Óriási kihívás lesz a 12 százaléknál meredekebb területeken megfelelni az előírásoknak

Sok gazdálkodót foglalkoztat az, hogy az új támogatási rendszerrel élesedő előírásoknak pontosan hogyan lehet majd megfelelni. Rengeteg kérdés merül fel például az HMKÁ 5-ös előírással kapcsolatban, amely a 12%-nál meredekebb lejtésű területeken való növénytermesztés korlátozásaira vonatkozik.

Szűcs András is részt vett a PREGA-n – Fotó: Agroinform

Az erózió elleni védekezés érdekében ezeken a területeken a kapás növényeket csak szintvonalasan vagy erózió elleni védősávok beiktatásával vagy direktvetésben lehet termeszteni.

Szűcs Andrást arról kérdeztük, hogy ők mit terveznek ezzel kapcsolatban, hogyan fognak kukoricát, napraforgót termeszteni.

"Úgy néz ki, hogy a területeink 90 százaléka a 12 százaléknál meredekebb lejtőszögű kategóriába tartozik. Tulajdonképpen a felsorolt lehetőségek közül véleményem szerint a direktvetést lehet megvalósítani, a többit a gyakorlatban egyelőre kivitelezhetetlennek tartom" – mondta András.

Azt is elmondta, hogy miért: a szintvonalas művelés azt jelenti, hogy egyetlen egyenes sor sem lenne a táblán, teljesen szabálytan sorokban kellene vetni, ami aztán az ápolási munkáknál és a betakarításnál is óriási probléma. Hogy nem hatékony így a termelés, az egészen biztos. Alább egy szintvonalakat ábrázoló térképrészlet látható:

Szintvonalas művelés esetén ezekkel a vonalakkal párhuzamosan kellene haladnia a vetőgépnek? – Fotó: Szűcs András

Az erózióvédő sávok kialakítása pedig akkor lenne értelmezhető, ha egy tábla csak egyetlen irányba lejtene, de ez a gyakorlatban általában nem így van, többféle irányban is lejthet egy-egy tábla, tulajdonképpen úgy nézne ki a terület az erózióvédő sávokkal, mint egy sakktábla.

Az a tervünk hosszú távon, hogy ősszel vetünk valamilyen, a talajlazítás, vízmegtartás szempontjából megfelelő takarónövényt, majd tavasszal direktvetéssel vetünk. Ez gondoljuk működőképesnek" – jegyezte meg a főagronómus.

Az is felvetődött, hogy az erodálódott területeknek más hasznosítási formát keresnek.

A precíziós pályázatból megújították a gépparkot

A precíziós gazdálkodás már a napi rutin része a Belvárdgyulai Zrt.-nél, Szűcs András szerint a jövedelmezőség növeléséhez hatásos megoldás a precíziós technikák alkalmazása. Ilyen műtrágyaárak mellett például nem fér kétség ahhoz, hogy csakis differenciáltan érdemes kijuttatni a tápanyagot. "Ha a területen például van egy homokfolt vagy egy erodált, kimosódott terület, oda bármennyi műtrágyát kiszórhatok, nem lesz képes a talaj arra, hogy azt a tápanyagot szolgáltassa a növénynek, amelyből eredményes termelés tud kijönni. Arra törekedünk, hogy minél precízebben lehatároljuk ezeket a foltokat" – részletezte András. Ehhez megfelelő szakembergárdájuk is van, ma már szinte minden precíziós, agrárdigitalizációs folyamatot házon belül meg tudnak oldani. Mint mondta, nem csak az a kihívás, hogy előállítsanak egy-egy térképet, hanem a térkép alapján meghatározott kijuttatás gyakorlati megvalósítása során is akadhatnak problémák. Szerencsére olyan szakembereik vannak, akik felkészültek ezek áthidalására legyen szó tápanyag-kijuttatásáról vagy tőszámbeállításról és vetésről.

Digitalizációs tapasztalatokról számoltak be a PREGA-n a gazdálkodók: Farkas László, Kovács Bálint, Balogh Sándor, Szűcs András – Fotó: Agroinform

A géppark alappillérei: Claas kombájnok, John Deere traktorok RTK-val illetve két Fendt traktor. A precíziós pályázatból szereztek be egy Class 6700 Lexion kombájnt, egy Horsch permetezőt, egy Vaderstad Tempo vetőgépet, talajművelő gépeket, kompaktort, kombinátort és egy 8000-es John Deere traktort.

Kihívások az állattenyésztésben

A Belvárdgyulai Zrt. tevékenysége meglehetősen széles, hiszen a szántóföldi növénytermesztés mellett szőlészettel-borászattal, illetve állattenyésztéssel is foglalkoznak. Az állattenyésztés Magyarországon hosszú idő óta kihívásokkal küzdő ágazat, azok az állattartók, akik külső forrásból tudtak csak takarmányhoz jutni, most a terményárak csökkenésével tudtak levegőhöz jutni. Óriási gond viszont, hogy a felvásárlási árak nem emelkednek számottevően, a boltban már 600-700 forintért is lehet venni tejet, de a felvásárlók körülbelül 220 forintért adnak egy literért. A felvásárlási árak alacsony szintje sajnos az egész állattenyésztési ágazatban komoly nehézséget jelent.

A költségek folyamatosan nőnek, az idei évben például jelentős, 10-20 százalékos béremelést is be kell tervezniük. Nem lehet viszont azt mondani, hogy ölbe tett kézzel nézik, ahogyan emelkednek a költségek, hiszen az állattartáshoz kapcsolódó infrastruktúra korszerűsítésén folyamatosan dolgoznak, a napenergiára való átállást például már korábban meglépték.

Szűcs Imrével, a Belvárdgyulai Zrt. termelési igazgatójával 2022 nyarán készítettünk interjút, amely ITT olvasható.