Horvátországi földrengés – előzmények

Horvátországot a korábbiaknál erősebb, 6,3-as magnitúdójú földrengés rázta meg kedden kora délután. Epicentruma Zágrábtól 46 kilométerre, a közép-horvátországi Petrinja közelében volt, ahol több épület is összedőlt, heten meghaltak és többen megsérültek.

Ezt megelőzően hétfőn kora reggel egy 5,2-es erősségű földrengés sújtotta ugyanezt a területet, amelyet másfél órán belül egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű földmozgás követett.

Szerdán több erősebb utórengést is regisztráltak.

Darinko Dumbovic, Petrinja polgármestere a sajtónak úgy nyilatkozott: a várost és környékét három nap alatt harmadszor érte földrengés. Minden romos ház, amely eddig még bírta, most összeomlott – mondta.

A horvát kormány keddi, késő esti ülésén 120 millió kuna (közel 6 milliárd forint) azonnali gyorssegélyről döntött, amelyet még szerdán átutalnak a földrengés sújtotta megyéknek. Zágráb az Európai Unió Szolidaritási Alapjától remél további segítséget.

A horvát vöröskereszt szerdán számlát nyitott a földrengés áldozatainak megsegítésére.

A földrengés epicentruma 18 kilométerre volt Sziszektől (Sisak) és 37 kilométerre Zágrábtól, fészke pedig 10 kilométeres mélységben. A földmozgást egész Közép-Horvátországban érzékelte a lakosság.

Darinko Dumbovic, Petrinja polgármestere a sajtónak azt mondta: a várost és környékét három nap alatt harmadszor érte földrengés. Minden romos ház, amely eddig még bírta, most összeomlott – mondta, hozzátéve, hogy az emberek már második napja nem alszanak.

A Vecernji List című horvát napilap szerdai beszámolója szerint több százan maradtak fedél nélkül Petrinjában és környékén, kaszárnyában és sportcsarnokban helyezték el őket. Aki tehette, elhagyta a megyét, rokonaihoz vagy barátaihoz utazott.

A sajtó beszámolt az állattartó gazdákról is, akik nem tudnak biztonságosabb helyre költözni, mert jószágaikat nem hajlandók hátrahagyni.

Voltak, akik az autójukban töltötték az éjszakát. Több udvarban tüzeket gyújtottak, hogy amellett melegedjenek, otthonába senki sem mert visszatérni. Sziszekben és környékén még mindig kétezren, Petrinja térségében pedig hétezren vannak áram nélkül – írták a Vecernji List nevű lapban.

További sérültekről és halottakról nem érkeztek jelentések. A hegyi mentőszolgálat kedden hat embert mentett ki a romok alól élve, és hét halottat is találtak a romok alatt. Több tucat sérültje is van a természeti katasztrófának, súlyos állapotban közülük hatan vannak.

Hétfőn kora reggel egy 5,2-es erősségű földrengés rázta meg ugyanezt a területet, amelyet másfél órán belül egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű földmozgás követett. Kedden a korábbinál sokkal erősebb, 6,3-as magnitúdójú földrengés pusztított az epicentrum körzetében.

Szakemberek szerint a hétfői csak előrengés volt, és a keddi lehetett a főrengés. Utórengésekre több hónapig is számítani kell.

Magyarország területén évente átlagosan 100-120 kisebb (mint 2.5 magnitúdójú) földrengést regisztrálnak a szakemberek érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. A magyarországi földrengések általában nem pusztító erejűek. Ez annak köszönhető, hogy az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól. – fotó: Shutterstock

A keddi horvátországi földrengések Magyarországon is károkat okoztak, a biztosítókhoz szerda estig több mint ötszáz bejelentés érkezett, a károk előreláthatólag meghaladják a százmillió forintot – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint Magyarországon a horvátországi rengések közül a keddi, 6,5-ös erősségű földmozgás okozott anyagi károkat, a biztosítókhoz a bejelentések főként Baranya, Somogy, Zala, Tolna megyéből, valamint kisebb mértékben Budapestről, Veszprém, Fejér megyéből is érkeztek. A lakosság jellemzően arról számolt be, hogy levált a vakolat, repedések keletkeztek a fő- és melléképület falán, a födémen, az ablaküveg megrepedt vagy betört, súlyosabb esetekben megdőlt a kémény vagy éppen burkolatok repedtek meg.

Több társaság is jelezte, hogy az adatok nem véglegesek, további bejelentésekre számítanak. A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek az okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket személyesen, telefonon vagy akár e-mailen is. (A szerződések is rögzítik, hogy az ügyfeleknek a károk észlelésétől a bejelentés megtételéig mennyi idő áll rendelkezésükre, ez jellemzően 3-5 nap.)

Az idén a veszélyhelyzet felgyorsította az informatikai fejlesztéseket, a digitalizációt a kárbejelentések területén, már a kárrendezéssel összefüggésben is van online megoldás, ezért több társaság a távoli kárfelvétel választását javasolja az ügyfeleinek, amennyiben a feltételek adottak ehhez az aktuális kár esetében. Van olyan biztosító, amelynél a telefonon bejelentett egyszerűbb esetek egy megajánlott összeg elfogadásával zárulhatnak. Ugyanakkor jelezték, hogy a személyes kárszemléig, amennyiben az mégis szükséges, csak a legfontosabb állagmegóvási munkálatokat végezzék el, és lehetőleg készítsenek mindenről fényképfelvételeket.

Kiemelték, mindenki, aki rendelkezik lakásbiztosítással, számíthat az okozott károk megtérítésére, mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.