Az Eurostat adatai szerint 2022 augusztusában a kenyér inflációja toronymagasan Magyarországon volt a legnagyobb az unióban, és a Világbank adatai alapján világszinten is a top 10-ben van a magyar élelmiszer-infláció - írja a qubit.hu

gabona

Nem működik hatékonyan a magyar agrár- és élelmiszeripari szektor – fotó: pixabay.com

Magyarországon még mindig emelkedik az élelmiszerek ára

Magyarországon még mindig tarol az infláció, miközben a világ más részein már jó ideje nem emelkedik tovább az élelmiszerek ára.

December végén a Magyar Nemzeti Bank adott ki egy elemzést, amely szerint a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenysége nevezhető meg az élelmiszerárak gyors emelkedésének egyik okaként, hiszen az Bulgária után a második legrosszabb az EU-ban. Mindez arra utal, hogy nem működik hatékonyan a magyar agrár- és élelmiszeripari szektor.

A qubit.hu Jámbor Attila, agrárközgazdász 2016-os doktori értekezéséből emeli ki azt az öt fő okot, ami miatt a magyar mezőgazdaság nem képes olcsón és jó minőségben, azaz hatékonyan termelni:

  • nem megfelelő az intézményrendszer: nem jó a kommunikáció a különböző állami és nem állami intézmények között, ami jelentősen rontja az egész ágazat hatékonyságát
  • nem jó a fizikai infrastruktúra: a logisztikához nem jöttek létre jól kiépített vízi és vasúti útvonalak
  • kedvezőtlen a makrogazdasági környezet: a régió országainak nagy része a magyarországinál kisebb adókkal, kedvezőbb árfolyamokkal, alacsonyabb élőmunkaterhekkel tud termelni
  • kicsi az ágazatban fellelhető humántőke: nem felel meg a modern piaci igényeknek a mostani mezőgazdasági oktatási és kutatási rendszer
  • rosszul szervezik a piacaikat az EU-n belül az élelmiszeripari cégek: a szektor nem tudott alkalmazkodni a 2000-es évek elejétől tömegesen megjelenő vállalatok, szuper- és hipermarketek új feltételeinek és követelményeinek, amelyek a magyarországi mezőgazdasági termelők és feldolgozók számára nehézségeket okoznak


A magyar mezőgazdaság kereskedelem alapú versenyképessége folyamatosan romlik

Jámbor megállapítása szerint ebben nagyon komoly szerepet játszott az az agrárgazdaságra vonatkozó rövid távú szemléletmód, amit az aktuális kormányzat követett. Az agrárszakember a Qubit kérdésére válaszolva elmondta, szerinte

a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb problémáját az jelenti, hogy a feldolgozott termékek helyett az alapanyagokkal próbál versenyezni.

Kifejtette, hogy nem lehet alapanyagra építeni egy fejlett és hatékonyan működő mezőgazdaságot, hiszen a versenyképességet a tudásban, technológiában megjelenő hozzáadott érték adja.

Jámbor Attila úgy látja, hogy a mostani válságok jobban érintik az alacsony termelékenységű és nem hatékonyan működő gazdasági ágazatokat, ami a magyar mezőgazdaság működésén és ezáltal az élelmiszerárak drasztikus emelkedésén is jól látszik.

gabona liszt

Ha egy gazdasági ágazat nem termel hatékonyan, akkor a jó minőségű termékeket csak drágán tudja előállítani, ami most is látszik az élelmiszerek árain – fotó: pixabay.com

Következmények

Az EU-ban 2021-ben Magyarországon volt szinte a legolcsóbb a termőföld.

Ország Termőföld átlagos ára (ezer euró/hektár 2021)
Horvátország 3,6
Szlovákia 3,9
Lettország 4,3
Észtország 4.4
Litvánia 4,7
Magyarország 5,2
Franciaország 5.9
Bulgária 6,1
Románia 7,6
Finnország 9,0
Csehország 10,6
Lengyelország 10,9
Svédország 12,0
Görögország 12,6
Spanyolország 12,9
Dánia 18,2
Szlovénia 22,3
Írország 32,2
Luxemburg 47,3

Forrás: Eurostat

Míg hazánkban egy hektár termőföld átlagosan 5200 euróba került, addig  például Lengyelországban majdnem 11 000 euróba. A termőföld ára azonban nemcsak azt tükrözi, hogy a föld termőképessége mennyire jó, hanem azt is, hogy mekkora értéket lehet rajta megtermelni. Ez azonban már jócskán függ a technológiai, az infrastrukturális és a makroökonómiai környezettől is. Kézenfekvő, ott nem ér sokat a föld, ahol nem lehet sok értéket előállítani belőle.

Következésképpen, ha egy gazdasági ágazat nem termel hatékonyan, akkor a jó minőségű termékeket csak drágán tudja előállítani, ami most is látszik az élelmiszerek árain.

Összehasonlításképpen: 2015 első negyedéve és 2022 harmadik negyedéve között  Magyarországon az agrártermékek ára mintegy 221 százalékkal nőtt, amivel elsők vagyunk az unióban.

Hollandiában, ahol kifejezetten hatékonyan termelnek az árak jóval kisebb mértékben emelkedtek. Jámbor Attila azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a trend a közös piac szükségszerű következménye, ami a csatlakozáskor meglévő árkülönbözetek eltüntetéséről is szól. Viszont az árak hiába közelednek egymáshoz, ha nem tudunk versenyezni a termelésben, akkor nem lesz kellő mennyiségű és minőségű magyar agráralapanyag és feldolgozott termék sem.

kenyér

2019 óta folyamatosan csökken a magyar mezőgazdaság által előállított termékek értéke a KSH 2021-es jelentése szerint – fotó: pixabay.com

Nehéz a hatékonyságot fokozni

Az ágazatban dolgozókra jutó hatékonyságot is nehéz fokozni az alacsony hatékonysággal működő ágazatokban. Egy munkaóra alatt sokkal többet tud termelni azokon a helyeken a dolgozó, ahol optimális a logisztikai, a gazdasági és az infrastrukturális környezet.

Magyarországon 2022-ben sem tudott növekedni az egy munkaórára eső értékteremtés - hiszen sok esetben nem jól kezelt földeken energiapazarló módon, elavult gépekkel próbálunk termelni.

2019 óta folyamatosan csökken a magyar mezőgazdaság által előállított termékek értéke a KSH 2021-es jelentése szerint. Ezt tetézi a 2022-ben a súlyos aszály, aminek következtében a mezőgazdaság csak jóval kevesebb alapanyagot volt képes megtermelni, mint korábban.