Mi a közös Magyarországban és a világ 2. legnagyobb élelmiszerexportőr országában?

Az idei PREGA konferencián ismét szakértők széles köre találkozott. Az esemény második napján, május 12-edikén délelőtt szakemberek, a vállalati szféra képviselői, kutatók, elemzők, egyéb érintettek gyűltek össze egy különleges interaktiv panelbeszélgetésre az emeleti konferenciateremben, amelyet Hollandia Magyarországi Nagykövetsége szervezett, immár második alkalommal.

A Precíziós Mezőgazdaság: Sci-fitől a valóságig címmel meghirdetett workshopon három precíziós gazdálkodásban jártas gazda, Magyarországról Börcsök András (Bugaci Aranykalász Zrt.) és Bűdi Károly (Agro-tár Kft.), Hollandiából pedig Jacob van den Borne (Van Den Borne Aardappelen) osztotta meg tapasztalatait és válaszolt a közönség kérdéseire, felvetéseire. Az esemény célkeresztjében a hatékony tudáscsere és a jó gyakorlatok határokon keresztül való megosztása állt.

Az eseményt Désirée Bonis, Hollandia magyarországi nagykövete nyitotta meg. A nagykövet nyitóbeszédében elmondta, hogy mind Magyarország, mind Hollandia erős, hosszú mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező ország, és mindkettő lakosságának többszörösét képes lenne élelemmel ellátni. A nagykövet arról is beszélt, hogy a gazdálkodóknak ma évről évre újabb kihívásokkal kell szembenézniük. Ilyen volt a klímaváltozás, a világjárvány, és most az ukrajnai háború miatt kitört élelmezési válság. Ezért manapság szükség van az újabb és újabb megoldásokra, hogy a gazdálkodás fenntartható és jövedelmező maradhasson.

Désirée Bonis, Hollandia magyarországi nagykövete – fotó: Holland Nagykövetség

A workshop négy nagy és mindenkit foglalkoztató témát dolgozott fel:

• a precíziós mezőgazdaság befeketetésigénye és hozzáférhetősége kisebb gazdaságok számára;
• az ökológiai szemlélet és a jövedelmezőség egyensúlya a precíziós művelésben;
• a telekommunikációs és digitális eszközök elérhetősége az idősebb generációk számára;
• a kormányzat szerepe a precíziós technológia alkalmazásában.

Minden panel egy rövid blokkal kezdődött, amiben az előadók elmondták tapasztalataikat, majd a közönség megvitathatta a témát pezsgő szakmai beszélgetés keretein belül. A workshop egy mobil applikációs felméréssel keződött, amiben a közönség megoszthatta a véleményét a négy nagy kérdésről, amit a workshop moderátorai megismételtek az esemény végén. Az eredmények összetett képet festenek:

Szavazás eredménye – forrás: Holland Nagykövetség

Az első szegmensben a három meghívott gazdálkodó egyetértett abban, hogy bár többezer kilométer választja el Magyarországot Hollandiától, a mindennapi tapasztalataik nagyon egybevágnak. A precíziós eszközök ugyanis nem csak futurisztikus nagygazdaságok sci-fiből inspirált játékai, hanem egyre fontosabb eszközök a kisebb gazdálkodók mindennapi munkájában, akik a szigorú zöldítési előírások és szabályzások mellett igyekeznek hatékonyságukat és versenyképességüket megőrizni és növelni.

A beszélgetés során minden résztvevő egyetértett abban, hogy nincs alsó befektetési határa a precíziós átállásnak. "Aki nem megy előre az idővel, annak idővel mennie kell", foglalta össze egy frappáns mottóval Bűdi Károly a tanulságokat.

Ez szervesen elvezetett ahhoz a kérdéshez, hogy mennyire képesek az idősebb generáció tagjai a mai fiatalok által természetesnek vett telekom és digitális eszközök, platformok meghódítására. Bár erről a vélemények egy kicsit megoszlottak, a konszenzus az volt, hogy a fiatal generációk felé a tudásátadásra kiváló a digitális platformok használata, illetve az agrárium, mint vonzó karrieralternatíva, csakis ezen technológiák integrálásával szállhat versenybe a fiatal pályakezdők figyelméért.

Holland-magyar workshop a PREGA konferencián – fotó: Holland Nagykövetség

Abban a témában, hogy a precíziós gazdálkodás mennyire fókuszál az ökológiára, és mennyire a jövedelmezőségre, konstruktív szakmai vita alakult ki. Egy hozzászólás arra figyelmeztetett, hogy nem szabad az inputcsökkentésről feltételezni, hogy az egyenesen arányosan fog környezeti javulást okozni. Bár nem minden vélemény találkozott a panel végére, abban egyetértés volt, hogy mindenképp hasznos a precíziós átállás mindkét szempont (a jövedelmezőség és a környezet) számára is.

A kormányzat szerepe körül szintén érdekes beszélgetés alakult ki. Mind az előadók, mind a közönség azon a véleményen volt, hogy a kormányzat nem csak támogatáskifizető, hanem komoly szerepe kell legyen a szakkormányzásban is. Ilyen a megfelelő keretrendszerek, ösztönzők kialakítása, és olyan szabályzás lefektetése, ami elég rugalmas, hogy a digitális átállás folyamata zökkenőmentes legyen.

Koen van Ginneken, a Holland Nagykövetség mezőgazdasági attaséja – fotó: Holland Nagykövetség

A workshop végén Koen van Ginneken, a Holland Nagykövetség mezőgazdasági attaséja mondta el záró gondolatait. Hangsúlyozta, hogy a mezőgadasági digitalizáció ma általánosan üdvösen fogadott iránya a korral való haladásnak. Az attasé kiemelte, hogy

bár Magyarország és Hollandia között vannak különbségek a gazdasági körülményekben, a gazdálkodók mégis minden nap hasonló kihívásokra válaszolva dolgoznak ki új gyakorlatokat, amelyek megosztásra érdemesek a határokon túlnyúló partnerség keretében,

illetve szükséges ezeket a továbbiakban is folyamatosan építeni a kölcsönös előnyökön alapuló tapasztalatcsere jegyében.

A Holland Nagykövetség agrárosztálya eseményeik meghirdetésével és mezőgazdasági hírekkel rendszeresen saját hírportálján jelentkezik.