Nyugat-európai szakértők szerint a precíziós gazdálkodással évente hektáronként 25-30 ezer forintnak megfelelő összeggel nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, Magyarországon pedig ennél is magasabb, 65-70 ezer forintos eredményességjavulás lenne realizálható, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál – mondta Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója a „DRÓNOK A MEZŐGAZDASÁGBAN” címmel megrendezett konferencián és tanácskozáson Gödöllőn.

Ez 300-350 milliárd forinttal nagyobb termelési értéket jelenthet csak a szántóföldi növénytermesztésben, ami majdnem annyi, mint amennyit területalapú vagy állatalapú támogatásból évente igénybe vesznek a gazdák.

precíziós gazdálkodás

Évi 300-350 milliárd forinttal is növelhető a magyar agrárium kibocsátása a precíziós technológiák használatával

Folyamatos a presszió tehát a termelőkön, hogy a technológiai színvonal emelésével tartsanak lépést a kor követelményeivel, ebben a versenyfutásban pedig a NAIK MGI szerepe kiemelten fontos, hiszen kutatási, fejlesztési és minősítési feladatok is várnak az itt dolgozó szakemberekre, akik azon is dolgoznak, hogy 5-8 éven belül komoly térhódításon menjen keresztül a magyar agráriumban a digitalizáció.

A főigazgató szavai szerint a technológiai újítások egyre több kérdést vetnek fel, amelyek megválaszolására hívta életre a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ azt a konferenciát, ahol szervezett, szakértői keretek között kaphatnak pontos információkat az érdeklődők.

Gyuricza Csaba

A NAIK MGI szakemberei azon is dolgoznak, hogy 5-8 éven belül komoly térhódításon menjen keresztül a magyar agráriumban a digitalizáció

Erre azért is van nagy szükség, mert a rohamléptékű technológiai megoldások gyakorta megelőzik a jogszabályalkotást – az ilyen nemkívánatos helyzeti zavaroknál pedig jobb minél gyorsabban tiszta vizet önteni a pohárba.

Nem a precíziós gazdálkodásra történő átállás költsége a komoly tétel, hanem az a deficit, amelyet annak hiánya évről-évre okoz az ágazatban – fogalmazott a NAIK főigazgatója.