Rengeteg a pályázati pénz, de nagyon sok a buktató

Kérem, pár mondatban foglalja össze az OTP Agrár ágazatának idei eredményeit és jövőbeni terveit!

Tavaly októberben-novemberben kaptuk meg az idei évi tervszámokat, ami óriási kihívás elé állítottak bennünket. Ez a "mission impossible" kategória, viszont köszönhetően a vidékfejlesztési programnak és az OTP kereskedelmi banki hálózatának, most szeptember végén úgy látjuk, hogy az előzetes prognózisok alapján ezt a tervet tudjuk hozni. A jövő évet még nem látjuk, viszont azt igen, hogy óriási lehetőség előtt áll a magyar agrárium és a hazai pénzügyi szektor is, tekintettel arra, hogy idén a kormány módosította az EU-s pályázatokhoz, a vidékfejlesztési programhoz kapcsolódó társfinanszírozási arányt, amely a korábbi 15%-ról 80%-ra emelkedett.

Szabó István, az OTP Bank Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója – fotó: OTP Bank Nyrt.

Ez azt jelenti, hogy hét évre nagy valószínűséggel 4265 milliárd forint áll rendelkezésre a vidékfejlesztési program II. pillérében. Az átmeneti időszakban 2020-ban és 2021-ben ez az összeg 1500 milliárd forint. Két évre tehát akkora forrás érkezik az ágazatba, mint ami az elmúlt időszakban a 7 éves periódusra volt jellemző. Éppen ezért mi úgy látjuk, hogy most van itt az a lehetőség, amellyel az agrárvállalkozásoknak élniük kell, hiszen az elkövetkezendő időszakban a modernizáció, a digitalizáció és az automatizáció irányába kell elmozdulnia a teljes agráriumnak. Nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is.

Ha az 1500 milliárd forintos átmeneti időszakból megvizsgáljuk azokat a pályázatokat, amelyek beruházásokhoz kapcsolódnak, az durván 900-1000 milliárd forintot jelent, és ez csak a támogatási része, amihez ha még hozzáadjuk a támogatás-előfinanszírozást, valamint bevonjuk a saját erőt, akkor a következő 2-3 évben, mi úgy gondoljuk, a jelenlegi 1400-1500 milliárd forintos agrár-hitelállomány akár meg is duplázódhat. Ez óriási kihívás, nemcsak az agrárium, de a hazai bankszektor számára is.

Éppen ezért a vidékfejlesztési program finanszírozásához kapcsolódó folyamatainkat finomhangoltuk, erőforrást biztosítunk az üzleti terület részére, valamint a hitelengedélyezés részére is, ami azt jelenti, hogy megpróbáljuk a bizonyos feltételeknek megfelelő hiteligényeket becsatornázni egy olyan kiszolgálási modellbe,

amely lényegesen gyorsabb, mint egy normál hitelkérelem elbírálása.

"Most van itt az a lehetőség, amellyel az agrárvállalkozásoknak élniük kell" – fotó: envato

Az agrárpályázati dömping kapcsán vannak-e új (vagy melyek a bevált, jól működő) konstrukciók, amelyekkel a fenntartható gazdálkodásban tudják segíteni az agrárium szereplőit?

Igazából mi az átfogó megoldások hívei vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a pályázatírástól a finanszírozáson keresztül egészen a pályázatmenedzsmentig az OTP Csoport képes arra, hogy az ügyfél igényeit teljes mértékben kielégítse. Amit lehet látni a pályázatok kapcsán, hogy ezeknek a megvalósulása egyelőre még eléggé kérdéses. Mire gondolok? A finanszírozói oldalt nézve a növekedési hitelprogram kivezetése érzékenyen érintette az agráriumot. A most elérhető gazdaságélénkítő programok csak részben pótolják a hiányát.

A professzionális problémakezelés kulcsa lehet a digitalizáció és a precíziós gazdálkodásra átállás – fotó: Pixabay

Természetesen vannak saját forrású hiteltermékeink beruházási oldalról. Ha a pár hónappal ezelőtt elkezdődött kamatemelési ütemet figyelembe vesszük, jelen pillanatban egy tízéves fix forrás kamata 4,25-4,5%, ellenben a korábbi, maximum 2,5%-os kamatmarzzsal. Tehát megduplázódott a kamatteher. Így pénzügyi oldalról kérdésessé válhat bizonyos nagy összegű beruházás megvalósítása. Valamint, ami további probléma, hogy hiába áll rendelkezésre nyertes támogatási okirat, építőipari beruházásról beszélünk, és jelentős építőipari vagy építőanyag-dráguláson vagyunk túl.

Az építőipari szektor robbanásszerű áremelkedése hogyan érinti a vállalt pályázati kivitelezéseket?

Jelenleg nem tudjuk, hogy ez már a drágulási hullám teteje, és csökkenni fognak az árak, vagy éppen ellenkezőleg.

Tehát adott esetben egy 50%-os támogatási intenzitással megvalósuló projekt nem biztos, hogy a végén 50%-os támogatási intenzitást jelent.

Hiszen a növekedő kivitelezési költségek, a növekedő építőipari munkadíjak, az élő munkának a költsége jelentősen emelik ezen költségeket. Lehet, hogy a végén csak 30%-os támogatást jelent vagy jelenthet, és ezeknél a beruházásoknál, főleg az ÁTK-s illetve a kertészeti beruházásoknál tényleg jelentős költségnövekedésről beszélhetünk.

Mit tehetnek a támogatottak? Az Agroinform.hu legutóbbi szakmai webináriumán éppen a pályázatok pénzügyi vonatkozásával kapcsolatban hangzott el egy kérdés a résztvevők részéről. Az építőipari árrobbanás miatt a pályázó módosíthatja-e vállalását, van-e lehetőség a kiíróval kommunikálni a témában?

Vannak erre tervek, folynak ezzel kapcsolatban különböző szakmai egyeztetések. Arra van lehetősége az ügyfeleknek, hogy visszaadják a kapott pénzt, és legközelebb, a következő Építési normagyűjteményben meghatározott árakkal be tudják nyújtani a pályázatot. Alapesetben nem ennek kellene megoldania a problémát. Egy tudatos pályázati kiírás kell, ami szerintem meg is történt, csak a csillagok szerencsétlen együttállása okozza ezt az óriási problémát, legyen szó az infláció világszintű elszabadulásáról, a nagyhatalmi érdekekről, gondolok itt Kanada és az USA viszonyára a faár emelkedésével kapcsolatban, és ezek pillanatok alatt begyűrűznek Európába is. Egy globális piacon dolgozik mindenki, és ezen minden egyes döntésnek vannak következményei. Van, amelyik rövid távon jelentkezik, van, amelyik hosszú távon, és az a kérdés, hogy milyen időhorizonton marad meg ez az árdinamika.

Azt is lehet látni, hogy óriási az inflációs nyomás minden jegybankon. Nem rég jelent meg a Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzése: a korábbi 4,1% helyett már 4,6-4,7%-os inflációval számolnak. A jegybank az alapkamatot 15 bázispontos emeléssel 1,65%-ra emelte. Ennek ellenére nem tudjuk, mit hoz a jövő. Amíg az elmúlt időszak kegyelmi időszak volt, mert igazából az infláció alacsony maradt, volt rengeteg kedvezményes forrás, növekedési hitelprogram, ami elősegítette beruházások megvalósítását. Most pulzál minden, és érkeznek a külső hatások, amire a kormányzat, a jegybankok próbálnak reagálni. Ezeknek a reakcióknak az ideje és a hatása kérdéses.

Rengeteg pénz jelent meg a vidékfejlesztési program kapcsán állattartó telepek korszerűsítésére – fotó: Pixabay

Finanszírozói szemmel milyennek látja általában a mezőgazdaság-állattenyésztés jelenlegi, hazai helyzetét?

Én olykor optimista vagyok, máskor pesszimista. De most megpróbálok realistán, banki szempontokat figyelembe véve válaszolni. Látjuk azt, hogy rengeteg pénz jelent meg a vidékfejlesztési program kapcsán állattartó telepek korszerűsítésére. Ezt, ha önmagában értékelem, akkor meg kell emelnem a kalapomat, tekintettel arra, hogy soha az életben nem volt egyszerre ennyi forrás megnyitva a baromfiágazat, a sertés-, illetve a szarvasmarha-ágazat részére.

Ellenben az inflációs hatásokat és az építőipari árak elszabadulását figyelembe véve finanszírozói oldalon is el kell gondolkodni, hogy egy adott beruházásnak a kivitelezése megtörténhet-e, mert egyrészt kivitelezői problémák jelennek meg, másrészt a kivitelezés is, ha finanszírozói szemmel nézem, komoly kockázati tényező lehet.

A beruházásokon túl a normál likviditási kérdéseket is feszegetve teljesen mások az árak az input oldalon és az output oldalon. Tehát az, hogy a takarmány ára pillanatok alatt majdnem megduplázódott, óriási gondot jelent. Az egyes ágazatok szenvednek a különböző vírusoktól, és a magyar piacra ömlik be a különböző tőkehús, legyen szó Németországról vagy Spanyolországról, ami probléma lehet az árakat illetően. Európában igazából a németországi árak határozzák meg a malac illetve a sertéshús árát, és nem biztos, hogy tudják érvényesíteni ezeket az árakat a termelők.

Jelenleg a sertéságazatban a termelők nagy része veszteségesen működik – fotó: envato

Finanszírozói szemüveggel nézve a baromfiágazat köszöni szépen, úgy-ahogy rendben van. Semleges szerintem a tejelőszarvasmarha-ágazat jelenlegi helyzete, ott óriási likviditási problémákat nem látok, viszont a sertéságazatban komoly gondokkal lehet szembesülni. Per pillanat a termelők nagy része veszteségesen működik. Van, amikor a sertésár felmegy, de most tartósan lent van. Az inputárak az egekben, az önköltség 60-70%-a egyébként a takarmányozáshoz kapcsolódik, ugyanakkor az energia ára szintén emelkedik.

Én most kormányzati beavatkozást mindenféleképpen fontosnak tartanék a sertéságazat átmeneti problémáinak kezelésére.

Agrármérnök végzettsége mellet ki tud-e emelni valamit, ami személyesen köti Önt az agráriumhoz, esetleg a Hód-Mezőgazda Napokhoz?

A Hód-Mezőgazda napokhoz: körülbelül tíz éve kezdett el az OTP Bank rendszeresen megjelenni a kiállításon. Ez volt az első olyan kiállítás, amin tíz éve, miután megalakult az Agrárágazati igazgatóság, először megjelentünk. Az agráriumhoz a végzettségem köt, és éppen ezért tudom érteni és értékelni azt a kihívást, amivel a gazdák, és főleg az állattartók, az állattenyésztéssel foglalkozók szembesülnek. Tudom, milyen kitartás kell ahhoz, hogy az év 365 napján, 24 órában maximálisan odafigyeljenek. Ez egy olyan ágazat, amit kellő elhivatottság nélkül szerintem nem sokan vállalnak.

Azt lehet látni, hogy óriási fejlődés volt a hazai állattenyésztésben. A dán, holland technológiák tömkelege jelent már meg, és nagyon sok helyen ezt alkalmazzák. Működnek itthon is integrációk legyen szó baromfiról vagy sertésről. Magyarország kis ország, nem mi fogjuk a világpiaci árakat, sőt még az európai árakat sem befolyásolni.

Viszont ha mindent megteszünk a költségek kontrollja érdekében, és modernizálunk, adoptáljuk azokat a technológiákat, amelyek külföldön nagyszerűen működnek, akkor lehet igazán eredményes, a jelenleginél is eredményesebb az állattenyésztés.

Itt pár százalékos árbevétel-arányos eredményről beszélünk vagy beszélhetünk.

Sokan már kongatják az állattenyésztés vészharangját. A sertések száma drasztikusan csökkent az elmúlt időszakban, függetlenül a kormányzati elképzelésektől, de vannak olyan ágazatok, pl. a brojlercsirke, ami viszont zseniálisan működött. De ott is az integráció és a professzionális kezelés a kulcs, emellett, csakúgy, mint a mezőgazdaság egyéb területein és a szántóföldi növénytermesztésben, a digitalizáció és a precíziós gazdálkodásra való átállás.