Németország az Európai Unió (EU) legnagyobb sertéshús-előállítója, tavaly 5,2 millió tonnával az EU termelésének mintegy negyedét adta. Az ország sertéshús-exportja meghaladta az 1 millió tonnát, ennek 60 százaléka Kínában, további 20 százaléka más kelet-ázsiai országokban talált vevőre.
Lehet, hogy más európai országok veszik át Németország szerepét az ázsiai piacokon, ami levezetheti a felesleg egy részét – fotó: Shutterstock
A sertéspestis németországi megjelenése és az ennek következtében elrendelt importtilalom miatt tehát jelentős mennyiségű hús szorulhat be az EU-ba. A sertéságazat hazai szereplői szerint ennek piaci hatásai egyelőre nem egyértelműek. Előfordulhat, hogy más európai országok (pl. Spanyolország, Hollandia, Dánia, Belgium) veszik át Németország szerepét a kelet-ázsiai piacokon, ami levezetheti a felesleg egy részét.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által szervezett videókonferencián a termelők és a feldolgozók egybehangzóan arra kérték a kiskereskedelmi láncokat, hogy – tekintettel a kialakult helyzetre – részesítsék előnyben a hazai hústermékeket.
A feldolgozók fontosnak tartják az uniós magántárolási támogatás bevezetésének kezdeményezését – fotó: Shutterstock
Győrffy Balázs, a NAK elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: az elmúlt hetekben a kamara vezetősége több kereskedelmi lánccal folytatott előremutató megbeszéléséket arról, hogy beszerzéseik során helyezzék előtérbe a magyar élelmiszereket. Így remélni lehet, hogy a sertéshús esetében is így járnak el.
A sertéságazati szereplők az eseményen megvitatták azokat a lehetséges lépéseket, amelyek szükségesek lehetnek a magyar piac egyensúlyának megőrzéséhez. Miután elsődlegesen német, de a teljes uniós piacra kiható problémával nézünk szembe, a termelők és a feldolgozók fontosnak tartják és szorgalmazzák az uniós magántárolási támogatás bevezetésének kezdeményezését, és más területeken – például a regionalizáció kérésében – történő együttes fellépést.
A NAK által működtetett Sertéspiaci Monitoring Bizottság minden héten egyeztetést tart majd a szakigazgatás és a mértékadó piaci szereplők bevonásával, annak érdekében, hogy pontos és hiteles ágazati információkkal segítse az érintetteket a döntéshozatalban.