Fórián Zoltán, az Erste Bank agrárszakértője azt mondta az idei Erste Agrárvacsorán tartott előadásában, hogy (sajnos) ennél izgalmasabb időket nehéz elképzelni, mint amelyek most uralják az agráriumot. "Új mezőgazdaság van születőben" – jelentette ki. Meglátása szerint annyi minden változott meg egyszerre és radikálisan, hogy szinte lehetetlen visszatérni az általunk normálisnak gondolt világba.

Új mezőgazdaság születik

Az új mezőgazdasági megszületéséhez azonban rendszerszintű változásra van szükség, mert a 3-4 növénykultúra termesztése nem csak a gazdatársadalomban rögzült, hanem a vetőmag-előállítást, a feldolgozóipart és az értékesítést is ez határozza meg. "Olyan régóta megyünk ugyanabban a nyomvályúban, hogy az összes rendszer hozzáidomult ehhez" – mondta.

Röviden azt is bemutatta, milyen terménypiaci kilátások rajzolódnak ki 2024-re:

az előrejelzések szerint a túlkínálati pozíciók tartósan fennmaradnak jövőre is, nehéz olyan növénykultúrát választani, amivel nyereségre lehet számítani.

A megoldás rendszerszinten érkezhet, viszont az egyéni gondolkodásban is érdemes változtatni: ki kell vennünk a hozamokat a gondolkodás középpontjából és a nyereséget kellene erőltetni. "Nem a szép, nagy hozamok fogják nekünk a nyereséget hozni, hanem a jobb költség-bevétel arány." Szintén fontosnak nevezte, hogy ne csak a termelésre koncentráljon a gazdálkodó, hiszen pénzt a folyamat végén lehet keresni. A tárolásra és az értékesítésre sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.

A gazdálkodási szezon végén lehet pénzt keresni, nem elég, ha sikeresen eljutottunk az aratásig – Fotó: Shutterstock

Egyetlen biztos pont a támogatási rendszer, amelynek ugyan vannak kihívásai, de cserben hagyni nem fog minket.

Korábbi interjúnk Fórián Zoltánnal itt olvasható: Azért gazdálkodsz, hogy pénzt keress?

A területalapú támogatással nem ez volt a terv

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára előadásában a támogatási rendszerrel kapcsolatban osztott meg érdekes információkat. A területalapú és állatlétszám alapú támogatások ma a támogatási rendszer legfontosabb elemei. Ugyanakkor ezek bevezetését 1992-ben ideiglenesre tervezte az EU, azzal a céllal alakították ki, hogy tompítsák a gazdálkodók számára a piaci körülmények okozta árhullámzást.

Az eredeti terv az volt, hogy fokozatosan kivezetik a közvetlen támogatásokat, de erre nem került sor, és mára teljesen beépültek a termelési rendszerbe és a kapcsolódó iparágakba is (földügyletek, logisztika, feldolgozás, stb.). Eltelt azóta több mint 30 év, a kivezetés nem történt meg, ezért az unió elkezdte a támogatást feltételekhez kötni, ezt világosan látjuk a KAP Stratégiai Terv szabályrendszerében is. "Nem gondolom, hogy ez változni fog, nem fogunk visszatérni 1992-be, hogy feltétel nélkül tudjunk hozzájutni a területalapú támogatáshoz" – jelentette ki.


Fontos változás a korábbi rendszerhez képest, hogy most az I. és II. pilléres támogatásokat is egy közös stratégiai tervbe kellett tenniük a tagállamoknak. Ennek a tervnek célkitűzései, indikátorai vannak, amelyeket teljesíteni kell, és következménye van annak, ha nem teljesülnek a vállalások. De nem csak a gazdálkodók, kedvezményezettek számára új ez a rendszer, hanem a szabályozó rendszer szempontjából sem a járt úton járunk.

Vidékfejlesztési támogatásokra 2027-ig 2900 milliárd forint áll rendelkezésre, melyből 600 milliárd forint az EU-hozzájárulás, 2300 milliárd forint pedig a hazai forrás. Mint mondta, a következő időszakban minden szükséges fejlesztést végre tudunk hajtani ezeknek a forrásoknak a segítségével. A beruházási pályázatok megjelenésének menetrendje ITT érhető el. 

Mik lehetnek azok az utak, amelyek segítik a szerkezetváltást?

Új helyzet van, amely nem hasonlítható más piaci válsághoz. Tarpataki Tamás azt mondta, a korábbi piaci válságok okai jól azonosíthatóak voltak.

A mostani válság kezelésére az EU szabályozásában rendelkezésre álló eszközrendszer már nem alkalmas.

A hazánk részéről bevezetett ukrán importtilalom egyelőre kezeli a beáramló ukrán gabona problémáját, de az EU más országaiban ettől függetlenül megjelenik az ukrán termék, ami közvetetetten a hazai piacra is hatással van.

Ennek a helyzetnek ráadásul nem látszik a vége, hiszen Ukrajna közeledik az Európai Unióhoz, így ha a háború véget is ér, akkor is számolnunk kell az ukrán termékek jelenlétével.

A kitörési pont a piaci válságból egyrészt az lehet,

  • ha speciálisabb mezőgazdasági termékek előállítására koncentrálunk (vetőmag, biotermék, magasabb aminosavtartalmú, magasabb rosttartalmú termékek, gluténmentes termékek, stb.),
  • illetve fokozzuk a feldolgozás mértékét, és nem a tömegtermények piacán versenyzünk az alapanyagainkkal.