Az agrárium szereplőinek folyamatosan komoly döntéseket kell hozniuk egy olyan környezetben, melyet a rendelkezésre álló humán erőforrás, a szabályozások, beszerzések, a támogatási rendszerek szövevénye határoz meg. Mindez hatalmas adatközléssel jár.

Kié az adat?

A Digitális Agrár Stratégia (DAS) élesítésével elsősorban az a cél, hogy segítsék a gazdálkodókat abban, hogy legalább egy szinttel feljebb tudjanak kerülni a gazdaságuk modernizációjának lépcsőfokain, hiszen jelenleg nagyon változatos képet mutat a magyar mezőgazdaság: 2.0-tól 5.0-ig szinte minden modernizációs szinten található ma gazdaság.

Varga Péter

Varga Péter: Az agráriumban rengeteg adat képződik, ezek kezelése, hozzáférhetősége még mindig vita tárgyát képezik – fotó: Agroinform.hu

Az egyik kulcskérdés az adatkezelés, mellyel kapcsolatban számos kockázat merül fel: eszköz és a technológiai kockázat, meghibásodások, adat- és felhőszolgáltatási kockázatok, a távolról való beavatkozás problémái, hagyományos informatikai problémák, erőfölényből adódó kockázatok (vannak piaci szereplők, akik nagyon sok termelő adatát látják – beavatkozást is jelenthet a globális folyamatokba).

Az EU is felismerte ezeket a kockázatokat, ezért arra lehet számítani, hogy lesz „agrár GDPR”.

Az adatkezelés folyamatának szabályozása már elindult a Copa Cogeca vezetésével: a termelői szervezet elsősorban a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva állított össze egy magatartás kódexet, amely az agráradatok felhasználásának és megosztásának szabályait tartalmazza. A kódexben egyértelműen lefektették, hogy az egyedi adat kizárólag az adatszolgáltató tulajdona.

Az adatkezelés összetett kérdés, hiszen biztosítani kell kontrollt a gyűjtés, tárolás, feldolgozás közben is. Szintén biztosítani kell, hogy átvihető legyen az adat például egy másik gépforgalmazó céghez: ez már az adatfeldolgozó jogait is érintheti. Illetve tovább bonyolítva a kérdést, ha az egyedi adatokból kiindulva az adatfeldolgozó valamilyen következtetésre jut, vagy terméket fejleszt, amit nyilvánossá is tesz, akkor részesedik-e az eredeti adat tulajdonosa az esetleges előnyökből?

Adat, mint vagyontárgy

Az EU-nak van egy általános adatgazdálkodási kerete, és folyamatban van az EU-s adatstratégia elfogadása. A javaslatokban megjelenik az ágazati közös adatterek létrehozása, ezt a tagállamok aggályosnak tartják, köztük Magyarország is kifogással élt az egyedi adatok védelme érdekében.

A hazai szakértők a Digitális Agrár Stratégiában (DAS) és a Mesterséges Intelligencia Stratégiában (MIS) foglalták össze, hogyan lehet átláthatóvá tenni az adatgazdálkodást:

  • az adattudatosság – ehhez kampányok, ismeretterjesztés fog társulni,
  • szabályozási környezet kialakítása: létrehozták a Nemzeti Adatvédelmi Ügynökséget, illetve egy törvényjavaslat is a Parlament elé kerül, melyben az adat, mint vagyontárgy jelenik meg,
  • az ágazati erőforrás-gazdálkodásban az adat is megjelenik,
  • védelem: nem csak a hekkerek ellen véd, hanem az erőfölénnyel visszaélők ellen is.

Hamarosan elindul a Digitális Agrárakadémia, melynek prioritása az adattudatosság lesz – fotó: Shutterstock

Rövidesen a DAS első prioritása fog finanszírozást kapni, azaz adatrendszereket alakítanak ki: a mezőgazdasági adatpolitikához, az élelmiszergazdasági nyomonkövetéshez és a rezsicsökkentéshez kapcsolódóan.

Hamarosan elindul a Digitális Agrárakadémia, melynek prioritása az adattudatosság lesz, kialakítanak egy agráradatrendszert, valamint transzformatív projekteket támogatnak a klímavezérlet agráriumot támogató szolgáltatások kialakítására.

Új hozzáállást hoznak a szabályok: biztosítják az adatvédelmet, és megteremtik a lehetőséget ahhoz, hogy az adattömegeket fel lehessen használni hosszabb távú, például klímavezérelt agrotechnikai megoldások kialakításához.