Az Eurostat által most közzétett mezőgazdasági árindexadatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok árnövekedése az EU-ban 2023 második negyedévében egyértelműen meredeken lassult 2022 azonos negyedévéhez képest. A mezőgazdaságban jelenleg fogyasztott áruk és szolgáltatások átlagos ára (vagyis a beruházáshoz nem kapcsolódó input) szintén csökkent 2022 második negyedéve és 2023 második negyedéve között, ami 2020 negyedik negyedéve óta az első csökkenés – írja a Magyar Hírlap.
Az Eurostat legfrissebb adatai a globális mezőgazdasági piacok további átrendeződésére utalnak egy olyan zavaros időszak után, amit erős mezőgazdasági termelés- és inputár-növekedés jellemez. Szakértők és megfigyelők máris úgy látják, hogy elkezdődött a fordulat a világ mezőgazdaságában.
2022 második negyedéve és 2023 második negyedéve között a mezőgazdasági termékek egésze kibocsátásának átlagos uniós ára 2 százalékkal nőtt. Ez lényegesen alacsonyabb ütemű növekedést jelent az előző negyedévhez képest, amikor az átlagár 17 százalékkal nőtt (2023 első negyedévében 2022 első negyedévéhez képest).
A mezőgazdasági input és output árindexek alakulása az Európai Unióban – forrás: eurostat
A kibocsátott termékek fő csoportjai közül 2023 második negyedévében a citrusfélék átlagosan 89, az olívaolaj 48 és a burgonya 38 százalékos áremelkedése volt a legerősebb. A többi termék közül érdemes kiemelni a tojás 31 és a sertés 28 százalékos erőteljes áremelkedését is. Ezzel szemben a gabonafélék ára 31 százalékkal csökkent, míg a baromfié 4 százalékkal nőtt, a tejé pedig mindössze 2 százalékos mérséklődéssel is stabilabb maradt.
Ugyanebben az időszakban a mezőgazdaságban jelenleg fogyasztott áruk és szolgáltatások átlagos ára (azaz beruházáshoz nem kapcsolódó input) 5 százalékkal csökkent. A nem beruházáshoz kapcsolódó ráfordítások közül a műtrágyák és talajjavító szerek 23, az energia- és kenőanyagok 13, valamint az állati takarmányok 5 százalékos árcsökkenése volt a legerősebb.
A negyedéves mezőgazdasági árindexek változása az uniós országokban – forrás: eurostat
Nemzeti szinten az EU-országok többségében, 27 tagországból 17-ben továbbra is emelkedtek a mezőgazdasági termékek árai 2023 második negyedévében 2022 második negyedévéhez képest. A leggyorsabb, 22 százalékos emelkedést Portugáliában regisztrálták, Görögországban 21, Spanyolországban pedig 16 százalékos növekedés történt. Litvániában 26, Észtországban 15 százalékos árcsökkenést mértek.
A nem beruházáshoz kapcsolódó ráfordításokat tekintve 2022 második negyedévéhez képest az átlagárak növekedésének legszembetűnőbb üteme Magyarországon és Romániában volt, mindkettő esetében 6 százalék, míg Litvániában és Hollandiában regisztrálták a legmeredekebb csökkenést, mindkét esteben 16 százalékos mértékben.
Egy zaklatott időszak után a globális piac megnyugvását vélelmező elemzők lelkesedése érthető. Most már csak az a kérdés, hogy ha nálunk ez másképp van, végül ki fizeti meg a révészt. Az eléggé egyértelműnek tűnik, hogy ha a mezőgazdasági inputok nálunk drágulnak, az élelmiszerek pedig olcsóbbak lesznek, a békát az alapanyagot megtermelő gazdálkodónak, az élelmiszer gyártójának és az élelmiszert a fogyasztónak eladó kereskedőnek kell lenyelnie.
De vajon kinek jut a legnagyobb (ami most nem dicsőség...) falat?
_fill_360x200_0.jpg "Ezt tudják élesben a Väderstad gépei")
