Patinás helyszín
A Magyar Tudományos Akadémia épületében az ország tudományos múltja, jelene és a jövője találkozik, ez a hely szinergiát képez az időben, egyfajta hidat, nem csoda hát, ha a mezőgazdasági növényvédelmi kutatások egyik legrégebben működő vállalata, a BASF is újra meg újra rálép erre a hídra, már évek óta visszajár ide fenntarthatósági konferenciát tartani.
Az apropó idén az Európai Unió „Termőföldtől az asztalig" stratégiája volt, ami a hazai gazdálkodók mindennapi munkáját is meghatározza majd tíz év múlva, ahogy a mezőgazdasági termelést érintő fenntarthatósági célokat átültetik a gyakorlatba egész Európában.
"Több riportot is készítettem a konferencián az Agroinform olvasói számára, és a következő napokban ezekben bemutatunk majd néhányat a BASF érdekes, konkrét és gyakorlati megoldásai közül, melyek nem is annyira a fenntartható jövőre, de már a jelen kihívásaira – például az egekbe szökő műtrágyaárakra – is válaszokat adhatnak a gazdálkodóknak."
Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője, előadásában a vegyipari innovációk magyarországi példái között megemlítette az ecovio™ lebomló műanyag fóliát, a nagy teljesítményű szigetelőanyagok piacra kerülését, és a pirolízis olaj előállítását, ami a körforgásos gazdálkodás jó példája.
Justin Viktor (Agroinform.hu): Mi adta a konferencia aktualitását, melyek a fő témák?
Thomas Narbeshuber (BASF): Ez már a negyedik fenntarthatósági agrárrendezvényünk, rendszeressé tettük az eszmecserét az élelmiszer-értéklánc valamennyi kulcsfontosságú szereplője, az államigazgatás, a gazdálkodók, a mezőgazdasági szövetségek, a növényvédőszer-, és műtrágyagyártók, és az élelmiszertermelők értéklánca között.
JV: Ez a jövő, vagy már ma is egy fenntartható világban élünk?
TN: Mindkettő. Az Európai Unió az Európai Zöld Megállapodás víziójával lehagyta a többi kontinenst, ami már ma is sokkal fenntarthatóbbá teszi Európát. Ez számos kihívást jelentő vízió, és sok innovációt igényel. Ma, itt ezekről az innovációkról beszélünk.
JV: Mennyire gyors ez a fejlődési folyamat? Vagy lassú? Az ön előadása után a kérdések között elhangzott, hogy az EU direktíváit tompítani kellene, hogy ne siessünk annyira.
TN: Az Európai Unió törekvése nagyon alaposan időzített: az egész ipar dekarbonizálása meg kell történjen 2050-ig, ezért szükséges, hogy az első lépések megtételére 2035-ig sor kell kerüljön, a mezőgazdaságban is. Ha gyorsul a megfelelő irányba mutató innovációk megvitatása és a keretfeltételek létrejötte az államigazgatás és a jogalkotó részéről, gyorsabban jutunk előre. De ez egy folyamat, ami addig tart, amíg mindenki a fedélzeten nem lesz.
Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője előadást tart az Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért nemzetközi konferencián. Fotó: BASF
JV Lehetnek olyanok, akik aggódnak a gyors változások miatt, a mezőgazdaságban dolgozók között. Hogyan tudná eloszlatni az ő félelmeiket?
TN: Igen, úgy látom, hogy sok-sok kommunikációra lesz szükség. El kell magyaráznunk az éppen zajló változásokat, az összes érdekelt részvételével. Én úgy látom, hogy a gazdák fiatal generációja már úgy tekint a digitalizációra és az automatizálásra, mint valami teljesen természetes dologra. Ők az iPhone-on, a táblagépen és a digitális módszereken nőttek fel, így hát nagyon fogékonyak erre.
JV: Mi a BASF szerepe ebben a folyamatban, és hogyan látja a piacot?
TN: A BASF klasszikus növényvédelmi vállalat, ám partnereinkkel együtt egyfajta megoldásszolgáltató vállalattá is fejlődtünk. Az intelligens permetezőgépekkel vagy a digitális xarvio™-val – ami a gazdaságirányítási rendszerünk – olyan eszközöket adunk a gazdák kezébe, melyek segítik őket a fenntarthatóság felé vezető úton.
"A BASF klasszikus növényvédelmi vállalat, ám partnereinkkel együtt egyfajta megoldásszolgáltató vállalattá is fejlődtünk." Fotó: BASF
JV: Nagyon meg kellett változtatni a BASF-et, hogy alkalmazkodjanak az új digitális korszakhoz, és mikor vágtak bele?
TN: A BASF idén 156 éves, és nagyon-nagyon sok ipari változást láttunk az idők során, és mindig képesek voltunk alkalmazkodni ezekhez. Globális vállalati stratégiánkban 2011 óta szerepel egy kulcsmondat, ami így hangzik: Kémiát alkotunk gyártunk a fenntartható jövő érdekében! Tehát 2011 óta a fenntarthatóság már a vállalat alapértékei között szerepel.
JV: Hogyan jellemezné a magyar kormányt, mint együttműködő partnert?
TN: Számos megbeszélést folytatok a fenntarthatóság és különösen az Európai Zöld Megállapodás területén, több kamarában vezetem a Zöld megállapodás workshopokat. A magyar illetékes hatóságokkal nagyon jó kapcsolatban vagyok, és úgy gondolom, nekik világos, kiegyensúlyozott képük van arról, hogy milyen lépések szükségesek és mi az, amit reálisan és pragmatikusan meg lehet tenni.
JV: Azok kedvéért kérdezem, akiket sok ijesztő médiaüzenet ér el a bolygót fenyegető veszélyes folyamatokról: túléljük-e ezt? Olyan lesz, mint a Csillagok között című filmben, és el kell hagynunk a Földet, vagy az emberiség túléli a holnapot? Van fény az alagút végén?
TN: Szerintem mindenképpen. A velem egyidősek talán emlékeznek rá, hogy a 70-es években a mosógép-technológia nagyot ugrott előre. És akkor hirtelen, az összes folyó vadul habzani kezdett, mert a mosóporok akkoriban nem voltak biológiailag lebomlóak. Később feltaláltuk a biológiailag lebomló mosószereket. Egy kicsit ugyanezt látom ma is, ha az emberiség teremt egy problémát, akkor annak az orvoslása is ránk vár. Teljesen biztos vagyok benne, hogy ezt az átmenetet is meg fogjuk oldani anélkül, hogy el kellene hagynunk a bolygót.
JV: Tehát lesz mezőgazdaság, lesz eledel az asztalon, 10 vagy 20 év múlva is?
TN: Efelől is egészen biztos vagyok.
A teljes interjút a cikkben található hanglejátszó elindításával hallgathatod meg!
