Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, az ENSZ szerint már 11. hónapja van lejtmenetben a globális élelmiszerárak mutatója a februári – marginális – csökkenése után.

Főként a növényi olajok és tejtermékek ára csökkent

Februárban 0,6%-kal zárt alacsonyabban idén januárhoz és 18,7%-kal a tavaly márciusi csúcshoz képest a FAO élelmiszerár-index. A változás a mutatóban - amely a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le - a cukor meredek drágulása ellenére főként a növényi olajok és tejtermékek árcsökkenését tükrözte.

tejtermék

Csökkent a tejtermékek ára – fotó: pixabay.com

A gabonatermékek árindexe változatlan maradt

A gabonafélék árindexe január óta szinte változatlan maradt. A búza nemzetközi ára csekély mértékben emelkedett, mert az Amerikai Egyesült Államokat sújtó szárazság körüli aggodalmak és az ausztrál búza iránti erős keresletet ellensúlyozta az exportőrök közötti verseny. A nemzetközi piacon az ázsiai piacon tapasztalt lanyhulás és ezen országok valutáinak leértékelődése miatt 1%-ot drágult a rizs.

3,2%-kal zuhant a FAO növényi olajok árindexe, ami annak köszönhető, hogy a pálma-, szója-, napraforgó- és a repceolaj ára csökkent. Februárban a tejtermékek átlagosan 2,7%-kal lettek olcsóbbak azt követően, hogy bezuhant a vaj és a sovány tejpor nemzetközi jegyzése.


sertéshús

A sertéshús a szűkülő európai exportpiacokat kísérő aggodalmak miatt drágulni kezdett – fotó: pixabay.com

Maradt a húsfélék árindexe

Január óta nem mozdult a húsfélékre vonatkozó FAO mutató. A baromfi ára csökkent a bőséges készletek miatt, a főbb baromfitenyésztő országokban ezt még a madárinfluenza megjelenése sem tudta megrengetni, viszont a sertéshús a szűkülő európai exportpiacokat kísérő aggodalmak miatt drágulni kezdett.

Februárban a cukor ára 6,9%-ot ugrott, ezzel elérve az elmúlt hat év legnagyobb szintjét. Az okok között szerepel a rosszabbodó indiai termelési kilátások hatása, illetve a nyersolaj és a brazil bioetanol árának csökkenése.

gabona

A szakértők szerint körülbelül 784 millió tonna termés várható, ami ugyan elmarad a tavalyitól, de még így is kiemelkedő – fotó: pixabay.com

Első előrejelzés a 2023-as búzatermésről

A legfrissebb FAO Gabonakészletek és -igények gyorsjelentésben a 2023-as globális búzatermelésre vonatkozó első adatok is megtalálhatóak. A szakértők szerint körülbelül 784 millió tonna termés várható, ami ugyan elmarad a tavalyitól, de még így is kiemelkedő. A jelentésben szerepel, hogy:

  • Észak-Amerikában erős szezont várnak a búzatermelő területek növekedése miatt, Brazíliában pedig a kukoricatermés dönthet rekordokat.
  • Az Orosz Föderációban az előrejelzések szerint a búzatermelés 2022-es rekordszintről visszaesik, a déli régiók átlagosnál szárazabb időjárási viszonyai, a vetések visszaszorulása és a lanyhább hazai árak miatt
  • Ukrajnában a súlyos pénzügyi megszorítások, az infrastrukturális károk és az ország egyes részein a táblákhoz való hozzáférés akadályozottsága következtében a becslések szerint 40 százalékkal csökkent a 2023-as őszi búza területe az előző év azonos időszakához képest, így 2023-ban jóval az átlag alatti búzatermés várható.
  • Az Európai Unióban búza vetésterülete 2023-ban nagyjából változatlan maradt, várhatóan a kedvező időjárás jót tesz a hozamoknak, a teljes termelést 136,5 millió tonnára prognosztizálják.

A FAO felfelé korrigálta a 2022-es év gabonakibocsátására vonatkozó előrejelzését 2 774 millió tonnára, ami azonban 1,3%-kal elmarad a 2021-es eredménytől. A nemzetközi gabonakereskedelem eközben 1,8%-kal zsugorodhat.