2023-ban halastó művelési ágban 30 026 hektár tóterület szerepelt a nyilvántartásban, ebből az üzemelt tóterület nagysága 26 836 hektár volt. Magyarországon 2023-ban az üzemelt halastavak 68,8 százalékán étkezési hal, 21,4 százalékán növendék hal előállítása történt, 7,6 százalékát ivadéknevelésre, a fennmaradó 2,2 százalékot pedig egyéb célra hasznosították a termelők – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentéséből.

Hozzáteszik, hogy Magyarországon a tógazdasági haltermelés mennyisége 2023-ban 19 673 tonna volt, amely az előző évitől 7,3 százalékkal maradt el, azonban, ha az adatokat régiós szinten vizsgáljuk, akkor például az Dél-Alföldön 21,3 százalékos termelésvisszaesés is látható.

A 2023-as étkezési haltermelés nemcsak az előző évhez képest volt alacsonyabb, de az elmúlt négy évben is a legalacsonyabbnak bizonyult.

A hazai halhústermelés jelentős részét három régió adta 2023-ban: a haltermelés 80,0 százalékát az Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon állították elő. Az adatokat vármegyei szinten vizsgálva elmondható, hogy a legnagyobb halmennyiséget Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében termelték, ezt követte sorrendben Hajdú-Bihar majd Békés és Somogy vármegye, de jelentős mennyiséget halásztak le még Bács-Kiskun, Tolna, Baranya és Fejér vármegyékben is – részletezi az AKI.

Étkezési haltermelés alakulása Magyarországon

Étkezési haltermelés alakulása Magyarországon – Fotó: AKI

A magyar tógazdasági haltermelés pontycentrikus. A tógazdaságokban előállított étkezési célú haltermelés 82,0 százalékát az étkezési ponty adja. 2023-ban 11,04 ezer tonna volt a termelés. A hektáronkénti összes halszaporulat 490 kilogramm, míg a pontyszaporulat 404 kilogramm volt 2023-ban – emelik ki.

A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési méretű amur a megtermelt halmennyiség 4,2 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid együttesen) 7,2 százalékát adta 2023-ban. Az étkezési célú, értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) előállított mennyisége 2023-ban 280,8 tonnát tett ki.

A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal mennyisége 182 tonna volt, ami 19,5 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi 226 tonnához képest. Halgazdálkodási vízterület (horgászat, természetes víz) telepítésére 2022-ben 2836 tonna halat értékesítettek a termelők, 2023-ban hasonló mennyiség: 2850 tonna hal értékesítésére került sor a termelők beszámolója alapján – írja a jelentés.


Magyarországon 2023-ban intenzív haltermelési rendszerben termelt hal mennyisége 5664 tonna volt, ami az előző évhez mérten 10,3 százalékos visszaesést jelentett, az étkezési célra megtermelt hal mennyisége 4386 tonna volt. Ennek 93,6 százaléka afrikai harcsa volt.

Az intenzív haltermelés fajonkénti megoszlása

Az intenzív haltermelés fajonkénti megoszlása – Fotó: AKI

Az afrikaiharcsa-termelés nagy aránya (és növekedése) többek között azzal magyarázható, hogy ez a halfaj a levegő oxigénjét is képes hasznosítani, ezenkívül magas az ammóniatűrő képessége, illetve jól viseli a nagy telepítési sűrűséget, valamint növekedési és takarmányhasznosítási képessége is optimális. Az afrikai harcsa előállítása egész évben évszaktól függetlenül történik, jellemzően geotermikus energia hasznosításával. Az intenzív termelésben tokfélék, pisztráng, szürkeharcsa és süllő termelése történt a zárt rendszerekben – áll az AKI jelentésben.

Indexkép: Shutterstock