A Digitális Jólét Program 2.0 keretében készült el Magyarország Digitális Agrár Stratégiája (DAS), a Starégiát augusztus elsejével elfogadta a kormány és kihirdette a vonatkozó  kormányhatározatot (1470/2019. (VIII.1.). A DAS célja segíteni a gazdálkodóknak abban, hogy a digitalizáció által kínált előnyöket ki tudják használni. A stratégia legfontosabb feladata a tudás és az ismeretek terjesztése, valamint a digitális technológiákhoz, adatbázisokhoz való hozzáférés könnyebbé tétele.

A kormányhatározat megjelenését Jakab István a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke jelentette be a Szentlőrinci Gazdanapokon. Az Agroinform.hu ezzel kapcsolatban kérdezte a MAGOSZ elnökét.

Varga Péter az IVSZ Agrárinformatika Munkacsoport vezetője a Digitális Jólét Program DAS fejezet felelőseként a Szentlőrinci Gazdanapokon bemutatta a Digitális Agrár Stratégia főbb elemeit.

Varga Péter elmondta, a mezőgazdaságban már szinte minden üzemméretben meg tud jelenni az automatizáció, külföldön pedig már a robotizáció sem utópia. Miközben a magyar agrárium sok esetben versenyképességi problémákkal és munkaerőhiánnyal küzd, a versenytársaink már kezdik kiküszöbölni ezeket a digitalizáció alkalmazásával. A DAS azért született meg, hogy elősegítse Magyarországon a mezőgazdaság 4.0-ra való áttérést, tehát az adatalapú, "smart" mezőgazdaság elterjesztését, ami kihasználja a digitalizáció adta lehetőségeket. Ehhez hozzátette, minél több adattal rendelkezünk, minél tovább gyűjtjük az adatokat, annál nagyobb a profitnövekedés, tehát

minden év, ami kicsúszik a kezünkből az profitveszteség!

Varga Péter

Varga Péter: "a legnagyobb visszatartó erő a digitális kompetencia hiánya" – fotó: Agroinform.hu

Elmondta azt is, hogy a DAS munkacsoport felmérései szerint a profitnövekedés 10 százalék feletti azokban az országokban, amelyek használják az adatalapú, digitális gazdálkodást.

Magyarországon – számításaik szerint – ennek a gazdálkodási módnak az alpaszinten való alkalmazása körülbelül 300 milliárd forintos bevételnövekedést jelentene az ágazatnak.

Jelneleg a magyar gazdák számára is elérhetők a mezőgazdasági gépekben, eszközökben az adatgyűjtéshez szükséges funkciók, viszont üzemi szinten nem épülnek adatbázisok, a termelők nem használják a rendelkezésre álló adatokat, ami a hatékonyságnöveléshez lenne szükséges. Emellett a humánerőforrás képzettsége, kompetenciája terén látszik a legnagyobb gátló tényező a digitalizáció kihasználásában.

A Digitális Agrár Stratégia éppen ezért három fő területre koncentrál, ezek egyike a kompetenciafejlesztés, képzés. A stratégiában szakképzési és felnőttképzési programokat dolgoztak ki Okos gazda program néven, és az agrár-felsőoktatásban is elindul az agrárdigitalizáció beépítése a tananyagba.

Emellett létrejött a Digitális Agrár Akadémia, amelynek célja a határozatot idézve: "a digitális kompetenciák és ismeretek megszerzésének, fejlesztésének szakmai megalapozása és a mezőgazdaság digitális átalakulásához szükséges tudásbázis működtetése."

A szaktanácsadói hálózatot is fejlesztené a stratégia, a cél az, hogy minden területen tevékenykedő szaktanácsadó rendelkezzen a szükséges ismeretekkel, de specialisták képzésére is szükség van.

Az adatok hozzáférhetőségének javítása, amit digitális agár-rezsicsökkentés néven emlegetnek, a másik kiemelt területe a stratégiának, aminek részeként több adatbázist ingyenesen elérhetővé tesznek.

Ehhez egyrészt a termelők által az államnak szolgáltatott adatok egy részét tennék hozzáférhetővé, másrészt új szolgáltatásokat alakítanának ki, amelyek a precíziós gazdálkodáshoz és az adatalapú döntésekhez nyújtanak adatokat.

Ingyenesen hozzáférhetővé válnak például az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológiai adatai, az Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci adatai és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer MePar adatai, amivel a támogatási és szakmai adatok egy adatbázisba kerülhetnek. A határozat elrendeli a műholdas helymeghatározási szolgáltatás (GNSS) hozzáférhetőségének kiterjesztését és ingyenessé tételét is.

Ezek mellett Varga Péter felsorolta a tervek között a növényvédelmi előrejelző szolgáltatás digitális továbbfejlesztését, talajvédelmi szaktanácsadási rendszer kialakítását és országos szintű UAV (drón) szolgáltatás kialakítását is.

A harmadik nagy terület az adatalapú döntésekhez szükséges beruházások és szolgáltatásokhoz való hozzájutás támogatása. Ennek kapcsán Varga Péter megemlítette, hogy a következő vidékfejlesztési programban olyan támogatási csomagok kialakítására adtak javaslatot, amelyek egyben segítenék az adatalapú gazdálkodásra való áttérést.

Következő lépésként az Agrárminisztérium intézkedési csomagot készít szeptember végére. Varga Péter az előadás zárásaként elmondta, azt remélik, hogy a stratégia elemeiből már év végére működő szolgáltatások és elérhető adatok lesznek.