Az Európai Számvevőszék nyáron közzétett egy jelentést, amiben rámutatott arra, hogy a közös agrárpolitikának (KAP) része néhány olyan kiadási rendszer, amely rendkívül veszélyeztetett a csalások, visszaélések szempontjából.

Az uniós költségvetés kiadásainak nagy részét kitevő támogatásokat olyanok is igénylik, akik nem jogosultak rá, ez a fő kockázat a Számvevőszék szerint. Kiemelték azt is, hogy a területalapú támogatások motiválják a nagyarányú földszerzést, amely esetenként jogellenesen valósul meg. Sajnos az ellenőrzés is felületes, hiányos, úgy úniós, mint tagállami szinten.

Jogosulatlan igénylők

A nem megfelelő kezekbe kerülő támogatási források akadályozzák a szakpolitikai célkitűzések megvalósulását, emiatt a csalás során sérül az únió pénzügyi érdeke.

A visszaélések között felhívták a figyelmet azokra, amely esetekben a támogatást elnyerő mezőgazdasági kkv-k nem tették közzé a céges kapcsolati hálójukat, más vállalatokkal fennálló kapcsolataikat, valamint azokat az eseteket, amikor „fiatal mezőgazdasági termelőként" igényelt kifizetést olyan, aki a támogatásra nem jogosult.

Ez a felülvizsgálati rendszer hiányosságait is mutatja.

Birtokkoncentráció

Az Európai Számvevőszék szerint a fokozott arányú földszerzés magával vonhat olyan gyakorlatokat, amelyek jogellenesek: "dokumentumok hamisítása, kényszerítés, politikai befolyás vagy bennfentes információk felhasználása, az eljárások manipulálása vagy kenőpénz fizetése".

Csalás az is, amikor csak azért szereznek nagy földterületet, hogy a terület alapján részesüljenek a kifizetésekből, holott nem végeznek mezőgazdasági tevékenységet. Ennek a kockázata különösen hegyvidéki területek, legelők esetén áll fenn, ahol a kifizető ügynökségek nem, vagy csak nehezen tudják ellenőrizni az előírt mezőgazdasági tevékenység gyakorlatát.



A 2018 és 2020 között vizsgált 698 KAP-kifizetés közül, amit megvizsgált az Európai Számvevőszék, 101 bizonyult számszerűsíhetően hibásnak. Ezek közül 17 volt az, ahol konkrétan a csalás gyanúja felmerült. A Számvevőszék ezt nem vizsgálhatja, azonban ha fennáll a csalás lehetősége, akkor jelentheti az esetet az Európai Csalásellenes Hivatalnak, OLAF-nak és az Európai Ügyészségnek.

Forrás: HVG; képek: Pixabay