Megszületett a döntés az agrárgazdaságok átadását szabályozó törvényről

Jogszabály született az agrárgazdaságok átadásáról

A generációváltást hivatott segíteni a mezőgazdaságban az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény, amelyet 138 igen szavazattal, egy nem ellenében és egy tartózkodás mellett szavazott meg az Országgyűlés a kormány javaslatára.

Ezen gazdaságok átadását nehezíti, hogy rendezni kell a beszállítói, termékértékesítési, vállalkozási szerződésekben a különböző támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségek átvállalását, a jogutódlást és a hatósági engedélyek módosítását, ami tucatnyi átruházási szerződés megkötését teszi szükségessé.

A jogszabály célja, hogy egyszerűbbé váljon a gazdaságok átadása

A jogszabály egyik célja ezért az adminisztrációs terhek könnyítése egy gazdaságátadási szerződés által, amely a gazdaságot átadó és az átvevő konszenzusán alapul. Mindez a föld tulajdonjogának, használatának megszerzése, a hatósági engedélyek módosítása, a szerződések átruházása és a pályázatok, támogatások átadása-átvállalása kérdésköre minél gyorsabb rendezését célozza.

Az a gazdálkodó, aki mindezeket a feltételeket nem vállalja, de szeretne felhagyni a gazdálkodással, továbbra is eladhatja a gazdaságát.

A gazdaságátadási szerződésnek négy típusa lehet

A gazdaságátadási szerződésnek négy típusa lehet:

• adásvételi,
• ajándékozási,
• tartási és
• járadéki szerződés.

A felek mind a négy típust kiegészíthetik a földek használatával, vagyis megállapodhatnak abban, hogy az eredeti tulajdonos a földeket megtartja, így az számára is bevételt biztosít.

A gazdaságátadónak vállalnia kell, hogy nem kezd új gazdálkodó tevékenységbe. A sikeres generációváltás érdekében azonban a törvény lehetőséget ad arra, hogy az eredeti gazdálkodó a nála legalább tíz évvel fiatalabb átvevővel legfeljebb öt évig együttműködhessen a tudás átadása érdekében.

Csökkennek az adminisztrációs terhek a gazdaságátadási szerződéssel – Fotó: pixabay

Főszabályként a gazdaság tulajdonjoga az együttműködés végén száll át a gazdaságátvevőre, aki eddig az időpontig teljesíti a feltételeket vagy fizeti meg a teljes vételárat. A gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéssel minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben a gazdaságátadó helyébe lép. A jogszabály 2023. január 1-jén lép hatályba.

Tizenhét jogszabály változik az agrártárgyú törvénycsomagban

Tizenhét jogszabály apróbb korrekcióját tartalmazza az agrártárgyú törvények módosítása, amelyet 138 támogató szavazat és két tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés.

Az alábbi pontokat érintik a korrekciók:

• A jövőben speciális adózási szabályok segítik azokat a gazdálkodó egyéni vállalkozókat, akik nem szüntetik meg tevékenységüket, csupán a jövőben őstermelői keretek között folytatják azt.

• A megváltozott közigazgatási környezethez igazodva változnak a vadgazdálkodás szabályai. A vadászkamarai törvény a jövőben lehetőséget ad az elektronikus ügyintézés bevezetésére, a kamara egységes tagnyilvántartó rendszerének megújítására, hogy a mintegy 67 ezer magyar hivatásos és sportvadász adatigényeit ki tudja elégíteni.

• Az erdőtörvény úgy változik, hogy például az erdőtelepítés után járó uniós támogatást akkor se kelljen visszafizetni, ha azt valaki megszűnő megbízási szerződés alapján végezte el.

• A Nemzeti Földalapról szóló törvénybe bekerülnek a Tokaji életpálya nevű programhoz szükséges földjuttatás szabályai. A program célja a fiatalok elvándorlásának megállítása a borvidékről.

Az agrártárgyú törvénycsomagban 17 módosítást szavazott meg a parlament – Fotó: pixabay

• A népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosítása mindössze egy technikai pontosítást tartalmaz.

• Az agrárkamarai törvénybe tagnyilvántartással kapcsolatos változtatás kerül.

• A halgazdálkodási törvényben a gazdálkodási jog átadását pontosították.

• A földforgalmi törvény részben az új ingatlan-nyilvántartási törvény miatt változik.

• A jövedéki adóról szóló jogszabály módosítását az új bortörvény hatálybalépése indokolja.

• A szociális hozzájárulási adóról szóló jogszabály módosítása szintén az őstermelői szabályokhoz kapcsolódik.

• Az öntözéses gazdálkodásról szóló módosítását pedig gyakorlati tapasztalatok indokolják.

• Változik a részaránykiadási eljárásokat lezáró jogszabály, az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó törvény és a családi gazdaságokról szóló jogszabály.