A napokban zajlott le a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) tisztújító közgyűlése, a szervezet szoros együttműködésben dolgozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A tisztújító közgyűlés után Győrffy Balázst kérdeztük a két testületet összekötő szálakról, aki a NAK elnöki tisztsége mellett a Magosz alelnöki pozícióját is betölti.

Győrffy Balázs és Jakab István

Jakab István, a Magosz elnöke és Győrffy Balázs, a NAK elnöke – Fotó: Győrffy Balázs Facebook oldala

"A kamarai rendszer eredeti logikája jól szolgálta azt a célt, hogy a kamara a különböző gazdaszervezeteket, érdekképviseleteket, szakmai közösségeket egy olyan alapnak tekintse, amelyekre építkezni tud, tehát a Kamara nem egy önmagáért való szerveződés. Azért is alakult úgy a kamarai jogszabály, hogy a választásokon érdekképviseletek, szakmai szervezetek indulhatnak" – részletezte az Agroinform kérdésére a NAK elnöke.

Mint mondta, a NAK nem érdekelt abban, hogy a választáson indulni képes érdekképviseleteket háttérbe szorítsa, azok helyett szerepeljen, hanem hogy elvégezze azt a munkát, amit a vonatkozó jogszabályok rá kötelezően meghatároznak. "Ezt a feladatot pedig úgy kell elvégeznünk, hogy erősítsük azokat a szervezeteket, amelyekre épül a kamara" – hívta fel a figyelmet Győrffy Balázs.


A legutóbbi kamarai választáson is nagyon sok szereplő fogott össze, hogy képviseljék az egyes ágazatokat. A Magosz tisztújítása a Magosz tagság szavazatai alapján dőlt el, a kamarai választásokon viszont minden gazdálkodó szavazhatott. Erre a választásra a Magosz állított listát, amelyet sikeresen meg is nyert. Ebben a kontextusban igyekeznek jól együttműködni, a két szervezet között napi szinten zajlik a kapcsolattartás és a szakmai munka. Ennek a szakmai munkának a szerepe rendkívüli módon felértékelődik most, hiszen szinte soha nem látott kihívásokkal kell megküzdeniük azoknak, akik a mezőgazdaságban szeretnének boldogulni.

Kihívásból van éppen elég

1. Technológiai változások

"Ha az ember versenyképes akar lenni, akkor nyitottnak kell lenni az újra. Arra kell, hogy törekedjen, hogy mind a szellemi, mind a fizikai újdonságokat megértse, és alkalmazza. Van lehetőség arra, hogy naprakészek maradjunk, bár egyre gyorsabban jelentkeznek az újabb feladatok, újítások, amelyekkel bizony nem könnyű lépést tartani" – emelte ki Győrffy Balázs a technológiai újítások jelentőségét.

2. Pandémia, háború, és ezek következményei

A koronavírus-járvány alatt is sok tényező nehezítette a gazdák munkáját, mint ahogyan igaz ez a társadalom egészére, most viszont a háború következtében az energiellátás került a figyelem középpontjába. A mezőgazdaság egy viszonylag energiaigényes ágazat, és itt nem csak az üzemanyagra lehet gondolni, hanem a műtrágyára is, aminek az elérhetősége mostmár folyamatosan aggodalom tárgyát képezi, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyibe kerül.

3. Állatbetegségek

Az állattenyésztési ágazatban az utóbbi években egyre több problémával kell szembe nézni, a jövedelmezőség nehezen tartható, ráadásul a folyton jelentkező állatbetegségek (madárinfluenza, afrikai sertéspestis) is egy pillanat alatt megtörhetik egy-egy állattartó telep működését.

4. Zöld szervezetek tevékenysége a gazdák ellenében

A zöld szervezetek jó szándéka többnyire vitathatatlan, azzal viszont vannak gondok, hogy a törekvéseik sokszor kontraproduktívak, még akár a környezetre nézve is. "Amit a legnagyobb hibának tartok a zöld szervezetek részéről, ha gazdákra nem partnerként, hanem ellenségként tekintenek. Ez is egy olyan feladat, amivel kezdenünk kell valamit, mert súlyos következményei lesznek annak, ha a torz következtetések elfogadása többségre jutnak a társadalomban. Akkor egész egyszerűen az élelmiszer-ellátásunk kerül veszélybe" – zárta mondandóját a NAK elnöke.