Több mint szenvedély

Hiába is szeretnénk egyre többen a kávézás szenvedélyének hódolni, a kávétermesztés bizony egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül a folyamatos globális felmelegedés miatt - írta meg az index.hu. Nőnek az árak, és feltehetően 30 év múlva már megfelelően jó termőföld sem lesz a kávé termesztéshez, pedig sokan nehezen mondanának le erről a legális élénkítőszerről.

Ma a világon naponta 2 milliárd csésze kávét isznak meg az emberek.

A kávé egyszerre jelenti a mezőgazdaság és az ipar által a kávéfajták magvainak feldolgozásával előállított termékeket (pl. pörkölt kávé, szemes kávé, babkávé, őrölt kávé), valamint magát az italt, amit az előbbiekből készítenek. A fő hatóanyaga a koffein, de ma már létezik olyan kávé is, ami csökkentett koffeintartalmú.

A kávé egyszerre jelenti a mezőgazdaság és az ipar által a kávéfajták magvainak feldolgozásával előállított termékeket (pl. pörkölt kávé, szemes kávé, babkávé, őrölt kávé), valamint magát az italt, amit az előbbiekből készítenek. Kép: Pexels

A kávé egyszerre jelenti a mezőgazdaság és az ipar által a kávéfajták magvainak feldolgozásával előállított termékeket (pl. pörkölt kávé, szemes kávé, babkávé, őrölt kávé), valamint magát az italt, amit az előbbiekből készítenek. Kép: Pexels

A szó egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították, de az is lehet, hogy az arab qahwa szóból, amiből a magyar kávé szavunk ered.

Ez eredetileg a „muszlimok borát" jelentette, csak később kezdték a megnevezést a mai értelemben vett kávéra használni, a XVI. században. A legendák szerint a kávé serkentő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel időszámításunk előtt 300-ban. A dolog úgy esett, hogy rájött, ha a kecskéi a piros kávétermést lelegelik, akkor jelentősen felélénkülnek. A dolog eljutott a szerzetesek fülébe is, akik rájöttek, hogy a magokat megpörkölve finom italt készíthetünk.


Legenda persze több is akad, egy másik szerint Rhazes (852-932) arab orvos jött rá, hogy a kávé növényt orvosságként is használhatja, és így írt is róla Al-Haiwi (A kontinens) című könyvében. Őt Avicenna követte, aki a középkori muszlim gondolkodás egyik úttörője volt időszámításunk szerint 1000 körül, és ő is gyógyszerként használta a kávét. Élvezeti italként, serkentőszerként a kávét először talán a XV. században Jemenben élt szúfi szerzetesek fogyasztották, és Innen terjedt aztán el, tömegesen kedveltté és ismertté válva a szélesebb társadalmi rétegek körében. A XVI. század első évtizedeire a kávé megérkezett Szíriába és Egyiptomba is. A sikertörténetnek ígérkező hódítás majdnem csúfos véget ért, hiszen a kávéfogyasztást 1511-ben Mekka uralkodói, 1633-ban IV. Murád oszmán szultán, és 1675-ben II. Károly Anglia királya is betiltotta, (a felháborodás miatt később újra engedélyezte) de ezek a kísérletek kudarcot vallottak. A történet végén Magyarországra a XVII. században megérkezett a "fekete leves" és természetesen nekünk is megvan az ide kötődő szomorú hangulatú legendáriumunk.

A történet végén Magyarországra a XVII. században megérkezett a "fekete leves" és természetesen nekünk is megvan az ide kötődő szomorú hangulatú legendáriumunk. Kép: Pexels

A történet végén Magyarországra a XVII. században megérkezett a "fekete leves" és természetesen nekünk is megvan az ide kötődő szomorú hangulatú legendáriumunk. Kép: Pexels

Most következik a feketeleves?

A feketeleves a magyar nyelvben egy soron következő, hátralevő, váratlan negatív eseményt, kellemetlen kötelezettséget jelent. A népi legendáriumban oda vezethetjük vissza, mikor a törökök meghívtak ebédre egy magyar urat, akit a „hátra van még a fekete leves" jelszóra a janicsárok foglyul ejtettek. A feketeleves eszerint a török által az ebéd végén fogyasztott kávéra utal. A szerencsétlenül járt magyar méltóság az erdélyi hagyományban Majláth István vajda, Szirmay Antal anekdotagyűjteményében Thököly Imre, Arany János versében pedig Török Bálint.

A történelmi dokumentumokban ez a magyarázat nem nyert igazolást, a modern nyelvtudomány a kifejezést a magyar szakácsmesterségből eredezteti, ahol fekete színű mártásfélét jelentett, amely színét a beletört főtt vértől, esetleg borba áztatott pirított kenyértől vagy szitán áttört, főtt szilvabéltől kapta. Ez a fekete levesnek nevezett, vérrel készült étel – ilyen a disznóvérből készült spártai melasz dzómosz, a kacsavért tartalmazó lengyel czernina és a disznó vagy liba véréből készülő svéd svartsoppa - számos más népnél is megtalálható.

Hiába is szeretnénk egyre többen a kávézás szenvedélyének hódolni, a kávétermesztés bizony egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül a folyamatos globális felmelegedés miatt. Kép: Pexels

Hiába is szeretnénk egyre többen a kávézás szenvedélyének hódolni, a kávétermesztés bizony egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül a folyamatos globális felmelegedés miatt. Kép: Pexels

Mi fán terem a kávé?

Maga a kávé (Coffea) nemzetség számos fajt számlál, de csak kettő terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a robuszta kávéból (Coffea canephora). A két faj környezeti igényei erősen eltérőek. Az arab kávé adja a jobb kávéalapanyagot, de kényesebb a robuszta kávénál, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel.

A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15–24 °C közötti hőmérséklet.

Az arab kávé adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. A robuszta kávé igénytelenebb, ellenállóbb, jól tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában termesztik, a többi kávétermelő ország az arab kávét favorizálja.

A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, egyenletes csapadékmennyiséggel és a 15–24 °C közötti hőmérséklettel. Kép: Pexels

A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, egyenletes csapadékmennyiséggel és a 15–24 °C közötti hőmérséklettel. Kép: Pexels

A legnagyobb termelők

Brazília a világ legnagyobb kávétermelője, őket Vietnám, Kolumbia és Indonézia követi. Sok más országban is termesztik, de sokkal kisebb volumenben. India jó minőségű robusztát, Etiópia a legdrágább és a legkeresettebb kávéfajtát a bluemontét termeli.

A kávé, mint minden intenzív módon monokultúrában termesztett növény, sok energiát és vegyi védelmet igényel. A kávé jövőjét illetően a szakemberek egyöntetűen borúlátóak, a klímaváltozás következtében a Coffea arabica termőterülete várhatóan drasztikusan csökkenni fog.

Egy csésze kávéhoz elegendő kávébab megtermeléséhez 132 liter vízre van szükség.

A Nemzetközi Kávészervezet (International Coffee Organization, IOC) adatai szerint felmérése szerint a kávé fogyasztásának globális üteme mértéke évente 1-2 százalékkal emelkedik, a miközben a terjedő gyilkos aszályok az egész kávéipart veszélybe szorongatják. Folyamatos az árak emelkedése, így egyre többen termesztik az olcsóbb, robuszta fajtájú kávét, mint a jobb minőségű arabicát.

Egy csésze kávéhoz elegendő kávébab megtermeléséhez 132 liter vízre van szükség. Kép: Pexels

Egy csésze kávéhoz elegendő kávébab megtermeléséhez 132 liter vízre van szükség. Kép: Pexels

Mire is van szüksége a földeken a kávénak?

A növények számára rendkívül fontosa az egészséges környezet is, gyakoriak a betegségek, például a kávérozsdagomba és a kávészú. A pesszimista jóslatok szerint a már említett 30 évvel a jövőbe tekintve 125 millió, ma a kávéiparban dolgozó ember munkája szűnhet meg.

Magyarországon a KSH adatai szerint 2020-ban az egy főre jutó kávéfogyasztás 2,7 kilogramm volt, a magyarok 39 százaléka fogyasztott el napi 2-3 kávét, elsősorban eszpresszót

- írta az Index.hu. A kávé fogyasztása során koffeint is magunkhoz veszünk, ami függőséget okozhat. A koffein nem csak a sportolók körében kedvelt élénkítőszer, de valóban hatásos ergogenikus (teljesítményfokozó) segédanyag, ami ráadásul biztonságos is.

Az American College of Sports Medicine (Amerikai Sportgyógyászati ​​Főiskola - ACSM) szerint a koffein lehet a legszélesebb körben alkalmazott stimuláns a világon. A kávé fogyasztást ezért fokozatosan érdemes abbahagyni, ha erre szánnánk el magunkat.  A hirtelen leállás elvonási tünetekkel járhat, fejfájás, fókuszhiány, ingerlékenység, álmosság lehetnek a tünetek.

A Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium (Berkeley Lab) egy kutatásából kiderült, hogy úgy tűnik, hogy a környezeti tényezők teremtik meg az alapot, amelyben a génjeink hatni kezdenek. Ha a környezetünk hajlamosít bennünket arra, hogy több kávét igyunk, például munkatársaink vagy házastársunk sokat iszik, vagy sok a kávézó az otthonunk körül, akkor a génjeink, amelyekkel rendelkezünk és amelyek hajlamosíthatnak minket arra, hogy kedveljük a kávét, nagyobb hatást fejtenek ki. Ez a két hatás szinergikus."

A múltbéli kutatások azt mutatják, hogy a kávéfogyasztást befolyásoló legfontosabb környezeti tényezők a kultúra, a földrajzi  terület, az életkor, a nem, és az, hogy dohányzik-e az ember, és ennek alapján az idősebb, dohányzó, európai felmenőkkel rendelkező férfiak isszák a legtöbb kávét.

Az American College of Sports Medicine (Amerikai Sportgyógyászati ​​Főiskola - ACSM) szerint a koffein lehet a legszélesebb körben alkalmazott stimuláns a világon. Kép: Pexels

Az American College of Sports Medicine (Amerikai Sportgyógyászati ​​Főiskola - ACSM) szerint a koffein lehet a legszélesebb körben alkalmazott stimuláns a világon. Kép: Pexels

Mi is az a koffein

A koffein fehér, keserű ízű, kristályos vegyület, a kávé (1-1,5 százalék), a tea (2-5 százalék) és kóladió (kb. 1,5 százalék) alkaloidja, kis mennyiségben a kakaóbab is tartalmazza. A központi idegrendszert izgató hatását elsősorban az agykéregre és a nyúltagyi légző- és vazomotoros centrumra fejti ki, emeli a légzőközpont CO2 érzékenységét és a légzési percvolument.

Alacsony koncentrációban több más hatás mellett elernyeszti a simaizmokat, és az agyalapi vegetatív központok izgatása révén emeli a testhőmérsékletet, a mellékveséből adrenalint von el, fokozza a vizeletkiválasztást, fokozza a gyomorban a sav- és pepszinkiválasztást - hétköznapi megfogalmazásban savasít. A szívre közvetlen hatással van, növeli a szív frekvenciáját és a kontrakciók erejét. A koffein úgy hat az agyi folyamatokra, hogy azok kevésbé képesek kifejteni nyugtató, álmosító hatásaikat, vagyis felébredünk tőle. Mindeközben hat a dopaminra is, ami az egyik jutalmazással összefüggő boldogsághormon.

A koffein hatásai a testmozgásra és a kitartásra is jelentősek, ezt már sok tanulmány vizsgálta. Szász Máté, az ELTE- TTK Biológia intézetének neurobiológusa, 2015-óta végzi elit élsportolók professzionális támogatását, gyakran az olimpikonok étrendjének és étrend-kiegészítő-protokolljának beállítása is hozzá tartozik. A koffeinről elmondta: "A koffein fontos táplálék-kiegészítő az edzéshez, legyen az otthoni vagy edzőtermi. Alapvetően felpörgeti a szervezetet, az anyagcserét és robbanékonnyá tesz, ráadásul a regenerálódásban is segít. A koffein alapvetően a fáradtságérzetet csökkenti, vagyis nem leszünk éberebbek tőle. Energiatermelő folyamataink bomlástermékei felhalmozódnak az agyunkban, és a koffein blokkolja ezek érzékelését, ezért "nem fáradunk el" vagyis inkább csak nem érezzük, hogy elfáradtunk."

(Forrás: Index, Index, Wikipédia)