Nagy felfedezést tettek: negyvenezer milliárd dollárnyi fekete arany bújuk meg a jég alatt. A hideg miatt azonban egyelőre nem megoldott a kitermelésre, de úgy tűnik, hogy a nemzetközi egyezmények lejártát követően, valamint a geopolitikai feszültségek és egy lehetséges energiaválság miatt a nagyhatalmak összecsaphatnak az Antarktiszon rejlő hatalmas olajmezőn.

Az oroszok érdeme minden?

Egy orosz geológiai ügynökség hajója nemrég hatalmas kőolaj- és földgáztartalékot talált az Antarktisz felszíne alatt. Ez sokszorosa lehet a korábban ismert készleteknek, ami végül óriási vitát robbantott ki a területre igényt tartó országok és a Déli-sarkon dolgozó tudósok között, hiszen egyelőre nem tudni, hogy kinek van joga kiaknázni a lehetőségeket - írta meg a Világgazdaság.

Az Alekszandr Karpinszkij orosz sarkkutató hajóra szinte senki sem figyelt fel, amikor 2020 februárjában az Antarktiszról visszatérve kikötött Fokvárosban. Abban az időben mindenki a koronavírus-járvánnyal volt elfoglalva, ezáltal a felfedezésről senki sem tudott. Májusban viszont kiderült, hogy egy hatalmas méretű kőolaj- és földgázmezőt talált az északi sarkkörben. Ez 511 milliárd hordónyi olajat jelent, amelynek értéke 40 ezermilliárd dollár felett van.

Tovább nőhet a feszültség

A probléma az, hogy a világ legnagyobb méretű fosszilis tüzelőanyag-készletének felfedezése idő előtt növelheti a feszültségeket az egyes nagyhatalmak között. A félsziget a legjobban megközelíthető területe a kontinensnek, amire az Egyesült Királyság, Chile és Argentína is igényt tartana.


Az orosz kormány a felfedezést követően bejelentette, hogy olajkutakat fúrnának ezen a területen, azonban Moszkva és a világ többi országa számára ez még lehetetlen. Ennek oka, hogy az Antarktisz jelenleg az 1959-es Antarktiszi Szerződés hatálya alá tartozik, ez minden ipari projektet megtilt a területen.

A szerződést azért hozták létre, hogy biztosítsák a kontinens békés célokra való felhasználását. Nem akarták, hogy az nemzetközi viszálykodás színterévé váljon. Ez viszont alig egy kis védelmet nyújt a kitermelés ellen, a mostani geopolitikai helyzet miatt az oroszok és tulajdonképpen bárki más dönthet úgy, hogy végül ráteszi a kezét az új olajmezőre.

"A szerződés 2048-ban lesz újratárgyalva, ám most is csak gyenge jogi pajzsként szolgál az antarktiszi természeti kincsek számára. A Nyugattal hadakozó Oroszország, a gazdasági válsággal küzdő Argentína vagy akár Kína is fittyet hányhat erre, ha hozzá akarnak férni az olajhoz"

– nyilatkozta Klaus Dodds, a Royal Holloway College geopolitika professzora és Antarktisz-szakértő a Telegraph-nak.

Mindenki vágyik rá

A készlet kiaknázása sok ország érdeke, hiszen ez teljes mértékben felborítani az energiapiacot. Az antarktiszi jég alatt található olajmezők mérete azonban beárnyékolja Venezuelát, amely a világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező országa.

Nem jó hír Szaúd-Arábia számára sem, amely a közel-kelet olajkereskedelem vezetője. Emellett nem örülnek Kanadában sem, ahol 160 milliárd hordóval az Egyesült Államok legfontosabb beszállítója.

A jég még több száz évig nem olvad el az Antarktiszon - fotó: pexels.com

Egyelőre nem lesz változás

A szerződés és az igénylő nemzetek ellenére az olajra egyelőre senki se tudja rátenni a kezét. Hiába a klímaváltozás, a több kilométer mély jégrétek egy darabig biztosan nem fog eltűnni. Ehhez még évszázadokra van szükség. Vannak azonban országok, amelyeknek megérné a költségek üzemek kiépítése és a nemzetközi jog megsértése.