Az MTA elnökének állásfoglalása a COVID-19-járvány negyedik hullámával és a harmadik oltás szükségességével kapcsolatban

A környező országok mellett már itthon is elkezdett emelkedni a koronavírus delta-variánsával fertőzöttek száma. A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként szakértők szakmai véleménye alapján javaslatokkal kívánom segíteni Magyarország Kormányának, szakembereinek és állampolgárainak a felkészülését a negyedik hullámra és megküzdését a COVID-19-járvánnyal.

Aki még nem oltatta be magát, minél előbb kérje az oltást!

Akik még nem tették meg, minél előbb vegyék fel az első, illetve a második védőoltást. A védőoltások a járvány elleni védekezés legfontosabb eszközei, jelen tudásunk szerint hatásosak és biztonságosak, a komoly mellékhatások előfordulásának gyakorisága igen alacsony, különösen a COVID-19 életet veszélyeztető és egészségkárosító hatásaival összevetve. A világ számos országából érkező beszámolók tanúsága szerint a negyedik hullám során kórházba vagy lélegeztetőgépre került COVID-19-betegek csaknem 90%-a az oltatlanok közül kerül ki. Az új koronavírus okozta fertőzésnek egyre jobban ismertek hosszan tartó és súlyos károsító hatásai az érrendszerre, a véralvadásra és az idegrendszerre is, ezért a védőoltások alkalmazása nem csak a halálozások megelőzése érdekében alapvető népegészségügyi feladat.

kronavírus COVID-19

Érdemes mindenkinek megszívlelnie a szakemberek véleményét az oltással kapcsolatosan! – fotó: Shutterstock

Kinek javasoljuk a harmadik oltást?

A Magyarországon már elérhető harmadik oltás a szakmai közlemények alapján jelenleg azoknak javasolt, akiknek szervezetében nem mutatható ki ellenanyag. Ennek vizsgálata kiemelten fontos a 60 év felettiek, az immunhiányos vagy csökkent immunitást okozó kórképekben szenvedő betegek és a fertőzésnek fokozottan kitett (pl. egészségügyben dolgozó, közszolgálatot ellátó) állampolgárok esetében.

Fiatalok oltása

Fontosnak tartjuk, hogy a 12–18 éves korosztály tagjai is megkapják a COVID-19 elleni védőoltást (jelenleg a Pfizer és a Moderna vakcinája már megkapta az erre vonatkozó engedélyt). Különös figyelmet kell fordítani azokra, akik krónikus betegségben szenvednek, fogyatékkal élők, valamint akiknek családtagjai immunhiányos vagy egyéb krónikus betegségben szenvednek. A fiatalok szélesebb körű oltásának indokoltságával kapcsolatban hamarosan több adat is várható, így nemsokára erre vonatkozóan is megalapozott javaslat tehető. Mivel ismertté vált, hogy a fiatalabbak körében is előfordulnak súlyos, esetenként hosszú távú károsodást okozó COVID-19-kórképek, ennek a kérdésnek fokozott figyelmet kell szentelni. Egyetértünk az iskolákban elindított oltási kampánnyal, és azt támogatjuk.

Javaslatok a Kormánynak

A Kormánynak javasoljuk, mindent tegyen meg annak érdekében, hogy minél több magyar állampolgár megkapja az engedélyezett vakcinák megfelelő adagjait, és így sikerüljön a járvány következő hullámát megelőzni. Ezért az alábbiakat tartjuk megfontolásra érdemesnek:

  • a kötelező, az oltási hajlandóságot erősen csökkentő regisztráció eltörlését, az oltások széles körű beadási lehetőségének bővítését, az oltások ajánlásában és beadásában dolgozó orvosok lehetőség szerinti tehermentesítését;
  • a veszélyeztetettek és az idős korosztály antitestszint-mérésének lehetővé tételét állami támogatással;
  • az elzárt, gyakran szegénységgel küzdő településeken az oltásban való részvétel támogatási lehetőségeinek feltárását és bevezetését;
  • vizsgálatok végzését a vakcina visszautasítása okainak jobb megértése, valamint az átoltottság területi, szociális és gazdasági egyenlőtlenségeinek feltárása céljából, majd ezek alapján megtervezett intézkedések végrehajtását;
  • a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget vagy fokozottan érzékeny populációt fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához, amint a járványhelyzet alakulása indokolttá teszi (ez már több európai országban újra gyakorlat, ideértve az éttermek látogatását is).

Hosszú távú kutatások az MTA irányításával

Az ún. hosszú COVID betegség egyre szélesebb körben terheli az egészségügyi rendszert, és komoly gondokat okozhat a felismerése és megfelelő kezelése. A pszichés problémáktól a súlyos idegrendszeri tünetekig változatos formákban jelentkezik, ezért gyógyításához nélkülözhetetlen a tudományos és klinikai elemzés. A kórkép megjelenését jelentősen befolyásolhatja az adott ország népességének gazdasági és szociális helyzete, így ezek a kutatások hazánkban is különösen fontosak.

A Magyar Tudományos Akadémia Magyarország miniszterelnökétől kapott felkérést egy poszt-COVID-stratégia, továbbá egy hosszú távú általános pandémiás terv kidolgozására, amire a Kormány az MTA bázisköltségvetésében 2022-től jelentős forrást biztosít. A Kormány ezenfelül négy akadémiai nemzeti program indítását támogatja, amelyek közül az egyik a COVID-kutatásokra alakuló konzorcium lesz. Mindezek első lépése az MTA új kutatási pályázata.

Az álhírek veszélyei

Az Akadémia határozottan állást foglal azok ellen a főleg a közösségi médiában terjedő, hamis, tudománytalan információk ellen, amelyek a védőoltásokról terjesztenek megalapozatlan, esetenként teljesen értelmetlen álhíreket, és ezzel elbizonytalanítják az oltásra jelentkezőket.

Elképesztő esettel szembesült az Agroinform szerkesztősége a napokban, amikor egy szakmai fórumon a korábbi évekhez képest töredéke látogatói létszám gyűlt össze az értékes előadásokra.

A program zárt térben került megrendezésre, így a szervezők védettségi igazolványhoz kötötték a részvételt.

Sokan jeleztek vissza az érdeklődők közül, hogy ők csak azért nem vesznek részt a rendezvényen, mert nincsenek beoltva, védettségi igazolvány hiányában pedig nem jöhetnek – és egyébként nem is tervezik az oltás felvételét.

Egyikük megnyilvánulását idézzük:

"A mi tanyánkon mi szabjuk meg, hogy mit csinálunk. A jószág is elvetélt a múltkor egy oltástól, mi sem tudjuk, hogy mi van ebben a vakcinában. Nem akarok az oltástól meghalni."

– Ezen sorok láttán bizonyára sokan ledöbbennek és nem akarnak hinni a szemüknek olvasóink, hogy ilyen förtelmes sületlenséget hogyan mondhat egy GAZDA...

Sokszor gondoljuk úgy, hogy bizonyos dolgokat nem kell túlragozni a termelők számára, hiszen aki a természettel összhangban él, az többet tud az "átlagos" polgároknál. Ám ez sajnos nem minden esetben van így. Bizony az oltás-kérdésről még mindig beszélni kell!

Kérjük a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy fontolják meg a szakemberek ajánlásait az oltással kapcsolatban és ne higgyenek az álhíreknek és rosszindulatú pletykáknak. Használjuk most is a józan paraszti eszünket!

– Igric Dominka, szerkesztő / Agroinform.hu

A valóság

A védőoltások nem jelentenek százszázalékos védelmet, és előfordulhatnak mellékhatások is, így ezek folyamatos és nyilvános követése kiemelt jelentőségű feladat, ám ez csak szigorú, transzparens tudományos módszertannal végezve szolgálja a lakosság és a népegészségügy érdekeit. Ma már több százmillió beadott védőoltás követése bizonyítja, hogy a vakcinák hatékonyan védenek a megbetegedéssel szemben, illetve az eddig ismert, esetenként agresszíven fertőző variánsok esetében (lásd delta) jelentősen mérsékelik a megbetegedés súlyosságát. Az MTA bátorítja a tudományos közösséget, hogy a higgadt, kiegyensúlyozott, tényeken alapuló felvilágosítás eszközeivel lépjen fel a tudománytalan, oltásellenes álhírek terjesztőivel szemben.

Magyarország nemzetközi statisztikák szerint is élen jár a COVID-19 elleni átoltottságban. Meggyőződésünk, hogy javaslataink, ajánlásaink alapján tovább javítható Magyarország népességének védelme.

Budapest, 2021. augusztus 27.

Freund Tamás
az MTA elnöke