Intelligensebb fejlesztéspolitika létrehozása a cél, amely jobban illeszkedik az egyes gazdasági régiók igényeihez – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter csütörtökön Székesfehérváron, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvénysorozatának hetedik állomásán.
Navracsics Tibor rámutatott, a fejlesztéspolitika újraalakításával el kell érni, hogy a 2028-tól induló, hétéves uniós pénzügyi keretterv már alapvetően területi szemléletű fejlesztéseket tartalmazzon. Erre azért van szükség, mert hazánkban az egyes régiók különböző fejlettségi szinten állnak, például
az Észak-Alföld és Észak-Magyarország látványosan le van maradva Budapesttől, de még a Nyugat- és a Közép-Dunántúl is a felét tudja csak elérni a fővárosi átlagnak.
Megjegyezte, hogy nemzeti szinten lehetnek ágazati célok, de "erős érvek szólnak a régiós elosztás mellett".
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter előadást tart Új feladatok, új megoldások címmel a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvénysorozatának hetedik állomásán, Székesfehérváron 2022. november 10-én – Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy mindezek ellenére Budapesten sincs minden rendben, hiszen Pozsony, Varsó és Prága is megelőzi a "nagyvárosok ligájában", ugyanakkor míg a magyar főváros 2004-2020 között 129-ről 153 százalékra erősödött az uniós fejlettségi átlaghoz viszonyítva, addig az Észak-Alföld 42-ről 49-re, de a Nyugat-Dunántúl is csak 66-ról 70-re.
A tárcavezető szerint a fejlesztéspolitikának a jövőben kiegészítő szempontként figyelembe kell vennie Budapest "kisugárzását", mert ebben a "gyűrűbe" Székesfehérvár is éppen úgy beletartozik, mint Tatabánya, Kecskemét, Eger, vagy Salgótarján, ahová "a főváros perceken belül odaér". Hozzátette: ezeknek a városoknak dönteniük kell, hogy a főváros felé fordulva a "gazdasági gravitációs pontot szolgálják és annak részeként élnek", vagy megpróbálnak ettől eltérő irányt véve decentrumként, önálló gazdasági életet működtetni.
Navracsics Tibor kiemelte, hogy nincsen ebben a helyzetben és
jó esélye van decentrummá válni Győrnek, Szombathelynek, Zalaegerszegnek, Nagykanizsának, Pécsnek, Szegednek, Békéscsabának, Debrecennek és Miskolcnak.
Ezek a városok és az azokat körülvevő térségek jól kiegészíthetik a jövőben a fővárosi gazdaságot, amennyiben megerősítik őket.