezésre álló jogszabályi környezet is ezt preferálja, még hozzá a külföldi befektetők tulajdonszerzésének kiküszöbölése érdekében.
Egy bizonyos kor felett mindenkinek el kell gondolkodnia azon: kire, mit és hogyan hagy örökül – forrás: Pixabay
A szakember arra is felhívta a figyelmet: az elhunyt bankszámláját a rajta lévő pénzzel együtt a bank azonnal zárolja, s ahhoz csak a hagyatéki eljárás lezárása után lehet hozzáférni. Ez nagyon nagy probléma, s bizony, láttak már emiatt tönkremenni azelőtt jól prosperáló gazdaságokat is. Az örökösöknek ki kellett volna fizetni a számlákat, a munkavállalókat, az inputanyag-beszerzést, ami azonban a zárolt számla miatt nem volt lehetséges. Az úgynevezett haláleseti rendelkezéssel mindez megelőzhető: a számlatulajdonos még életében nyilatkozatot tesz a bankban arról, hogy halála esetén ki férhet hozzá a számlán lévő pénzhez. Fontos azonban tudni, hogy a felvett összeg már nem kerül bele a hagyatékba – de biztosítja a gazdaság működőképességét. Ily módon egyébként több jogosult is megjelölhető.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
Ennyi bevezető után a MAGOSZ főtitkára áttért a gazdaságátadás részletes ismertetésére. Mint elmondta: a KAP Stratégiai Tervben 40, 70 és 100 ezer euro támogatási összegek szerepelnek, melyekkel támogathatók a gazdaságátadások. Ezek keretszámok, várható a sávos felosztásuk, de a támogatást az átadó és az átvevő is igényelheti. Vissza nem térítendő átalánytámogatásról van szó, aminek a felhasználásáról – mivel nem beruházási támogatás – nem kell tételesen, számlával elszámolni és önerő sem szükséges hozzá.
– Figyeltünk rá és valószínűleg majd a pályázat kiírása is e szerint jelenik meg, hogy egy bizonyos gazdaságméret felett ne emelkedjen tovább a támogatás összege – magyarázta a szakember. – Hiszen ezt a támogatási szisztémát főleg kis- és középvállalkozások, kifejezetten családi gazdaságok számára találtuk ki.
A gazdaság fogalmába nem csak a traktorok, illetve materiális javak tartoznak bele – forrás: Pixabay
A gazdaságátadó 60 évesnél idősebb lehet, s legalább 10 éves mezőgazdasági vállalkozói, vagy őstermelői múlttal kell rendelkeznie. Érdekes momentum, hogy a 10 évnek nem feltétlen egyben kell meglennie, hanem az átadó egész életében. Azt is jó tudni, hogy a földek minimálisan 5 éves saját használata biztosított kell legyen, ezzel azokat szeretnék kiszűrni a támogatásból, akiknek van például 100 hektár földjük, de azt mind kiadták haszonbérbe – a cél a valódi földhasználat és a ténylegesen termelő családi gazdaságok támogatása.
Az átvevőnek 50 évesnél fiatalabbnak kell lennie, továbbá az átadó és az átvevő között családi kapcsolat fennállása szükséges. Az átvevő csak egy személy lehet. S hogy a kezdeti példánál maradjunk: mi lesz a másik két gyerekkel? Ők nem kapnak semmit?
Dr. Cseh Tibor András jelezte: arra van lehetőség, hogy az édesapa 200 hektár földjéből csak százat tegyen bele a gazdaságátadási szerződésbe, a másik százat pedig felossza többi gyermeke között. Nem kell tehát a teljes családi gazdaságot átadni. A másik lehetőség: a gazdaságátadási szerződésben csak a földek használati jogát engedi át, a tulajdonjogot megtartja.
Érdemes tisztázni azt is, mi tartozik bele a családi gazdaság fogalmába? Egyszerűnek tűnik a válasz, de nem csupán a materiális javak, épületek, gépek, állatok, hanem például a termeltetési szerződések, más jellegű megállapodások, tankolókártya, hitelek, elnyert pályázatok, tenyésztőszervezeti tagság, öntözési engedély és még sorolhatnánk. Ezért a feleknek ezekre is gondolniuk kell a gazdaságátadás kapcsán.
Ügyvéd, vagy közjegyző? Nem mindegy – forrás: Pixabay
Ez utóbbi pedig történhet ingyenesen, vagy térítés, jelképes összeg ellenében. Előbbit, csakúgy, mint az ajándékozásnál, közeli hozzátartozó javára lehet megtenni. Ez lehetséges akár 18 év alatti, kiskorú gyermek számára is – a termőföld-vásárlással ellentétben.
– Aki gazdaságátadási szerződést köt, annak sem illetéket, sem szja-t, sem áfát, sem eljárási illetéket nem kell fizetnie, függetlenül a gazdaság méretétől – folytatta a főtitkár. – Maximum 300 hektárig adhatók át a földek, de ha a családi gazdaság 200 hektár, a fiúnak pedig ugyanennyi van már, akkor neki csak legfeljebb 100 hektár adható át – ilyenkor jön képbe a kiskorú részére történő ajándékozás, a fiú a 3 éves gyermekének is adhat át az ő 200 hektárjából és így már rögtön átveheti az apától a teljes 200 hektárt. Van rá példa, amikor az édesapa nem akar gazdaságátadást, csak a földek haszonbérletét adná át, ez is lehetséges az alhaszonbérlet nevű jogintézménnyel. Ez azonban nem válasz azokra a kérdésekre, amelyekre a gazdaságátadás igen, amivel minden későbbi jogvita megelőzhető, ezért ajánlom mindenkinek.
Szintén lényegi kérdés a hitelek, például az Agrár Széchenyi Kártya átadása. Egy nagyon is valós példával illusztrálta ezt a lehetőséget: megtörtént a gazdaságátadás, mindent átírtak a gyerek nevére, ezután pedig elmennek a bankba is. Ahol azt mondják: oké, mindent átadtál a fiadnak, de nála nem tudjuk megspórolni a hitelképességi vizsgálatot, mert ő nem te vagy. S ha nem felel meg a bank előírásainak, bekövetkezik a legrosszabb: a pénzintézet 30 napos határidővel felmondja a hitelszerződést és visszaköveteli a kintlévőséget. Ezért nagyon fontos, hogy még a gazdaságátadási szerződés megkötése előtt együtt tájékozódjanak a felek a banknál az esélyekről, lehetőségekről.
A vitás esetekben fontos lehet, hogy a gazdaságátadás térítésmentesen, vagy pénzért történt – forrás: Pixabay
Dr. Cseh Tibor András arra is felhívta a figyelmet: azzal, hogy pontosan mi tartozik bele a gazdaságátadásba, milyen materiális és immateriális javak, el kell menni ügyvédhez, vagy közjegyzőhöz, a kormányhivatali jóváhagyáshoz ugyanis ellenjegyzés szükséges. Szerencsésebb utóbbit választani, mert a közjegyzői ellenjegyzés után az okirat azonnal, közvetlenül végrehajtható, viszont az ügyvédi ellenjegyzésnél vitás helyzetekben akár évekig tartó pereskedés elébe is nézhetünk, míg a bíróság rendet tesz a vitatott kérdésekben.
Általában szemérmesen szokás hallgatni erről a kérdésről, de mi van akkor, ha közben megromlik a kapcsolat apa és fia között? Visszavehető-e az ingyenesen átadott gazdaság?
A válasz: csak akkor van erre lehetőség, ha a gazdaságátadási, vagy ajándékozási szerződésben szerepel vonatkozó kitétel. Más esetekben nincs rá lehetőség.
Az is felvetődik, mi van akkor, ha a gazdaság átvevője és a felesége között romlik meg a kapcsolat olyannyira,, hogy válásra kerül a sor? Az átadó/apa által addig felépített gazdaság egy részét "viszi" a meny?
Itt jön képbe az ingyen, vagy pénzért adjuk át kérdése. Ha ingyenesen történik az átadás, akkor a gazdaság külön vagyon lesz és a válás során nem képezheti vita tárgyát, az átvevőé marad teljes egészében. Ha viszont térítési díjért, akkor már osztozni kell rajta, mert a jogi logika szerint a gazdaság "árát" a pár közösen fizette meg, tehát közös szerzemény, közös vagyon – amin már osztozni kell.
A szakember hozzátette: a gazdaságátadások 2025-ben indulhatnak meg, s terveik szerint a gazdaságátadási és a fiatal gazda pályázatok párhuzamosan futnak majd és mindkettő igénybe vehető. A gazdaságátadási pályázatok kiírása várhatóan 2024 második felében történik meg.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_jpg_fill_540x300_0.webp "Ezek az agrártárgyú törvények módosulnak 2025. január 1-től")
_fill_540x300_0.jpg)
