Emiatt egyébként például Belgiumban már korábban betiltották ezeket az állatvágásokat, 2019-től tilos rituális módon levágni az állatokat. Ahogyan hazánkban is, úgy Európa más országaiban is jobboldali pártokhoz köthető a kezdeményezés. Most Magyarországon a Mi Hazánk Mozgalom egyik parlamenti képviselője, Szabadi István érvelt a rituális állatvágások tiltása mellett. November 7-i sajtótájékoztatóján azt mondta: sem a kóser, sem a halal vágás előtt nem kábítják el az állatokat, amivel indokolatlanul okoznak nekik felesleges szenvedést.
Hozzátette azt is, hogy a közeljövőben benyújtandó kezdeményezése illeszkedik az európai szabályozáshoz és joggyakorlathoz, hiszen több államban – így Belgiumban, Dániában, Norvégiában, Svájcban, Svédországban és Szlovéniában – is érvényben van hasonló korlátozás (MTI).
A muszlim és zsidó mészárosok azonban azt vallják, hogy az állatok rituális leölése messze áll az állatkínzástól, ugyanis az előírásokban az is benne van, hogy egyetlen mozdulattal kell elvágni az állat nyaki ütőerét, vénáját, a nyelő- és légcsövét, valamint a bolygóidegeket.
|
A vágás módja egyébként csak egyetlen dolog a számtalan előírás közül, amelyek egy része az átlagfogyasztó számára furcsának tűnhet.
Néhány példa:
- Az emlős állatok közül a páros ujjú patás, kérődzők számítanak kósernak, tehát például a marha és a kecske igen, de a sertés és a ló nem.
- A halak közül azok fogyaszthatóak a kóser szabályok szerint, amelyeknek van oldalsó uszonyuk és pikkelyesek, tehát az angolna és a harcsa kizárva.
- A zöldségek és a gyümölcsök alapvetően kóser élelmiszerek, de a rovarfogyasztás tiltása miatt nagy odafigyelést igényel, hogy van-e a kártevő a terményekben, akár teljes hűtőháznyi zöldség veszítheti el a kóser minősítést néhány rovar miatt.
- A halal előíárok szerint csak olyan állat vágása engedélyezett, amelyet halal élelemmel etettek, egészséges (állatorvosi igazolással).
- Halal állatnak számít a szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, teve, csirke, liba, kacsa és pulyka. A nem-ragadozó vadállatok közül halal a szarvas, az antilop, a zerge, a vad szarvasmarha, a nem-ragadozó madarak mint galamb, veréb, fürj, seregély, strucc.
Útmutatók a kóser és halal élelmiszerekre vonatkozó előírásokról
A kóser és a halal élelmiszer hatalmas piaci lehetőség a magyar termelők számára
Amellett azonban, hogy a rituális állatvágásokkal kapcsolatban lehetnek etikai kétségek, az is igaz, hogy a kóser és a halal élelmiszerek iránti igény folyamatosan növekszik, és hatalmas piaci lehetőséget jelent a magyar gazdálkodók számára is.
A kóser élelmiszerpiacot 19,5 milliárd dollár értékűnek becsülték 2021-ben és 2026-ra 25 milliárd dollárra várják. Ennek a piacnak csak 14%-át teszik ki a vallásos zsidók. Nem véletlenül került sor tavaly májusban arra a konferenciára, amely az Agrárminisztérium, a Tel-Avivi Magyar Nagykövetség külgazdasági szekciójának szervezésében, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésével zajlott. Ennek célja az volt ugyanis, hogy lerántsa a leplet erre a piacra való bekerülés lehetőségeiről. A konferencián sikeres magyar példákat is bemutattak, ami azt bizonyítja, hogy bár nem könnyű megfelelni az előírásoknak, megéri ebbe fektetni az energiát.
Szintén nagy lehetőség a halal piac például a baromfiágazat számára. A halal baromfitermékek iránti igény elsősorban a nyugat-európai, az arab országokban és Törökországban jelentkezik. A világon élő 1,6 milliárd muszlim folyamatosan keresi a halal tanúsítással rendelkező termékeket és szolgáltatásokat, a halal piac egy száguldó vonathoz hasonlítható, amely egyre gyorsabban halad.
Indexkép: Shutterstock